Sok a bizonytalanság a körül a (július 1-jén életbe lépő) törvény gyakorlati megvalósítása körül, amely a katasztrófavédelem hatáskörébe teszi a kéményseprő-ipari szolgáltatást.

A kéményseprők továbbra sem tudják, hogy a katasztrófavédelmi hatóság hány szakembert, mikor és milyen feltételekkel kíván átvenni. Többen attól tartanak, hogy júliustól elveszthetik a munkájukat, ha a kéményseprés egy részét a mintegy 400, jelenleg átképzés alatt álló tűzoltóval végezteti el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A bizonytalan helyzetre való tekintettel együttműködési megállapodás írt alá a Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) és Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke február 15-én Budapesten. A két szervezet együttműködésének az alapja az egymás iránti szolidaritás, a szakszervezeti tagság közös érdekeinek megjelenítése és támogatása, a kölcsönös segítségnyújtás.

Magyarországon jelenleg mintegy ezer kéményseprő dolgozik, azt viszont még nem lehet tudni, hogy a katasztrófavédelem hány emberrel kívánja elvégeztetni a munkát, és mi lesz a sorsa a mintegy ezer kéményseprő szakembernek a törvény életbe lépése után.

Tűzoltókat képeznek kéményseprőkké

Mindeközben a katasztrófavédelem elkezdte felmérni, hogy a hivatásos tűzoltók közül a szükséges szakképesítés megszerzése után ki vállalja másodállásban a kéményseprést. A képzést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Oktatási Központ indítja.

Salamon Lajos, a HTFSZ elnöke az együttműködési megállapodás aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: tudomása szerint hamarosan elkezdődik a több mint 400 tűzoltó szakképzése. A kéményseprő munkára jelentkezett tűzoltók azonban semmilyen információval nem rendelkeznek arról, hogy milyen munkaidőben, milyen feltételekkel, hol és mennyiért végezhetik majd a munkát.

Vámos Csaba, a KOSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan több információ lesz a birtokukban, mert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai tájékoztató fórumotígért a kéményseprőknek.

Még sok a kérdés

A kormány tavaly decemberben alkotta meg azt a törvényt, amely a katasztrófavédelem hatáskörébe teszi a kéményseprő-ipari szolgáltatást.

„Meg kell mérnünk a szivárgást, nincs-e szén-monoxid-szivárgás a zárt égésterűeknél, a szén-monoxid-kibocsátást, az átjárhatóságot. A szilárd fűtésnél el kell távolítani az égésterméket a kéményből, a kémény állagát meg kell nézni, akkor fel kell tárni az előzményeket, hogy például volt-e kazáncsere?” – magyarázta a szakember a vizsgálat menetét. Kin Róbert 15 éve kéményseprő, de szerinte a szakmát egy életen át kell tanulni, és hatalmas felelősséggel jár. Emberéletek múlhatnak azon, ha karbantartást és az engedélyezést  nem a kellő szakértelemmel végzik el.

Júliustól a lakossági kéményseprés ingyenes lesz, és azokon a településeken, ahol az önkormányzat szerződést bont az eddigi szolgáltatóval, ott a a munkát a katasztrófavédelem végzi el.  Salamon Lajos azt mondja: a részletek még messze nincsenek tisztázva. Nem tudni, hogy milyen feltételek mellett kell végezniük a katasztrófavédelem hivatásos munkatársainak a kéményseprést – mondta a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Eddig 420 tűzoltó jelentkezett, hogy másodállásban kéményseprést vállalna.

„Legfőképpen az az információ kellene, hogy milyen keretek között végeznék a kollégák ezt a feladatot. Ha ki kell menni a helyszínre, ki fizeti az odajutást? Tehát: kapnak-e például szolgálati gépjárművet, vagy saját gépjárművel kell ezt a faladatot ellátni? Ha igen, akkor mennyivel fizetik a kilométert? A NAV-norma szerint, tehát az útnyilvántartások szerint, vagy 9 forint per kilométerrel, mert akkor az megint meggondolandó. Felszerelések tekintetében: milyen felszerelésekkel, hogyan fogják ezt biztosítani? Milyen munkaidőben? Lesz-e itt korlátozva, hogy hány órában végezhetjük ezt a tevékenységét? És hát nem utolsó szempont a bérezés, ami az egyik legfontosabb a kollégák számára” – sorolta Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

A kéményseprők az állásukat féltik. „Joggal merül fel a kéményseprőkben az a félelem, hogy most valójában szükség van-e az ő munkájukra, vagy esetlegesen őket akarják pótolni ezekkel a tűzoltókkal” – mondta Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.

Eddig 15 megye jelezte, hogy a kéményseprést átadja a katasztrófavédelemnek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő arra számít, hogy júliusig a maradék négy megye önkormányzatai is így tesznek majd. „A magyar állam az adófizetők pénzéből fogja ezt kifizetni a katasztrófavédelemnek, ennek az ellátását, másnak nem. Így hiába is tartottuk volna meg bármelyik cégünket, mi ezt csak önkormányzati pénzből tudtuk volna finanszírozni. Ez megnövelné a mi kiadásainkat, bevételek meg nincsenek hozzá” – nyilatkozta Schmidt Jenő.

Az önkormányzati érdekképviselet elnöke úgy számol, hogy a kéményseprők kilencven százaléka utcára kerül.