Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalása a Schengeni Megállapodás védelmében

TÁMOGATJUK A SZABAD MOZGÁST – TÁMOGATJUK SCHENGENT

A szabad mozgás az európai integráció legkézzelfoghatóbb sikere. A Schengeni Megállapodás – amely lehetővé teszi, hogy a dolgozni, tanulni vagy pihenni vágyók szabadon utazhassanak egyik országból a másikba, és elhárítja a fizikai jellegű akadályokat az áruk és szolgáltatások áramlása elől – a belső piac egyik sarokköve. Az EU belső piacán 2800 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát, 1,7 millió munkavállaló lépi át rendszeresen a belső határokat és évente 57 millió határon átnyúló közúti szállítási művelet zajlik. A belső határellenőrzések megszüntetése meghatározó szerepet játszott az akadályok lebontásában, az európai gazdaság fellendítésében és abban, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz. Európai polgárok nemzedékei nőttek fel úgy, hogy profitáltak Schengenből, bár talán tudatában sem voltak ennek. A belső határellenőrzések visszaállítása mintegy 100 milliárd euró költséget jelentene, ami a GDP 0,8%-ának felel meg, emellett kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt szegényebbé tenne minket.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fenntartások nélkül támogatja azokat az elveket, amelyek alapján az 1985-ös megállapodást aláíró tagállamok „tudatában annak, hogy az Európai Közösségek tagállamai népeinek mind szorosabb egysége a tagállamok valamennyi állampolgára számára a belső határok átlépésének szabadságában, valamint az áruk és szolgáltatások szabad mozgásában fejeződik ki”, illetve „törekedve arra, hogy a[z államok] közötti közös határokon a szabad mozgás akadályainak eltávolítása révén erősítsék a népeik közötti szolidaritást”, a megállapodással a népek egységét és a népek közötti szolidaritás megteremtését célozták. Annak aláásásával tehát – amellett, hogy ez ijesztő gazdasági következményekkel járna – a szolidaritást és magát az Uniót is olyan mértékben rendítenénk meg, ami végzetesnek bizonyulhat.

Az EGSZB fenntartások nélkül támogatja továbbá azt az elvet is, amelynek alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződést aláíró tagállamok úgy rendelkeztek, hogy „az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja (…) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek – állampolgárságuktól függetlenül – mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól”, eközben pedig biztosítja a határátlépések eredményes felügyeletét a külső határokon (77. cikk (1) bekezdés).

Ezért az EGSZB tagjai mint az európai civil társadalom képviselői egyre komolyabban aggódnak a Schengeni Megállapodásra nehezedő nyomás miatt. Az EGSZB azzal a kéréssel fordul az európai kormányokhoz, hogy ne engedjenek a populista szorításnak és félelmeknek, hanem védjék meg azokat a jogokat, amelyekért annyit küzdöttünk. Az EGSZB elismeri, hogy a közelmúltbeli események komoly kérdéseket vetettek fel az európai határrendszer hiányosságaival és azzal kapcsolatban, hogy képesek vagyunk-e ténylegesen nyomon követni a rossz szándékkal érkezők mozgását. Választ kell adni ezekre az aggodalmakra, de nem Schengen jelenti a problémát, ezért nem is szabad bűnbaknak kikiáltani. Az uniós intézményeknek feltétlenül meg kell akadályozniuk a schengeni szabályrendszer – és ezzel a belső piac – fokozatos szétbomlását, hiszen azzal végül mindannyian csak rosszul járnánk.

Nem lenne helyes, ha a schengeni térség csak olyan erős lenne, mint a leggyengébb láncszeme. Az uniós határok védelme közös feladat kell hogy legyen, és a tagállamoknak osztozniuk kell az ezzel járó felelősségben. Azokat a tagállami kötelezettségvállalásokat, amelyek egy hatékony és működő Frontex létrehozására és megerősítésére vonatkoztak, be kell tartani. A külső határok hatékony ellenőrzése nélkül az Unió nem tudja majd beengedni azokat a menekülteket, akiknek segítségre van szükségük. A külső határok eredményes ellenőrzése végső soron előfeltétele a schengeni rendszer fenntartásának, a határok megerősítése ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy kizárjuk azokat, akiknek a genfi egyezmény értelmében humanitárius okokból védelemre van szükségük.

Mindent meg kell tennünk azért, hogy határozott megoldásokat találjunk, amelyekkel megvédhetjük jogainkat és belső határok nélküli Uniónkat, hogy szabadon dolgozhassunk, kereskedhessünk, tanulhassunk, és megoszthassuk egymással elképzeléseinket, árucikkeinket és szolgáltatásainkat. A mi Európánkról, a mi Schengenünkről és a mi szociális és alapvető jogainkról van szó: meg kell védenünk őket.

Az EGSZB ezért felhívást intéz az európai és nemzeti szintű civil szervezetekhez, kérve, hogy fejezzék ki támogatásukat a schengeni térség fenntartása, megerősítése és bővítése mellett. A maga részéről vállalja, hogy közbenjár az uniós intézményeknél és különösen a Tanácsnál annak érdekében, hogy a tagállamok hűek maradjanak azokhoz az elvekhez, amelyek az európai népek Uniójának vívmányait kifejező szerződésekben és megállapodásokban szerepelnek.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.