Több – egymástól kevésbé független – kormányközeli vélemény szerint is teljesen reális elgondolás, hogy 4-5 éven belül akár 40 százalékkal is megugorjanak a hazai fizetések.

Először Rogán Antal, majd a kormánybarát elemzőműhely, a Századvég egyik munkatársa, végül most legutóbb már maga Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is reálisnak nevezte, hogy 4-5 év múlva 40 százalékkal emelkedjenek az amúgy igen alacsony fizetések idehaza.

A 40 százalékos emelés nemcsak arányát tekintve, hanem nominálisan is igen jelentős pluszt adna hozzá a keresetekhez, bár nagy kérdés, hogy ez hogyan lesz elérhető drasztikusabb kormányzati beavatkozás nélkül. Félő ugyanis, hogy a kisebb vállalkozások egy ponton túl már nem tudnák tartani a lépést a bérekkel és megfizethető jó szakember hiányában lehúzhatnák a rolót. Éppen ezért szinte biztos, hogy a kormányzatnak valamilyen módon muszáj lesz az adórendszerbe történő beavatkozással “technikailag” is segítenie a béremelést; akár a járulékcsökkentés béremeléshez kötésével, akár a személyi jövedelemadó mértékének további jelentősebb mérséklésével.

A 40 százalékos béremelés azonban nemcsak a hazai vállalkozások számára lenne sarkalatos pont, hanem a nálunk beruházni vágyóknak is. Míg ugyanis eddig a régióban kirívóan alacsony munkaerőköltség óriási plusz pont lehetett a terjeszkedést tervezők számára, addig egy 40 százalékos béremelés után hirtelen a magyar munkaerő lehet a legdrágább majd. Igaz, ezt rövid távon a forint gyengülése ellensúlyozni tudná, hosszú távon pedig a kormány által az utóbbi időben egyre többször emlegetett versenyképesség növelése tudná kompenzálni.

Mit jelentene 40 százalék?

Jelenleg az átlagos rendszeres bruttó bér Magyarországon 255 347 forint a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ami 357 486 forintra ugrana.

Ami ennél fontosabb, az a nettó fizetés. A jelenlegi adórendszerben a mostani 169 806 forint helyett 237 728 forintot vihetne haza az átlag dolgozó, vagyis 67 983 forinttal többet.

Noha arányát tekintve és nominálisan is jelentős megugrást mutatna a magyar átlagfizetés, uniós viszonylatban drasztikus változás nem történne. Továbbra is a rangsor előnytelenebbik végén tanyázna Magyarország még változatlan euró-forint árfolyam esetén is. Ha pedig a kormány élne a forintgyengítés kompenzáló hatásával, akkor még kisebb lenne az elmozdulásunk pozitív irányba.

Az Eurostat adatai szerint 2015-ben 6702 euró volt az éves átlagos nettó bér hazánkban, ami egy 40 százalékos emelést követően 9383 euróra ugrana. Ezzel pedig a negyedik legalacsonyabb fizetés helyett a hetedik legalacsonyabb lenne a miénk, hiszen mindössze három országot tudnánk megelőzni a listában: Szlovákiát (8169 euró), Csehországot (8940 euró) és Lengyelországot (8967 euró). Ami viszont már súlyosabb következmény lehetne – tekintve a megelőzött országokat -, hogy minden bizonnyal a magyar lenne a legdrágább munkaerő a régiónkban.

Ráadásul ami a felzárkózásunkat illeti, csak kis lépést tennénk előre, hiszen a rangsorban előttünk álló észt átlagfizetésnél is közel 1200 eurónyi távolságban lennénk. A balti országban ugyanis 10 544 euró volt az átlagos nettó bér tavaly. A gyakran célként említett osztrák bér sem kerülne belátható távolságba, hiszen 2015-ben átlagosan 28 306 eurót vihettek haza az ottani dolgozók.

Székely Sarolta
mfor.hu