Hányan dolgoznak Magyarországon, és mennyien vannak azok, akik csak szeretnének dolgozni, de hiába keresnek munkát? Hány olyan magyar van, akik nem dolgoznak és nem is szeretnének, vagy olyanok, akik teljesen reménytelennek érzik a munkához jutást? Mit mutat a munkanélküliségi ráta, és kik azok a munkanélküliek?
A köznyelvben gyakran keveredik, hogy ki munkanélküli és ki nem, a statisztikai hivatal azonban nem tekint minden állástalan, de munkaképes korú embert munkanélkülinek. A KSH 1992 óta rendszeresen a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő munkaerő-felmérést készít, a kikérdezésnél pedig az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket.
- Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Ők kevesebb mint háromszáz ezren vannak. Ennek kicsit kevesebb mint a felét adják azok, akik már legalább egy éve hiába keresnek munkát.
- Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol, például betegség, vagy szabadság miatt. Nagyjából 4,2 millió ilyen ember él Magyarországon. Többségük teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként.
- A lakosság azonban nem csak munkanélküliekből és foglalkoztatottakból áll. Az inaktívak közel hárommilliós csoportjába azok tartoznak, akik nincsenek aktívan jelen a munkaerőpiacon. Ilyenek például a nyugdíjasok, az iskolába járók, a gyermeket nevelők. Sokan közülük persze vállalnának munkát például részmunkaidőben, de ha nem keresnek aktívan állást, a statisztika szerint nem számítanak munkanélkülinek.
Az alábbi ábrán összeszedtünk minden 15 évesnél idősebb és 74 évesnél fiatalabb magyart a KSH tavalyi, harmadik negyedéves adatai alapján. Ebből nem csak az látszik, hogy hogyan oszlik meg a foglalkoztatottak, munkanélküliek és inaktívak aránya, hanem az is, hogy az egyes csoportokon belül milyen egyéb rétegződések vannak.
