Megállapodás született a 2027. évi minimálbérről és garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 19-i ülésén. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik. A megállapodás fontos eredménye az 5 százalékos általános bérajánlás is, amely a versenyszférában működő vállalkozások számára fogalmaz meg iránymutatást.
A többfordulós tárgyalássorozat végén a munkáltatói és munkavállalói oldal, valamint a kormány képviselői olyan kompromisszumra jutottak, amely figyelembe veszi a munkavállalók jövedelmének növelésére irányuló törekvéseket és a gazdaság jelenlegi teljesítőképességét.
Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a reálgazdasági helyzethez képest reális megállapodás született. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a kötelező legkisebb bérek emelése mellett fontos eredmény az 5 százalékos általános bérajánlás elfogadása is, amely a minimálbér és a garantált bérminimum felett kereső munkavállalók bértárgyalásaihoz is támpontot ad.
Jelentősen emelkedhet a nettó minimálbér
A megállapodás értelmében 2027. január 1-jétől:
-
A bruttó minimálbér 347 000 forintra emelkedik, ami 7,5 százalékos növekedést jelent.
-
A garantált bérminimum 396 000 forintra nő, 6,1 százalékos emelkedéssel.
-
A nettó minimálbér az adójóváírás bevezetésével mintegy 251 500 forint lehet, ami 17,2 százalékos növekedés az idei évhez képest.
A nettó keresetek emelkedésében meghatározó szerepet játszik a kormány által vállalt adójóváírás, amely a minimálbéren foglalkoztatottak személyi jövedelemadó-terhét ténylegesen 15 százalékról 9 százalékra mérsékelheti.
A mostani megállapodás ugyan nem teljesíti maradéktalanul a korábbi hároméves bérmegállapodásban meghatározott bruttó bérfelzárkózási célokat, az adójóváírás és a béremelés együttes hatására a nettó minimálbér az előrejelzett rendszeres nettó átlagkereset kerekítve 50 százalékát érheti el.
Fontos eredmény az 5 százalékos általános bérajánlás
A Munkástanácsok különösen fontosnak tartja, hogy a felek a kötelező legkisebb bérek meghatározásán túl 5 százalékos általános bérajánlást is megfogalmaztak a versenyszféra munkáltatói számára.
Ez azért lényeges, mert a minimálbér és a garantált bérminimum emelése önmagában nem biztosítja a magasabb keresetű munkavállalók bérének növekedését. Az ajánlás iránymutatásként szolgálhat a vállalati és ágazati bértárgyalásokhoz, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a béremelések a munkavállalók szélesebb körét érintsék.
Az ajánlás nem jelent automatikus, jogszabályban előírt béremelési kötelezettséget, ugyanakkor fontos közös vállalás a munkáltatói és munkavállalói oldal részéről.
A bérfelzárkóztatás hosszú távú célja változatlan
A Munkástanácsok továbbra is kiáll amellett, hogy a minimálbér fokozatosan érje el a nemzetgazdasági rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A szövetség álláspontja szerint a bérek felzárkóztatása nemcsak jövedelmi, hanem társadalmi és gazdasági érdek is, hiszen a tisztességes munkából származó keresetnek biztosítania kell a megélhetés feltételeit.
A tárgyalások során a munkavállalói konföderációk összehangoltan képviselték álláspontjukat. A megszületett kompromisszum az érdekegyeztetés jelentőségét is megerősíti: a gazdasági nehézségek ellenére sikerült olyan megoldást találni, amely érdemi keresetnövekedést biztosíthat a legalacsonyabb bérű dolgozóknak.
A következő időszak feladata egy új, középtávú bérmegállapodás kidolgozása lehet, amely a gazdasági teljesítményhez igazodva kiszámítható keretet ad a további bérfelzárkóztatáshoz.
A Munkástanácsok célja változatlan: a magyar munkavállalók béreinek és vásárlóerejének tartós növelése, valamint a tisztességes megélhetést biztosító keresetek elérése.