Megmaradhatna a Szép-kártya rendszere

Szűnjön meg az étkezési és ajándékutalványok adókedvezménye, ellenben lépjen életbe olyan paragrafus, amely mind a négymillió magyar munkavállalónak kedvezményes adózású bérkiegészítést kínálhat – a kafetéria-rendszer átalakításához ezt javasolják a kormánynak a gazdasági érdekképviseletek.

Magyar Idők úgy tudja a szaktárca már végzi a számításokat az egyes lehetőségek kapcsán. Mivel a járulékbevételek öt év alatt negyven százalékkal emelkedtek, így akár volna is keret arra, hogy tehercsökkentést hajtson végre a kabinet.

A szakmai szervezetek a minap tartották meg egyeztetésüket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által összehívott konzultáción több szövetség is részt vett. Az érintettek a kabinet felkérésére alakították ki a maguk indítványát arról, miképpen lehetne módosítani a bér mellett adható juttatások rendszerét. A kormány azután vette napirendre a kérdést, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága februárban kimondta: az Erzsébet-utalványról és a Szép-kártyáról szóló honi szabályozás több pontja is jogsértő. A magyar kafetéria-rendszer emiatt nem maradhat fenn a mostani formájában.

Nagy adminisztrációs költségek

A javaslatcsomagot már meg is kapta a kormány – mondta lapunknak Parragh László, az MKIK vezetője, aki röviden össze is foglalta a gazdasági szféra indítványát. Eszerint megmaradhatna a Szép-kártya rendszere, megszűnhetne ugyanakkor annak lehetősége, hogy a munkaadók kedvezményes adózási feltételek mellett adhassanak étkezési és ajándékutalványt dolgozóiknak. Ehelyett azt támogatná a javaslat, hogy a vállalkozások alacsony közteherrel bizonyos összeget készpénzben, fizetésként juttathassanak a munkavállalóknak. Az utalványokat tehát pénzre váltanák az elképzelés megfogalmazói.

Két fontos kérdés mindenképpen adódik a szakmai tervvel kapcsolatban. Az egyik az: miért éppen a Szép-kártya maradjon meg és miért az utalványok tűnjenek el. – Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy a hazai turizmus és vendéglátás sikere nem képzelhető el a Szép-kártya nélkül, a lehetőség megtartása így nemzetgazdasági érdek – mondta Parragh László. Ráadásul a Szép-kártya Luxem­bourgban kifogásolt pontjai anélkül igazíthatók ki, hogy sérülne a szisztéma lényege.

Az étkezési és ajándékutalványoknál viszont töméntelen olyan járulékos költség keletkezik, amit utóbb semmi sem ellensúlyoz. Kell például egy szervezet, amely a papírlapok előállításával foglalkozik, emellett az utalványokat szállítani kell és szét is kell osztani. Súlyos adminisztrációs teher jelentkezik a juttatást a dolgozóiknak felkínáló cégeknél, miközben a beváltás sem a legegyszerűbb.

Évente 12-14 milliárd forintba is kerülhet az utalványrendszer életben tartása, az összeg nagy része tulajdonképpen csak a papírmunkára megy el – magyarázta Parragh László. A javaslat ezért azt tartalmazza: a költséges résztől szabaduljon meg az állam. A dolgozók juttatása ugyanakkor nem csökkenhet, emiatt a kedvezményes adózásnak – bizonyos formában – meg kell maradnia.

A második lényeges pont éppen itt található: kik kaphassák meg a készpénzesített kafetériát és az alacsony adószabályok mekkora fizetésrészig terjedjenek? Válaszában az elnök elsőként azt emelte ki, hogy jelenleg több mint négymillió ember dolgozik, kafetéria viszont nagyjából 1,2 millió alkalmazottat illet meg. Az érintettek nagyobb része ráadásul az államigazgatásban tevékenykedik. – Olyan rendszer kialakítására tettünk javaslatot, amely valamennyi munkavállalóra érvényes lehet – mondta Parragh László. – Az is nyilvánvaló – fűzte hozzá –, hogy a legkisebb jövedelműekre külön is figyelni kell.

Kettős bérrendszer

A gazdasági szereplők javaslata szerint a közteherviselési előírások olyan új, kedvezményes szabállyal bővülnének, amely kimondaná, hogy a bér egy része után a munkaadónak alig kell közterhet fizetnie. A lehetőséggel pedig valamennyi magyarországi vállalkozás élhetne, így az alacsonyabb adózású bérrész az összes hazai alkalmazottnak járhatna.

Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a csökkenő vagy éppen eltűnő elvonástípus a járulék lehet. Ennek kapcsán felidézhető Orbán Viktor márciusi nyilatkozata. A miniszterelnök a múlt hónapban úgynevezett kettős bérrendszerről beszélt. Ez – a kormányfő szavai alapján – azt jelenti, hogy a jövedelem egyik részét az alapbér adná, amely után járulékot szedne be az állam, a másik részre, azaz a mostani kafetéria helyébe lépő összegre viszont nem számítanának fel ilyen terhet. A járulékfizetés hiánya miatt ez a bérrész nem is számíthatna bele a nyugdíjba.

Járulékcsökkentés: meglenne a fedezet

Manapság a bér mellett a legkülönfélébb célra adhat juttatást a munkáltató, ráadásul az egyes tételek nemegyszer eltérnek egymástól. – A tucatnál is több megoldást ismerő kafetéria-rendszer adózási szempontból kétségkívül bonyolult – mondta lapunknak a PwC Magyarország vezető menedzsere. Honyek Péter emiatt úgy véli: egyszerűbbé válna a közteherviselés, ha a kafetériaszabályokat legalább részben egységesítené vagy eltörölné a kormány.

Az ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül – folytatta –, hogy jelenleg jóval nagyobb közterheket kell leróni a fizetés, mint a kafetéria után: a munkabérnél ugyanis a foglalkoztató és az alkalmazott is fizet járulékot vagy ahhoz hasonló terhet. – Ha az étkezési és más utalványokat úgy váltanák át készpénzre, hogy arra járulékot is felszámítana az állam, a dolgozók zsebé­ben a mostaninál lényegesen kevesebb maradna, vagyis a munkavállalók rosszul járnának – mutatott rá Honyek Péter.

Hasonló volna a helyzet, ha csak a munkavállalói járulékot engednék el. A menedzser számítása szerint az alkalmazottaknak csak az hozhatna anyagi előnyt, ha sem a munkáltatói, sem a munkavállalói járulékot nem kellene felszámítani a kafetéria helyébe lépő fizetésrészre. Ha így volna – jegyezte meg a szakember –, úgy a kormány voltaképpen új járulékkulcsot vezetne be. Ez viszont a járulékszabályokat kuszálná némiképpen össze.

A hivatalos állami adatsorokat vizsgálva egyébként úgy fest, hogy a járulékok csökkenésére bőven lenne lehetőség. A járulékbevételek ugyanis az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedtek: 2010-ben 2800 milliárd forint érkezett ilyen címen az államhoz, a tavalyi summa pedig már a 4000 milliárdot is túllépte. Ezek alapján a kafetéria-rendszer átalakításának akkor is meglenne a kerete, ha ahhoz járulékcsökkentésre volna szükség.

Forrás:magyaridok.hu