Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2026. szeptember 23-i plenáris ülésén elfogadott, a közszolgáltatásokról szóló véleménye világos szakszervezeti üzenetet fogalmaz meg: megfelelő létszám, tisztességes bérek, stabil és kiszámítható foglalkoztatás, valamint valódi szociális párbeszéd nélkül nem biztosítható magas színvonalú közszolgáltatás. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia pedig csak akkor szolgálja valóban a fejlődést, ha nem a létszámcsökkentés eszközévé válik, hanem a munkavállalók munkáját támogatja és a szolgáltatások minőségét javítja.

Az EGSZB „ Az új kihívásokhoz alkalmazkodó európai közszolgáltatási ágazat” című véleménye a közszolgáltatásokra nem pusztán állami kiadásként, hanem a társadalom és a gazdaság stabil működését szolgáló stratégiai beruházásként tekint. A magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető és megfizethető szolgáltatások biztosításához erős és ellenálló közszolgáltatásokra, valamint megfelelő, kiszámítható munkafeltételekre van szükség.

Munkaerőhiány helyett tisztességes bérek és stabil életpálya

Az EGSZB szerint a közszolgáltatások számos területén súlyos munkaerőhiány alakult ki, miközben a közszolgálati életpálya sok helyen veszített vonzerejéből. Erre azonban nem lehet válasz a dolgozók további túlterhelése vagy a bérek visszafogása. A jól működő közszolgáltatásokhoz tisztességes bérekre, stabil és kiszámítható foglalkoztatásra, megfelelő munkakörülményekre, szakmai fejlődési lehetőségekre, valamint a munka és a magánélet egyensúlyát támogató intézkedésekre van szükség.

A magas színvonalú közszolgáltatás alapja a megfelelő létszám és a megbecsült, biztonságos körülmények között dolgozó munkavállaló.

A mesterséges intelligencia nem lehet létszámleépítési program

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia érdemben hozzájárulhat a közszolgáltatások hatékonyságának és hozzáférhetőségének javításához, de csak világos garanciák mellett. Az EGSZB ezért kiemelt jelentőséget tulajdonít az emberi ellenőrzésnek, az átláthatóságnak és az adatvédelemnek. A digitális megoldásoknak a hagyományos szolgáltatásokat kell kiegészíteniük és erősíteniük, nem pedig teljes egészében felváltaniuk.

Munkavállalói szempontból alapvető követelmény, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia ne váljon a létszámleépítés vagy az emberi munka kiváltásának eszközévé. A technológiának a dolgozók munkáját kell segítenie, tehermentesítenie és hatékonyabbá tennie. Az új technológiai megoldások bevezetése pedig nem történhet a munkavállalók feje fölött. Az érintett érdekképviseleteket már a tervezés és a döntéshozatal során érdemben be kell vonni.

A kiszervezés nem lehet öncélú spórolás

A közfeladatok kiszervezése nem járhat azzal, hogy az állam fokozatosan elveszíti saját szakmai kapacitásait, döntési mozgásterét vagy a közszolgáltatásokért viselt felelősségét. A kiszervezés emellett munkavállalói szempontból is kockázatokat hordozhat, például kedvezőtlenebb foglalkoztatási feltételekhez vagy a kollektív érdekérvényesítés gyengüléséhez vezethet.

A köz- és magánszféra együttműködésének ezért nem a rövid távú megtakarításokra, hanem a szolgáltatások minőségének, hozzáférhetőségének és hosszú távú fenntarthatóságának javítására kell irányulnia.

A túlterhelés és a kiégés is munkavédelmi kérdés

Az EGSZB a munkavédelem szerves részének tekinti a túlzott munkaterhelés, a stressz, a pszichoszociális kockázatok és a kiégés megelőzését, valamint az ügyfelek vagy ellátottak részéről érkező erőszakkal és zaklatással szembeni hatékony fellépést is. A megfelelő létszám ezért nem csupán szervezési vagy működési kérdés: alapvető feltétele a munkavállalók egészségének, biztonságának és hosszú távú munkaképességének.

Nincs reform a munkavállalók feje fölött

A vélemény egyik legfontosabb szakszervezeti üzenete, hogy a szociális partnereket érdemben és teljes körűen be kell vonni a reformokat, a digitalizációt, a finanszírozást és a munkaerő-politikát érintő döntések előkészítésébe és meghozatalába. A munkavállalóknak képviseleteiken keresztül valódi beleszólást kell kapniuk minden olyan folyamatba, amely munkafeltételeiket vagy a szervezeti működést érinti. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogaikat, valamint a nemzeti jog által biztosított sztrájkjogot.

A Munkástanácsok számára az üzenet világos: a munkavállaló nem lehet a változások passzív elszenvedője. A dolgozóknak és képviselőiknek alakító szerepet kell kapniuk azokban a döntésekben, amelyek közvetlenül meghatározzák munkájukat és jövőjüket.

A dolgozó nem költség, hanem a közszolgáltatás alapja

A közszolgáltatások modernizációja szükséges és elkerülhetetlen, de nem járhat automatikusan létszámcsökkentéssel, kiszervezéssel, a munkaterhek növekedésével vagy a munkavállalói jogok gyengítésével. Magas színvonalú közszolgáltatás csak megbecsült dolgozókra és jó munkahelyekre épülhet.

Ehhez tisztességes bérekre, megfelelő létszámra, kiszámítható és stabil foglalkoztatásra, biztonságos munkakörülményekre, valamint valódi és hatékony kollektív érdekérvényesítésre van szükség.

A közszolgáltatások megerősítése ezért elválaszthatatlan az ott dolgozók megbecsülésétől. A munkavállalók véleményét nem utólag kell meghallgatni: képviselőiknek már a döntések előkészítésében és meghozatalában is érdemi szerepet kell kapniuk.

Szerző: Dr. Podruzsik Szilárd, az EGSZB elnökségi tagja, Munkástanácsok delegáltja.