A munkavédelmi szakértő szerint a hivatalosan elismert évi mintegy négyszázmilliárd forintos költségnek a többszörösével terheli meg a magyar nemzetgazdaságot az, hogy a gyakorlatban nincs szavatolva hazánkban a biztonságos munkakörnyezethez való jog.
Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője az Economxnak a Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.
Ötnaponta egy tragédia
Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) tagja elmondta, hogy a tervezetet kiküldték, azt látta és véleményezte is a munkáltatói és a munkavállalói oldal is, és az egységes álláspontot közölték is az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Miskéri László szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban
ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.
Felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkaáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.
Arra is figyelmeztetett, hogy a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó dokumentumban nem jelentek meg azok a munkavállalói követelések, amelyek a korábbi ciklusban sem teljesültek. A legfontosabbak közé tartozónak nevezte az önálló baleset-biztosítási ágazat létrehozását. Ennek megvalósítása elmaradt 2017 és 2022 között, aztán egyszerűen kimaradt az új politikából.
A kormányzat által elfogadott adatok szerint csak 2022-ben 355 milliárd forintos költségei voltak a munkahelyi baleseteknek, azonban Miskéri László szerint a valóságban ennek az összegnek a többszörösével terhelik meg ezek az esetek a nemzetgazdaságot. Tragikus beszámolók kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012-től kezdve folyamatosan nőtt a munkahelyi balesetek száma, és ezt a drámai tendenciát csak a koronavírus 2019-es berobbanása állította meg. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának adatai alapján ismét növekedni a kezdett a szerencsétlen események mértéke.
Az sem nyugtathat meg senkit a szakértő szerint, hogy volt olyan év, amikor négy naponta ért halálos baleset egy munkavállalót, míg tavaly csupán öt naponta. A munkavállalói oldal a konkrétumok és a felelősök hiánya, valamint az egyre drasztikusabbá váló adatok miatt szorgalmazta is, hogy dolgozzák át a Munkavédelem Nemzeti Politikáját, amire meglehetősen elutasító válasz érkezett a kormányzati oldal részéről. Egyszerűen megváltoztatták a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt.
Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.
Ezzel kifogták a szelet a vitorlából
– utalt Miskéri László arra, ahogy
gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.
Az pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar iparkamara unszolására a kormányzat eltörölte a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok kötelező jellegét. Ezt Miskéri László továbbra is védhetetlenek nevezte. Többek között azzal érvelt, hogy sok esetben ezeken az alkalmassági ellenőrzéseken derül fény olyan súlyos betegségesekre, mint amilyen a szív- és érrendszeri problémák és azok szövődményei.
Méltatlan állapotok
Januárban közepén derült ki az MNP kormányzati indoklása kapcsán, hogy a munkahelyi balesetek okozta halálozásoknak, a rendkívül komoly megbetegedéseknek (például a daganatos betegségek), de még az átmeneti munkaképesség-csökkenésnek is nemcsak drasztikus társadalmi következményei vannak, a gazdaság szereplői ugyanis százmilliárdokban mérhető költségeket kénytelenek megfizetni a nem megfelelő munkavédelem miatt kieső munkaerő miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte ugyanis, hogy a megfelelő munkafeltételek biztosítása elengedhetetlen a munkavállalók egészségének védelméhez és ezáltal a munkaerő maximális termelékenységének fenntartása érdekében.
Az MNP apropóját egyébként az is szolgáltatja, hogy a foglalkozási megbetegedések jellege változik,
- a tudományos-technikai fejlődés,
- robotizáció,
- digitalizáció,
- az újszerű foglakoztatási formák,
- a globalizációval összefüggő társadalmi változások és
- járványok
is súlyosbíthatják a meglévő kockázatokat, és újak kialakulásához vezethetnek. De nemcsak az emberi tragédiák motiválják a minisztériumot, hiszen, ahogy az a dokumentumban is szerepel, évente közel négyszáz milliárd forint kiesést okoznak a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költségei Magyarországon, amelyek a kormányzat szerint a munkakörülmények javítása révén csökkenthetők, ugyanis a hivatkozott becsléseik szerint a munkáltató számára minden egyes, a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba befektetett euró körülbelül kétszeres megtérülést eredményez.
László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke az Economxnak akkor elmondta, a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.
Azzal is egyetértünk, hogy nagyon sok megbetegedés tapasztalható a munkavállalók között, ezért fontos lenne megkeresni a munkahelyi szabályozókban azokat a pontokat, amelyek a nem egészséges munkakörnyezetet eredményezik – magyarázta. Példaként felhozta, hogy sok munkahelyen a jövedelmek nagy részét a jelenléti bónusz adja, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy minden körülmények között vegyék fel a munkát, és ez nem jó irány. Emögött az a munkáltatói megfontolás is megbújik, hogy a munkavállalók azért mennek táppénzre, mert csalók, de ez nem igaz,
a magyar társadalom, a munkavállalók nagyon méltatlan egészségi állapotban vannak.
Egyébként a kormányzat által is hivatkozott, a Makronóm Intézet kutatásából világosan kiderül, 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forint társadalmi költséget jelentettek. A nem halálos, és nem súlyos munkabalesetek költségei 355 milliárd forintra rúgtak.