A világ a meggyőzés és bizalomépítés eszközét választotta a koronavírus-vakcinák kötelező beadásával szemben. Az oltás elrendelésének számos jogi akadálya is lenne, ugyanakkor tény az is, hogy a vakcinát visszautasítók önmaguk mellett a társadalmat is veszélyeztetik, aminek bizonyos munkakörökben hatványozott kockázatai lehetnek.
A Weborvos online egészségügyi magazin már januárban – a brit vírusmutáns hazai megjelenésekor – közzétette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalását arról, hogy a szervezet indokoltnak tartaná a Covid elleni védőoltás kötelezővé tételét.
– A mi szakvéleményünk az, hogy létezhetnek olyan csoportok, olyan munkakörökhöz kötődő kockázatok, amelyek indokolhatják a kötelező védőoltást főként az egészségügyben és a szociális szférában. Magyarországon mind a jogi, mind az egészségügyi hatósági környezet, mind a logisztikai háttér adott ahhoz, hogy akár a teljes népességre, akár bizonyos csoportokra nézve, akár munkakörhöz kötötten el lehessen rendelni oltásokat kötelező jelleggel. Ebben semmi új nincs, ez évtizedek óta így van az iskolákban, óvodákban, az egészségügyi ellátás alapszintjein – nyilatkozta dr. Nagy Marcell foglalkozás-egészségügyi orvos, a MOK titkára.
A hazai kamara állásfoglalását élénk vita kíséri. Az európai országok döntéshozói többnyire óvatosan közelítik meg a kérdést, de azért akadnak kivételek is.
Olasz szigor
Március utolsó napján jelentette be a kormány, hogy Olaszországban – Európában elsőként – kötelező lesz az új koronavírus elleni oltás az egészségügyi dolgozóknak és a gyógyszerészeknek. A Mario Draghi miniszterelnök által jóváhagyott döntés értelmében az év fennmaradó részére fizetés nélküli szabadságra küldhetik a vakcinát visszautasítókat.
Az erősen oltásellenes országban eddig több mint 112 ezer ember halt bele a fertőzés okozta betegségbe. Ráadásul korábban idősek otthonaiban is előfordult, hogy olyan dolgozók miatt alakultak ki gócpontok, akik nem voltak hajlandóak beoltatni magukat. Ennek ellenére a vakcinálás részleges kötelezővé tétele miatt hevesen tiltakoznak a kormánykritikusok.
A belga kormány azt az álláspontot képviseli, hogy ha előírnák az oltakozást, akkor az újabb érv lenne a vakcina ellenzőinek. Bár a Benelux államban jelentős az oltás társadalmi támogatottsága, a kormány is folyamatosan kampányol, hogy az uniós cél értelmében szeptember végére a lakosság 70 százaléka megszerezhesse a védettséget.
Az oltást Franciaországban sem írnák elő, Emmanuel Macron köztársasági elnök – miután maga is átesett a betegségen – a Brut hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy nem hisz a kötelezővé tételben, mivel nem tudunk mindent a vírusról, és így nem tudhatunk mindent az oltásról sem.
A briteknél egyenesen törvény „védi” az állampolgárokat a kötelező védőoltástól, még pandémia idején is, a kormány úgynevezett Zöld könyve ugyanis előírja, hogy „az egyén beleegyezése szükséges bármely orvosi kezelés megkezdése és így a védőoltás beadása előtt is”. Bár az elmúlt hónapokban megfogalmazódtak a szigetországban olyan félelmek is, hogy a munkaadók esetleg elbocsáthatják a vakcinát megtagadó munkavállalóikat, jogi szakértők szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, hiszen ha a munkáltatók kötelezővé tennék a védőoltást, nagy eséllyel diszkriminációs és emberi jogi perekre számíthatnának.
Tucatnyi kötelező
A magyar helyzetet illetően korainak tartja a kötelező Covid-védőoltás bevezetésével kapcsolatos teóriákat dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont szakértője, hiszen ahogy fogalmaz, a jelenleginél több tapasztalatra és információra lenne szükség ahhoz, hogy egyértelműen megmondhassuk, mi is a legmegfelelőbb. A választás esetleg korcsoportonként is eltérő eredményt hozhat. Béres Zsuzsanna arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben a pillanatban bizonytalan az is, mennyi ideig nyújtanak védelmet a különböző típusok.
– Nem véletlen, hogy mind ez idáig a világ egyetlen országában sem rendelték el az általános Covid-oltási kötelezettséget, és úgy vélem, egyelőre nem is volna szerencsés a társadalom egészére kiterjeszteni a szigorú intézkedést. Az olasz gyakorlattal azonban, hogy hamarosan minden egészségügyi dolgozónak be kell adatnia a vakcinát, maximálisan egyetértek. Nálunk leginkább korrekt tájékoztatással lehetne meggyőzni az embereket az önkéntes regisztráció fontosságáról. Az oltás melletti elköteleződés azért is fontos, mert a vírussal egymást is megfertőzhetjük, ami különösen veszélyes lehet a sérülékenyebb csoportokra. Azt, hogy a beoltottak a jövőben esetleg bizonyos előnyöket élvezhetnek majd, igazságosnak érzem, hiszen ők saját magukat és másokat is óvtak azzal, hogy kérték a vakcinát – emeli ki Béres Zsuzsanna.
Majd hozzáfűzi, hogy hazánkban egyáltalán nem ördögtől valók a kötelező védőoltások, hiszen jelenleg is több mint tíz betegség ellen oltják a kisbabákat, és számos betegségre vannak erősen javasolt oltások. Gondoljunk például arra, hogy senki sem dolgozhat az egészségügyben, aki nem védett hepatitis B ellen, több országba pedig csakis a sárgaláz elleni beoltottságot bizonyító nemzetközi dokumentum birtokában lehet belépni. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a távolabbi jövőben felmerülhet a Covid-oltás kötelező jellege, különösen utazásnál.
Hárommillió védett
Nagypénteki rádióinterjújában Orbán Viktor arról beszélt: őt is foglalkoztatja, hogy előfordulhat, idővel több vakcina lesz az országban, mint ahányan regisztráltak.
A miniszterelnök elmondta, hogy ugyan 65 év fölött arányaiban többen regisztráltak az országos átlagnál, de ebből a korcsoportból sem mindenki, így folyamatosan próbálják elérni és meggyőzni azokat, akik még nem jelentkeztek.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy a védettségi igazolással rendelkezők a teljes nyitás után könnyítéseket kaphatnak, amitől a regisztráltak számának további fellendülését várja.
Arra a felvetésre, hogy egyes vélemények szerint kötelezővé kellene tenni az oltást, úgy reagált, „nem diktatúrában élünk, hanem szabad országban, és a magyarok eleve nagyon kényesek az ilyesmire, ezért a kötelező oltás a felnőttek esetében nem járható út”.
– A járványnak addig nem lesz vége, amíg a teljes lakosság legalább 80-90 százaléka védettséget nem szerez, és ebbe beletartoznak a gyerekek is – jelenti ki Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének immunológus- és genetikusprofesszora. – Ehhez persze az oltások mellett az is szükséges, hogy ne jelentkezzenek újabb agresszívan támadó vírusvariánsok, mint a most jelen levő brit mutáns, amellyel egyetlen ember akár öt-hat másikat is megfertőzhet, míg tavaly ez az arány egy a kettőhöz volt. Mivel számításaim szerint hazánkban körülbelül kétmillióan eshettek át a fertőzésen, továbbá egymillióan már megkapták a második védőoltást is, összesen mintegy hárommillió ember védettségéről beszélhetünk. Mindez pedig azt is jelenti, hogy majdnem hétmillió állampolgár még megfertőződhet.
A professzor arról is beszámol, hogy nagyon ígéretesek a Pfizer–BioNTech 12–15 éves gyerekeket célzó, fél éve tartó kutatásának elsődleges eredményei: százszázalékos védettséget mutattak ki a vakcinával beoltott fiatalok körében, így az USA államaiban ősszel elkezdik oltani a gimnazistákat, a jövő év elején pedig az általános iskolásokra is sor kerülhet. Duda Ernő hangsúlyozza, hogy a Föld országai közül kampányszerűen eddig csak Izraelben kapták meg a gyerekek a vakcinát, közülük is főként azok, akik valamilyen anyagcsere-rendellenséggel küzdenek, szívbetegek, skizofrének vagy Down-szindrómások.
– A kiskorúak esetében el tudom képzelni a kötelező vakcinázást, és bár a népesség érdeke az lenne, hogy mindenki megkapja az oltást, felnőtteknél a kötelezővé tétel helyett inkább a meggyőzést tartom célszerűnek. Motiválhatja a hezitálókat például a vakcina vagy „zöld útlevél” bevezetése, amelynek birtokában a már védett állampolgárok szabadon utazhatnának, beülhetnének moziba vagy étterembe, a többiek meg lassan kénytelenek lennének rájönni, hogy a vakcina felvétele nem magánügy, és ha részt kívánnak venni a társadalom életében, be kell tartaniuk a szabályokat, különben soha nem lesz vége a járványnak – fejti ki az immunológusprofesszor.
Majd hangsúlyozza, hogy a legújabb nemzetközi kutatások szerint a betegségen átesett felnőttek egyharmadánál hónapokkal a fertőzés lefolyása után esetenként krónikussá váló szervi elváltozásokat tapasztaltak. De gyakori volt a szorongás, a depresszió, az öngyilkosságra való hajlam és a kognitív (tanulási) képességek csökkenése is. És míg kezdetben úgy tűnt, hogy a gyerekekre nem veszélyes a vírus, azóta kiderült, hogy náluk a tünetmentes fertőzés után is kialakulhat egy úgynevezett sokszervi érgyulladás.
Duda Ernő szükséges politikai döntésnek tartja a húsvét utáni nyitást, de egyben arra is figyelmeztet, hogy ha életben akarunk maradni, továbbra is viseljünk maszkot, és figyeljünk a közösségi távolságtartásra. Nem utolsósorban pedig vegyük fel a nekünk felkínált oltást, hiszen a hazánkban hozzáférhető vakcinák mindegyike véd a vírusmutánsok okozta súlyos vagy halálos megbetegedés ellen.
ERŐSEN AJÁNLOTT VAKCINÁK
Jelenleg nincs arra jogszerű lehetőség, hogy a munkáltató kötelezze a munkavállalót az oltásra – nyilatkozta a Demokratának Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
– KI RENDELHETI EL A KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁST?
– Az egészségügyi törvény lehetővé teszi, hogy a területért felelős miniszter ilyen rendelkezést hozzon, és arra is lehetősége van, hogy csak bizonyos munkaköröknél írja elő.
– VANNAK-E HAZÁNKBAN ILYEN MUNKAKÖRÖK?
– Jelenleg nincs egyetlen ilyen munkakör sem, így a köz- és a versenyszférában egyaránt önkéntes a vakcina felvétele.
– MIT TEHET A DOLGOZÓ, HA A MUNKAADÓ SZÓBAN UTASÍTJA A REGISZTRÁCIÓRA, ILLETVE AZ OLTAKOZÁSRA?
– A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalót előzetesen írásban kell tájékoztatni a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről, valamint azokról a körülményekről, amelyek alátámasztják az intézkedés szükségességét. Nem elég tehát egy egyszerű szóbeli utasítás, ezt mindig írásban és ezekre a pontokra kitérve kell a munkavállalóval közölni.
– VISSZAUTASÍTHATJA A MUNKAVÁLLALÓ AZ UTASÍTÁST?
– Ha a megszorítást szükségtelenül vagy aránytalanul korlátozónak tartja, természetesen megtagadhatja. Jogalap híján szerintem nem kérdés, hogy egy ilyen jellegű perből a munkavállaló kerülne ki győztesen.
– JOGSZERŰ-E, HA EGY ÁLLÁSINTERJÚN MEGKÉRDEZIK A JELENTKEZŐTŐL, HOGY MEGKAPTA-E A VAKCINÁT?
– Ez nem szabályos eljárás, a munkaadó nem tehetne ilyet.
– SZANKCIÓK HÍJÁN ÉLHET-E A MUNKÁLTATÓ AZZAL A LEHETŐSÉGGEL, HOGY ELŐNYÖKET KÍNÁL AZOKNAK, AKIK ÖNKÉNT VESZIK FEL AZ OLTÁST?
– Létezik olyan jogi álláspont, ami azt domborítja ki, hogy erre lehetőség van, ha az oltás a munkára és a munkavállalók védelmére jó hatással van. Ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, mert a beígért előny bevezetésekor mérlegelni kell, hogy nem jelent-e hátrányos megkülönböztetést a többi dolgozóval szemben. A munkáltatónak emellett figyelnie kell azokra is, akik egészségi okokból nem olthatók.
– TUDNA EMLÍTENI HATÁROKAT FESZEGETŐ, KÜLÖNUTAS PÉLDÁT?
– A Semmelweis Egyetem döntése alapján például az alkalmazottak vagy beoltatják, vagy kétnaponta teszteltetik magukat. Utóbbit feltételezésem szerint a munkahelyi kockázatértékelésből vezetik le.
– ÖN SZERINT TARTHATÓ LESZ-E A JÖVŐBEN, HOGY A MUNKAVÁLLALÓ TOVÁBBRA IS SZABADON MEGTAGADHASSA AZ OLTÁS FELVÉTELÉT, MIKÖZBEN A MUNKAADÓ BIZTONSÁGOS MUNKAKÖRNYEZET MEGTEREMTÉSÉRE TÖREKSZIK?
– Nagyon szubjektív megjegyzésem, hogy nem valószínű… A magam részéről teljesen osztom a MOK szigorú állásfoglalását e téren, elismerve, hogy ez már nem csak egészségügyi, hanem politikai kérdés is, hiszen gyanítható, hogy az oltás kötelezővé tétele népszerűségvesztést okozna.