Pár hete van már csak a kormánynak arra, hogy – az Európai Uniónak is megfelelve – nyilvánosságra hozza, hogyan alakul át a cafeteria-rendszer 2017 januárjától. Mivel a költségvetést ez nagyban érinti, a nyáron erről dönteni kell.
A kormány még nem döntött a cafeteriáról, június 15-ig kell az Európai Bizottságnak elküldeni a javaslatokat – mondta a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A cafeteria készpénzesítését márciusban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülésén. A döntés mögött az áll, hogy az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a Szép kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszere, mivel külföldi vállalatok magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki ilyen elemeket. Másrészt az alacsony béreket így próbálják meg felfelé húzni.
A Munkástanácsok javaslattervezetet készített a cafeteria-rendszer átalakításáról. Ezt Palkovics Imre az Origónak is elküldte. A javaslatból kiderül, hogy szerintük a jelenlegi cafeteria-rendszer csökkenti a társadalmi és vállalaton belüli jövedelmi egyenlőtlenségeket. A juttatások elköltése a hazai szállodaipart, vendéglátást és a turizmust támogatta. Az cafeteriaszabályok változtatásának kockázatairól azt írják, hogyha elveszik a Szép kártyát, akkor a dolgozók sokkal kevesebb időt töltenek majd rekreációval. Ha elveszik az öngondoskodást szolgáló elemeket, akkor kevesebb lesz a nyugdíjuk.
Javaslataik között szerepel:
- a kiemelt társadalmi célokhoz kötött juttatási elemek, mint betegség- és életbiztosítás megkötése legyen kötelező minden munkáltató számára
- maradjon meg a nyugdíjpénztári és egészségpénztári cafeteriaelem
- minden munkavállaló részesüljön cafeteriajuttatásban
- a kiegészítő bér az alapbér része legyen, azaz utólag – a cafeteriajuttatástól eltérően – ne legyen visszavonható
Úgy tudom, májusban lesz kormányzati döntés az új cafeteriáról, és ez kerül majd a parlament elé. A szakmai szervezeteknek egy hónapjuk lesz arra, hogy véleményezzék a tervezetet – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Minden maradna a régiben?
A jelenlegi törvénytervezetegyetlen korábbi elemet sem törölne. E szerint az idei közterhekkel adhatnánk a népszerű cafeteriaelemeket, és még megjelenne adómentesen a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagyis az albérlettérítés a munkahely miatt költözők számára – mondta Fata László cafeteria-szakértő.
Pillanatnyilag nincs más információm a cafeteria készpénzesítésről– mondta. A szakember szerint egy úgynevezett vegyes rendszert is kialakíthat a kormány, vagyis elképzelhető, hogy egyes elemek megmaradnak kedvező adózással, míg másoknál növekszik a közteher, miközben megjelenik a kedvezőbb adózású pénzkifizetés lehetősége is.
Drága volt a korábbi rendszer
A cafeteriaátalakítás egyik fontos része, hogyMagyarországnak ne kerüljön sok pénzbe – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az MKIK a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos álláspontját már hetekkel ezelőtt átadta a kormánynak. A javaslataink a kormánynál vannak – mondta az Origónak Parragh László.
Azt emeltük ki, hogy komoly problémák vannak a magyar cafeteria-rendszerrel. Egyrésztdrága, sokba kerül, másrészt bonyolult, harmadrészt pedig nem jár mindenkinek – mondta az MKIK elnöke.
Fontos, hogy az Európai Uniónak is megfeleljen a béren kívüli juttatások átalakított rendszere. A magyar munkavállalók közül 1,2 millióan kapnak ma cafeteriát, ez a munkavállalók szűk körét jelenti. Főleg azok a nagyvállalatok ösztönzik ezzel dolgozóikat, amelyek kellően szofisztikáltak és nagyok. Az új rendszer akkor lenne korrekt, ha mindenkit érintene, és a cégek számára elérhető lenne – mondta Parragh László.
Egyetértünk azzal, hogy vannak olyan makrogazdasági célok, amelyeket ennek a cafeteria-rendszernek támogatnia kell. Parragh László példaként említette a belföldi vidéki turizmust. Ebben szakmai konszenzus van, ezzel a szállodások, az éttermesek és a turizmussal foglalkozók is egyetértenek.
A Szép kártya tarolt
A Cafeteria TREND Magazin 2015 tavaszi felmérése szerint az átlagos béren kívüli juttatási keret 2015-ben 312 ezer forint volt. A cafeteria elterjedtsége szorosan összefügg a vállalatok nagyságával.Az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 88 százaléka ad béren kívüli juttatást, míg a tíz főnél kevesebb dolgozót alkalmazó mikrovállalkozásoknak csak 39 százaléka használ ilyen ösztönzési rendszert.
forrás:origo