Idén várhatóan inflációkövető béremelésben részesül a legtöbb munkavállaló az állami cégeknél. A Napi.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ha nem kezdődik jelentős bérfelzárkóztatás a következő években, képtelenség lesz fenntartani a szolgáltatások színvonalát, mivel a munkaerő a magasabb kereset miatt a versenyszférában helyezkedik el. Ráadásul a gigaberuházások sem valósulnak meg szakemberek nélkül.
Januárban le szeretnék zárni a bértárgyalásokat a szakszervezetek és az állami vállalatok vezetői annak érdekében, hogy már a február elején is az emelt összegű alapbéreket kapják a dolgozók.
Így a következő napokban intenzív egyeztetések kezdődnek a vasútnál és az autóbuszos közlekedésben, valamint a közműágazatokban és a postánál.
A helyi, vállalati szintű egyeztetések kezdetére azt követően kerülhet érdemben sor, hogy a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) keddi ülésén a munkavállalói, a munkaadói és a kormányoldal a 2021-ben kötött hároméves bérmegállapodást megvizsgálva egyetértett annak módosításáról 2023-ra.
Ennek oka, hogy az eredeti megállapodás szerint idén átlagosan 5 százalékkal emelkedne az érintett közszolgáltatásokban dolgozók fizetése. A jelenlegi helyzetben ez nem reális forgatókönyv, konkrét számokról ugyanakkor nem született döntés az országos érdekegyeztető fórumon.
A részletekről már a vállalatoknál tárgyalnak a képviseletek, és cégenként eltérő megállapodásokat köthetnek.
Százalékok helyett fix összeg
Az elképzelések ugyanakkor minden állami cégnél hasonlóak: legfontosabb cél, hogy az inflációval lépést tartó alapbéremelésben részesüljenek a munkavállalók. A javaslatok közt szerepel, hogy a legalacsonyabb keresetű, de már a minimálbér és a garantált bérminimum összegénél magasabb fizetésért dolgozó munkavállalók akár inflációt is meghaladó mértékben részesüljenek béremelésben 2023-ban.
Akár olyan megoldás is születhet, amely szerint minden munkavállaló fix összegű bruttó alapbéremelést kapna. Ebben az esetben a rosszabbul keresők infláció feletti, akár 20 százalékot is elérő bérfejlesztést kapnának, míg a legtöbben inflációkövető mértékű emelést.
Nem spórolhat az állam a fizetéseken
A versenyszférával kell versenyezniük az állami közszolgáltató cégeknek a munkaerőért, márpedig jelenleg a vállalati szférában jobbak a fizetések, ami az egyik legnagyobb nehézsége a munkaerő megtartásának
– mondta a Napi.hu megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke példaként említette a közúti közlekedést: míg egy buszsofőr vagy gépkocsivezető a piaci szolgáltatóknál akár egymillió forintért is el tud ma már helyezkedni az égető munkaerőhiány miatt, addig az állami szolgáltatónál bérben legjobb esetben is 600-700 ezer forintos fizetésre tehet szert.
A második nehézség a szakszervezeti vezető szerint, hogy
a fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években megújult a közösségi közlekedésben a járműpark, fejlődött a technológia. Ez azzal jár, hogy az új, modern gépek, járművek, berendezések üzemeltetéséhez, javításához már több esetben akár mérnöki tudásra is szükség lehet, speciális felkészültséget igényel.
Ezért a munkaerő-kínálat tovább szűkül, ráadásul a mérnököket könnyedén elcsábítják a versenyszféra beruházásai. Ez a folyamat az uniós beruházásokkal felgyorsul a következő években.
Palkovics Imre rámutatott, hogy az állami cégek munkavállalóinak korfája is súlyos képet fest, ez már most az egyik legégetőbb probléma. A következő tíz évben rengetegen mennek nyugdíjba.
Így ha nem válnak vonzóbbá ezek a területek, akkor a szolgáltatások fenntartása ellehetetlenül, vagyis képtelenség lesz fenntartani a vasúti vagy buszos közlekedést,
de meghiúsulnak a villamosenergia- vagy a víziközmű ágazat tervezett fejlesztései is.
Az állami cégek vezetői szerint is súlyos a helyzet
A Munkástanácsok elnöke szerint elsősorban
a fizetések felzárkóztatása lehet a megoldás, vagyis a vállalati szférában elérhető fizetésekkel kellene versenyeznie az állami cégeknél elérhető béreknek. Ehhez már most el kell kezdeni a bérek rendezését.
Palkovics Imre hozzátette: ezt nem csak a munkavállalói képviseletek látják így, de egyetértenek az állami vállalatok vezetői is. A bérköltségek jelentős növelésére ugyanakkor ezen a területen a költségvetés tud többletforrást nyújtani.
Más a helyzete a postásnak, mint a vasutasnak
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Napi.hu kérdésére azt emelte ki, hogy a 2021-es bérmegállapodás felülvizsgálata a munkavállalók megélhetésének érdekében elkerülhetetlen, a munkabéke nem lenne megőrizhető 2023-ban az eredeti 5 százalékos béremelés mellett.
Az állami tulajdonú vállalatoknál nagyon eltérőek a keresetek. Míg a Magyar Postánál és a víziközmű ágazatban a legtöbb munkavállaló a garantált bérminimum összegéért, vagy azt nem sokkal meghaladó fizetésért dolgozik, addig a MÁV-nál és a Volánbusznál már magasabbak a fizetések. A villamosenergia ágazatban a bérek pedig az átlagkeresetet is meghaladják.
A cégek állnak nyerésre a bérharcban
A versenyszféra legtöbb szereplője majd csak a következő hónapokban dönt a fizetésekről, jellemzően az új üzleti évtől, így csak tavasszal nőnek a cégeknél a keresetek – emlékeztetett a Liga elnöke. Több vállalkozás viszont már januártól emel, sőt, a minimálbérért és a garantált bérminimumért foglalkoztatott munkavállalóknál ez kötelező is.
Mészáros Melinda hozzátette:
az elmúlt években közelebb került az állami szolgáltatásokban dolgozók fizetése a piaci területeken dolgozókéhoz.
A különbség ugyanakkor még mindig jelentős, hogy a magasabb béreket kínáló vállalati szektorban is legalább az inflációt követő bruttó fizetésemelésre törekszenek idén a munkáltatók. Így az állami és magánszektor érdemi bérkülönbsége idén nem csökken.