Továbbra sincs megállapodás a közszolgáltató vállalatoknál dolgozók béremeléséről. Olyan alacsony mértékű a munkáltatók ajánlata, ami elfogadhatatlan az érdekképviseletek számára – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, akit azok után kérdeztük a bérmegállapodásokról, hogy január közepén a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) keretében egy asztalhoz ültek a szakszervezetek, a munkáltatói oldal és a tulajdonosi jogokat gyakorló kormány képviselői, hogy a négy közszolgáltató ágazat csaknem 200 ezer munkavállalójának fizetésemeléséről egyeztessenek.
Akkor azzal a tervvel álltak fel az asztaltól a felek, hogy még január végéig létrejöhet a megállapodás a postások, vasutasok, vízügyesek, villamosenergia-iparban dolgozók bérrendezéséről, akiknek a hároméves megállapodásokban idénre rögzített emelését teljes egészében felemésztette az infláció. Viszont hiába tűnt úgy, hogy teljes egyetértés van a felek között abban, hogy az alacsony kereseti sávokban legalább az inflációval azonos mértékben emelkedjenek a jövedelmek, azóta a munkáltatói oldal igencsak vonakodik.
Minden érintett érdekképviselet részéről az volt a minimális rögzített elvárás, hogy a reálbéreket sikerüljön megőrizni. Pontosan ezért folytatják az egyeztetést, ugyanis azok számok, amelyeket a munkáltatói oldal képviselői jeleztek, ezt nem tudják biztosítani
– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ennek hiányában nem lesz megállapodás. Mészáros Melinda arra nem lát esélyt, hogy ezt akár a mai napon vagy holnap realizálódjon, ugyanakkor jelezte, hogy volt már korábban is volt ilyen jellegű csúszás, akkor visszamenőlegesen megkapták január elsejétől a dolgozók a bérfejlesztéseket, erre akár még márciusban is sor kerülhet. Most azt várja, hogy a kormány és munkaadók egyeztetnek, szerinte enélkül nem tudnak a megállapodások irányába továbblépni.
Benne van a levegőben egy esetleges munkavállalói tiltakozás is – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki jelezte, az az alapvető probléma, van egy hároméves bérmegállapodás, amelyet cégenként kollektív szerződésben rögzítettek, viszont érvényes kollektív szerződés mellett nem lehet sztrájkot hirdetni, ez pedig szerinte túlságosan megnyugtatóan hat a munkáltatóra.
Az már más kérdés, hogy több százezer munkavállalóról és családjáról van szó, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangulatban dolgoznak ezek az emberek, és milyen hozzáállást tapasztalnak az állam és a kormány részéről
– fűzte hozzá a szakszervezeti vezető, aki arra is rámutatott: a munka törvénykönyve kizárja a szabad béralkut a helyi szintű szakszervezet és a menedzsment között, csak és kizárólag tulajdonosi hozzájárulással lehet bizonyos juttatásokat megadni az állami cégek munkavállalóinak, tehát a kormánynak is lenne dolga.
Palkovics Imre úgy tudja, hogy a MÁV-Volán esetében állnak legközelebb az álláspontok, de ott is elmarad még az inflációtól az ígért béremelés, januártól átlagosan összesen 10 százalékkal emelne a közlekedési holding. A Magyar Postánál szerinte még rosszabb a helyzet, a most kifutó hároméves bérmegállapodásban rögzített 2 százalékon felül 1 százalékos emelést adna a menedzsment saját erőből.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a postások többsége minimálbéres, ők pedig tavaly 20 százalékot, idén pedig 16 és 14 százalékot kapnak, tehát ezen felül kell érteni a 3 százalékot. Azt már Mészáros Melinda tette hozzá, hogy a megállapodásokban minden megoldás számításba jöhet, kezdve az alapbéremeléstől a béren kívüli juttatásokig, a lényeg, hogy reálértéken ne veszítsenek a munkavállalók.
Forrás:https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/02/az-allami-vallalatok-dolgozoi-bukastol-tartanak-az-idei-beremelesen-ha-igy-marad
Fotó:Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország