A munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több helyen is módosította 2025. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.). A módosításokat az alábbiakban röviden ismertetjük dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök, ügyvéd segítségével.
Kedvezően módosult az apasági szabadság feltételrendszere. Az Mt. alapján 10 munkanapot jelentő apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam ugyanis megduplázódott 2025. január 1-jétől. Míg korábban az apasági szabadságot a gyermek születésétől számított második hónap végéig lehetett igénybe venni, januártól erre már a gyermek születésétől számított negyedik hónap végéig van mód [Mt. 118. § (4) bekezdés]. A versenyszférát szabályozó Mt. mellett a közszférában is módosulnak egyes jogállási törvények (Módtv. módosította a Kjt., Iasz., Bjt., Üsztv., Hajtv., NAVtv., a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXI. törvény módosította a Kttv., a Riasz., a Kit, és a Küt. apasági szabadságra vonatkozó szabályait).
A választásokon való részvétel és a választásokban történő közreműködés könnyítése érdekében munkajogi módosításokra is sor került a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezése nyomán. Egyrészt a választáson való részvételt segíti elő az a módosítás, amely szerint
- az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá
- a helyi vagy országos népszavazáson
való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzései kötelezettség alól azok a munkavállalók, akiknek az e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a nyolc órát [Mt. 55. § (1) bekezdés m) pont, 146. § (1) bekezdés b) pont].
Másrészt a választás lebonyolításában közreműködő szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjainak munkavégzés alóli mentesülése is kibővítésre került – a szavazás és a szavazatszámlálás napjaival – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításával, szintén szövetségünk kezdeményezésére. (Korábban csak a választás, szavazás napját követő napon mentesültek a munkavégzés alól a közreműködő szavazatszámlálók.)
Módosult a készenléti jellegű munkakörben a beosztás szerinti munkaidő megemeléséről szóló megállapodás felmondására vonatkozó szabályozás. Készenléti jellegű munkakör esetén, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidőre (maximum 12 óra) megállapodást köt a módosítás alapján a munkavállaló jogosult lesz a beosztás szerinti napi és heti munkaidő maximumára (napi 24 óra/heti 72 óra) irányuló megállapodás felmondására, ha a munkáltató több mint hat hónapot meghaladó munkaidőkeretet alkalmaz.
Módosult az Mt.-ben a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályozás is. A módosítás értelmében kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti [Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pont].
Pontosításra került a vezető állású munkavállalók esetén irányadó, felmondási tilalmakat rögzítő rendelkezés. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös felmondási szabályok közül hatályon kívül helyezésre került az az esetkör, amely alapján az apasági szabadság tartama alatt a felmondási tilalom alól kivételt állapított meg az Mt. [Mt. 210. § (1) bekezdés a) pont]. Így az apasági szabadság időtartamára vonatkozó általános felmondási tilalom alkalmazandó lesz a vezető állású munkavállaló esetében is.
Egyértelművé vált a Módtv.-ben foglalt módosítás által, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg, az alkalmazandó bérpótlék mértéke tételesen megjelenik már a normaszövegben [Mt. 143. § (5) bekezdés].
Módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) több rendelkezése is. A módosítások érintik a munkabaleset és a munkáltató fogalmát, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációk kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá megteremtik a munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségét. Kiterjesztésre került továbbá azon munkabiztonsági szaktevékenységek köre, melyet szakirányú munkabiztonsági szakértő is elláthat. A munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos felülvizsgálat személyi feltételei kiegészültek a szakirányú munkabiztonsági szakértőkkel, ezáltal bővül a munkáltatóknak a szakember kiválasztási lehetősége.
Végezetül jelezzük, hogy a Módtv. vezette be munkáshitel konstrukcióját, amelynek pontos tartalmát a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek részleteiről a későbbiekben számolunk be.