Kiemelt

A Rerum novarum megszületésének társadalomtörténete XIII. Leó pápa 1891. május 15-én tette közzé Rerum novarum kezdetű, a munkások helyzetéről szóló enciklikáját.

Az Alkotmánybíróság az 1/2025. (II. 27.) AB határozatában az Alaptörvény alapján értelmezte a munkáltató foglalkoztatási kötelességének tartalmát. Ennek a munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága esetén különös jelentősége van, és ez az utóbbi időben többször vita tárgya is volt.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös javaslatot dolgozott ki egy új, ágazati szakmai bértarifarendszer bevezetésére. A kezdeményezés a 2024. november 25-én aláírt „hároméves” bérmegállapodás 13. pontjából indul ki, amely hosszú távon lehetőséget ad egy ágazati alapú bérszabályozási rendszer kialakítására.

Április 28-án nem feledkezünk meg azokról, akik munkájuk végzése közben szenvedtek balesetet, életüket vesztették vagy egészségükben maradandó károsodást szenvedtek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága legutóbbi ülésén a hároméves bérmegállapodás aktuális helyzetéről, illetve a makrogazdasági környezet alakulásáról folytatott egyeztetést.

Elöljáróban szögezzük le, hogy a kollektív szerződés nem egy kötelező és megfoghatatlan akármi, ami európai uniós és nemzetközi jogi muszájból (kötelezettségekből) ered, és nem is az „osztályharcos” szakszervezeti munka kizárólagos eredménye;

Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, ügyvéd a Mandiner megkeresésére arra figyelmeztetett: a megjelent írások és vélemények jogszerűtlen, diszkriminatív munkáltatói eljárást jelentenének a családi állapotuk okán eltérő helyzetben lévő munkavállalók vagy munkavállalói csoportok között.