A 2020. év nem az általában megszokott mederben indult. Szinte az egész világunkat a COVID-19 uralja, ennek ellenére vannak olyan hagyományaink, amelyekre illik, sőt kötelességünk emlékezni. Ilyen nap az április 28-a is, amely a munkabalesetekben elhunytak és megrokkantak -én úgy szoktam fogalmazni,- hogy a munkabalesetek áldozatainak emléknapja a Földünk „jobbik felén,” ahol mi is élünk.
Mire is emlékezünk ilyenkor? Néhány gondolat az emléknapról:
Az emléknapot a kanadai favágók megemlékezés sorozata indította el. Tél végén, a tavasz kezdetén, az embert próbáló kemény és veszélyes feladatokat végző munkások rendszeresen megemlékeztek a munkájuk során meghalt és balesetet szenvedett társaikról. Ezen nemes hagyományt karolta fel a kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete, és 1984-ben már szakszervezeti támogatással emlékeztek meg a munkabalesetet szenvedettekről. 1989-ben, április 28-a Kanadában országos gyásznap lett.
1996-ban, április 28-a az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) támogatásával a munkabalesetek áldozatainak nemzetközi gyásznapja lett.
Hozzám, a jelen gondolatok írójához is eljutottak a fenti hírek, és mint a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének (MMSZ) elnöke, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) tagja és nem utolsó sorban, mint pécsi lakos, -ahol a bányászok veszélyes munkája sok családban okozott tragédiát- 2002. április 28-án, Pécsett a Városháza Dísztermében, hagyományteremtő szándékkal, megrendeztem a „Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapját”. Az első megemlékezés óta 19 alkalommal tartottuk meg az emléknapot.
Az emléknap hazai történetéhez tartozik még, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a MMSZ kezdeményezésére, Kormányunk április 28-át, az 1299/2012.(VIII.13) számú határozatával a Munkabalesetben elhunytak és megrokkantak emléknapjává nyilvánította.
A fentiek alapján az MMSZ 2019. április 29-én emléktáblát állított Pécsett a Király u. 46-ban álló kormányhivatali épület falán.
Miről is beszélünk, amikor a munkavédelmet említjük?
A munkavédelem egy összetett fogalom, értjük alatta a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet. A munkaegészségügy is további két összetevőre, a munkahigiénére és a foglalkozásegészségügyre bontható. Tehát amint látjuk, amennyi részfeladat annyi szakember.
A munkavédelem hallatán az emberek többsége valami tiltó és szabályozó rendszerre gondol, kivéve, ha valami gond adódik. Mondjuk megsérül, vagy ne adj, Isten meghal valaki a munkahelyén munkavégzés közben. Mivel az emléknap is a munkabalesetek áldozatairól szól, nézzük meg erről az oldalról a munkavédelmet.
Egy kis statisztika
Halálos munkabalesetek alakulása az elmúlt öt évben:
|
2015. év |
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
|
84 |
80 |
79 |
79 |
83 |
Munkabalesetek alakulása az elmúlt öt évben:
|
2015. év |
2016. év |
2017. év |
2018. év |
2019. év |
|
21.088 |
23.027 |
23.387 |
23.738 |
24.055 |
Mi, a munkabiztonság területén tevékenykedők, azt szoktuk mondani: „Ha évente egy halálos munkabaleset történne, az is pont eggyel több mint amennyi kellene!”
Amint látjuk, a bejelentett és elfogadott munkabaleseti statisztika azt mutatja, hogy a munkabalesetek száma emelkedik. A hivatalos vélemény szerint ez törvényszerű, hiszen jelentősen növekszik a foglalkoztatottak száma. Mi, az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldalán (továbbiakban: Oldal) ülők erre azt mondjuk: ez csak részben igaz! Néhány adattal és gondolattal szeretném az Oldalunk véleményét indokolni:
- A munkavédelmi hatóság által az elmúlt évben végrehajtott ellenőrzések során a munkáltatók 74%-ban tártak fel különböző munkavédelmi hiányosságokat. Ez némi növekedés a 2018 évi 72,8%-hoz viszonyítva, amit már akkor is soknak tartottunk. Ugyanakkor látható, hogy a hivatkozott növekvő statisztikai adatok csökkenő ellenőrzési szám (2018-ban 14298, 2019-ben csak 12784 munkáltatót ellenőriztek) mellett keletkeztek.
- És akkor még nem beszéltünk a foglalkozásegészségügy helyzetéről!
- A Munkavállalói Oldal megdöbbentőnek és érthetetlennek tartja, hogy a munkavédelem állami irányításának szervezeti és személyi feltételei szinte évente változnak. Ez a bizonytalanság kihat a nemzetgazdaság munkavédelmében érintett, valamennyi szereplőre. Úgy ítéljük meg, hogy ennek az állapotnak egyenes következménye a munkavédelem állami irányításának ellaposodása, ami magával hozta a munkavédelmi szabályok betartásának figyelmen kívül hagyását. Véleményünk szerint ezen változások komolyan kihatnak a munkabalesetek számának növekedésére.
- Az előzőek alapján javasoljuk a „terepen” tevékenykedő munkavédelmi ellenőrök, felügyelők számának legalább 30%-al történő pótlását!
Ezennel kívánunk mindenkinek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahelyet és munkát!
Egyben kérem, hogy ezen a napon, aki teheti, gyújtson egy gyertyát a munkabalesetek áldozatainak emlékére.
Perényi József
MOSZ Szövetségi Tanács elnök
OMB tag