Eredményes és tartalmas nemzetközi szemináriumot szervezett Budapesten a Munkástanácsok Országos Szövetsége az EZA (Európai Munkavállalói Kérdések Központjának) támogatásával, „Biztonságos és egészséges munka a digitális korban” címmel. A kétnapos rendezvényre tíz országból érkeztek szakszervezeti partnereink, hogy közösen vitassák meg a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunka, az algoritmikus irányítás és a munkavédelem új kihívásait.

A rendezvényen részt vett Sigrid Schraml, az EZA főtitkára is, aki hangsúlyozta: a digitális átállás és a mesterséges intelligencia terjedése csak akkor szolgálhatja a munkavállalók érdekeit, ha azt erős szociális párbeszéd, átlátható döntéshozatal és a munkavállalói képviseletek érdemi bevonása kíséri. 

Zerkovitz Dávid munka szakpszichológus előadásában a digitális munkahelyek pszichoszociális kockázatait mutatta be, különös tekintettel az állandó elérhetőségre, az információs túlterhelésre, az algoritmikus kontrollra és a munkavállalók mentális egészségét érintő új kihívásokra.

Dr. Dudás Katalin, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője a távmunka munkavédelmi kérdéseit elemezte, rámutatva arra, hogy az otthoni munkavégzés rugalmassága mellett új típusú felelősségi, ergonómiai, munkaszervezési és kockázatértékelési problémák jelennek meg.

Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a szakszervezetek digitális korszakra adható válaszairól beszélt, kiemelve a szervezés, a kollektív képviselet, a munkavállalói részvétel és a platformmunka szabályozásának növekvő jelentőségét.

Dr. Nagy Marcell foglalkozás-egészségügyi szakértő az automatizálás és a mesterséges intelligencia munkavédelmi hatásait ismertette, bemutatva, hogy az új technológiák egyszerre kínálhatnak lehetőséget a veszélyes munkafolyamatok kiváltására és teremthetnek új, a hagyományos munkavédelem által nehezen kezelhető kockázatokat.

Christian Sagartz, az Európai Parlament korábbi képviselője és a burgenlandi tartományi parlament tagja európai nézőpontból mutatta be a mesterséges intelligencia, az egészségvédelem és a munka jövőjének összefüggéseit, hangsúlyozva, hogy a technológiai fejlődésnek társadalmi felelősséggel és emberközpontú szemlélettel kell párosulnia.

Prof. Dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi tanár előadásában a lekapcsolódáshoz való jog és a munkaidő humanizálásának kérdéseit vizsgálta, rámutatva arra, hogy a digitális munkakörnyezetben a pihenőidő, a magánélet és a mentális egészség védelme egyre fontosabb munkajogi és kollektív érdekképviseleti feladat.

A szakmai programot élénk nemzetközi párbeszéd, kérdések és tapasztalatcsere kísérte, amely megerősítette, hogy a szakszervezeteknek kulcsszerepük van a digitális átmenet munkavállaló-barát, biztonságos és társadalmilag fenntartható alakításában. A budapesti szeminárium sikeresen járult hozzá ahhoz, hogy európai partnereinkkel közösen keressük a válaszokat a munka világát érintő új technológiai kihívásokra.

Az eseményt sajtótájékoztató zárta.

Üzentek a kormánynak: sürgős szemléletváltásra van szükségük a magyar munkahelyeken

Az elöregedő és egyre rosszabb egészségi állapotban foglalkoztatott magyar munkavállalók helyzete és a munkaerőhiány és a digitalizáció jelentette kihívások kezelésére új, a munkavédelmi szemléletű szabályozásra van szükség. Az érdekképviseletek már hetek óta egyeztetésre várják a kormányt, ám még azt sem lehet tudni, ki felel a munkaügyekért.

Fordulatra van szükség a foglalkoztatáspolitikában, figyelembe véve a magyar munkavállalók átlagos életkorának emelkedését, a munkaerőhiányt és ezzel együtt a foglalkoztatottak egyre nagyobb leterheltségét. Emellett a digitalizáció is új szabályozási kihívásokat jelent – emelte ki Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke kiemelte, szemléletváltásra van szükség,

elkerülhetetlen a munkavállalók egészségvédelmét előtérbe helyező, munkavédelmi fókuszú szabályozás megteremtése.

Szabó Imre Szilárd emlékeztetett, hogy az elmúlt években jelentősen fellazultak a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szabályok, miközben a hatósági ellenőrzést végző tisztviselők száma is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Az elnök a Munkástanácsok közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciáján a részletekkel kapcsolatban elmondta, álláspontja szerint gyakorlatilag az alapoktól kell újjászervezni a még Horn-kormány idején átszervezett foglalkozás-egészségügyi rendszert, amelyre több kidolgozott javaslatuk is van. 

A munkavállalók egészségvédelméhez és egészség megőrzéséhez kapcsolódó intézmények rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. A foglalkozás-egészségügyet megfontolandó szorosabb állami irányítás alá vonni, megszüntetve a piaci logikát, amely számos visszaélést eredményez. 

Meg kell érteni, hogy a munkavédelem nem nyűg a munkáltató hátán és nem unalmas kötelezettség a munkavállaló számára, hanem az egyik legfontosabb kötelezettség a modern munkaerőpiacon 

– fogalmazott az elnök. „A foglalkozási megbetegedések elbírálásának menetét is radikálisan fel kell gyorsítani, hogy az ne húzódjon el akár több mint egy évig – ez a helyzet tarthatatlan, az egészségkárosodott munkavállalók jogérvényesítési lehetőségeit nehezíti meg, elkeserítő esetekkel találkozunk.”

Több médium korábban beszámolt róla, egyre több munkáltató nehezményezi, hogy a kormány felfüggesztette a legtöbb harmadik országból érkező vendégmunkás gyors toborzását elősegítő engedélytípus kiadását. Az érdekképviseletek a vendégmunkások miatt megszaporodó munkáltatói visszaélésekkel kapcsolatban is azt hangsúlyozzák, a gyakoribb ellenőrzések és hatékonyabb, valóban elrettentő hatósági fellépések tudnák megakadályozni a túlkapásokat.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat

Szabó Imre Szilárd kitért rá, egyelőre türelmesek az új kormánnyal és abban bíznak, hogy a közigazgatásban zajló átállások miatt nincs kormányzati felelőse a háromoldalú – szakszervezetek, munkáltatók, kormány – szociális párbeszédnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

Magyarország – sok más tagállammal együtt – elmulasztotta a júniusi határidőre átültetni a magyar jogrendbe az EU bérek átláthatóságáról szóló irányelvét. A mulasztás miatt idővel akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság.

Szabó Imre Szilárd a platformmunkát szabályozó uniós irányelv átültetésére is felhívta a figyelmet, amelynek december a határideje. Az uniós irányelv az úgynevezett platformmunkát – elsősorban az ételfutárok, egyéb, algoritmus-alapú tevékenységek – szabályozná annak érdekében, hogy a platform-üzemeltetők ne tudják megkerülni a munkavállalóknak járó alapvető jogokat és a védelmükben hozott szigorú szabályokat. Ez Magyarországon is százezres foglalkoztatotti létszámot érinthet. A munkabérre rakódó adó- és járulékterhek elkerülése, valamint a munkajogi szabályozás védelmi rendelkezéseinek (például felmondási szabályok és védelmek, végkielégítés, a rendkívüli munkavégzés korlátai és díjazása, a napi és heti pihenőidő, szabadság) „kikerülése” érdekében gyakran előfordul a mindennapi életben, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést köt, azaz „kimenekítik magukat” a munkajog hatálya alól.

„A színlelésről az a közkeletű vélemény, hogy mindig a foglalkoztató nyomására történik, de a saját gyakorlatom alapján is el tudom mondani, hogy egyáltalán nem ritka, hogy a munkát végző is érdekelt ebben, egyszerű megélhetési kérdés okán; ugyanis a járulék és adólevonások után várhatóan magasabb jövedelemben részesül, amelyet a munkaviszonyra vonatkozó adózási szabályoktól eltérő közteherviselés okoz. Mindenkinek eszébe juthat ezen a ponton a régmúltból a rendkívül kedvező katázás lehetősége. Könnyen felfogható ebből az egyszerű tényből, hogy az emberek – legalábbis, ha a saját zsebükről van szó, akkor biztosan – tudnak számolni” – emelte ki a Munkástanácsok elnöke.

Késésben a Tisza-kormány

„Reméljük, hogy nem egy jelzés a magyar munkavállalók felé, hogy már 55 államtitkárt kinevezett az új kormány, de a munkaügyekre és az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetéseknek még mindig nincs kijelölt felelőse” – emelte ki Szabó Imre Szilárd.

A Munkástanácsok által szervezett nemzetközi konferencia vendége volt Sigrid Schraml, az Európai Munkavállalói Központok Hálózatának (EZA) főtitkára. A szakértő bemutatta, melyek azok a kihívások, amelyek az európai munkaerőpiacon gyors és radikális szemléletváltást követelnek meg. Kiemelte a demográfiai kihívások mellett a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát. E két utóbbi területtel kapcsolatban számos szabályozásra is felhívja az európai érdekképviselet a döntéshozók figyelmét. Példaként említette azt a kérdést, hogy a digitális technológiák segítségével vajon megfigyelheti-e a munkaadó a munkavállalót, de egyre gyakrabban felmerülnek az algoritmus-vezérelt munkafolyamatokkal kapcsolatos visszásságok és a túlmunka kérdése is.

A főtitkár kérdésre válaszolva példátlannak nevezte, hogy egy kormányban ne lenne kijelölt felelőse a munkaügyi kapcsolatoknak és a foglalkoztatáspolitikának. Az EZA főtitkára szintén kiemelte a szociális párbeszédet, mint az európai érdekegyeztetés alapvető normáját. Hozzátette, hogy a közelmúltban közzétett uniós országspecifikus ajánlásban is arra szólítja fel az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a munkavállalók helyzetének javítására és a tervezett döntésekről egyeztessen a szociális partnerekkel, megerősítve a háromoldalú párbeszédet.

A Munkástanácsok és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyílt levélben kérte a kormányt, mielőbb jelöljék ki a szakterület felelősét és induljon el a párbeszéd a munkavállalókat érintő olyan sürgető ügyekben, mint a munkavédelem, vagy a vendégmunkások helyzete.