November 12-én Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB), a „Workers’ Voice” rendezvényen uniós szakértők, kutatók, valamint szakszervezeti és munkáltatói képviselők vitatták meg a kollektív tárgyalások jövőjét, a munkahelyek biztonságát és a munkavállalók részvételét a gazdasági és technológiai változásokban.

Az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások az Európai Unió működésének alapvető elemei. A megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelv előírja, hogy azoknak a tagállamoknak, ahol a kollektív szerződések a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjednek ki, intézkedési tervet kell készíteniük a lefedettség növelésére.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség  képviselője szerint a kollektív szerződések jobb béreket, kedvezőbb munkafeltételeket és nagyobb biztonságot eredményeznek. Ugyanakkor nem elegendő az intézkedési tervek elkészítése: azok gyakorlati hatását is ellenőrizni kell. Pozitív példaként említette Görögországot, Szlovákiát és Németországot, ahol különböző intézkedésekkel támogatják a kollektív tárgyalásokat.

Fontos követelésként fogalmazódott meg, hogy a közbeszerzések és az állami támogatások olyan vállalatokat segítsenek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalói jogokat és a kollektív megállapodásokat.

A munkáltatói oldal és a közszolgáltatások képviselője kiemelte, hogy Európában jelentősen eltérnek az érdekegyeztetési rendszerek. Sok országban a konzultáció csupán formális, mert a döntések már a munkavállalói képviseletek bevonása előtt megszületnek. A valódi párbeszédhez erős, önálló szakszervezetekre és megfelelő döntési jogkörrel rendelkező munkáltatói tárgyalópartnerekre van szükség.

Az európai ipari szakszervezeti szövetség képviselője az európai ipar válságára figyelmeztetett. Elmondása szerint az energiaintenzív ágazatokban akár 1,3 millió munkahely kerülhet veszélybe. Miközben a nagyvállalatok jelentős összegeket fizetnek ki részvényeseiknek, visszafogják beruházásaikat és munkahelyeket szüntetnek meg. A szakszervezetek ezért kötelező erejű szabályokat és az állami támogatások szigorú foglalkoztatási feltételekhez kötését sürgetik.

A tanácskozás második részében a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia és a klímaváltozás munkahelyi hatásai kerültek előtérbe.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a gazdasági átalakulás előnyei és terhei egyenlőtlenül oszlanak meg. Egyes munkavállalóknak új lehetőségeket kínál, másoknak munkahelyvesztést vagy fokozódó terhelést jelent. Ezért különösen fontos az előrelátó kollektív tárgyalás, a folyamatos képzés és az átképzés. Figyelmet kell fordítani a kisvállalkozások dolgozóira is, akik gyakran nem rendelkeznek szakszervezeti vagy üzemi tanácsi képviselettel.

Az Európai Szakszervezeti Intézet kutatása a hőség elleni munkahelyi védelem kérdését vizsgálta. A spanyolországi tapasztalatok alapján a kollektív szerződések szabályozhatják a hőség miatti munkaidő-módosítást, a munkavégzés megszakítását, a védőeszközök biztosítását és a munkavállalók tájékoztatását. Ugyanakkor a vizsgált 596 ágazati kollektív szerződés közel 70 százaléka nem tartalmazott ilyen rendelkezéseket. Ez jelzi, hogy a klímaváltozás munkahelyi kockázataira még nem fordítanak elegendő figyelmet.

Külön előadás foglalkozott a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásával. Az UNI Europa közreműködésével készült kutatás szerint a szolgáltatóágazati szakszervezetek körében 42-ről 65 százalékra nőtt azok aránya, amelyek már tárgyalnak az MI alkalmazásáról. A fő kérdések a munkavállalók bevonása, az adatvédelem, a képzés, a munkaidő és az automatizált döntések ellenőrizhetősége. A kutatók szerint a technológia gyorsabban fejlődik, mint a jogi szabályozás, ezért a kollektív megállapodásoknak egyre fontosabb szerepük van.

A brüsszeli tanácskozás közös üzenete egyértelmű: a munkavállalók jövőjéről nem lehet a munkavállalók nélkül dönteni. A szakszervezeteknek és az üzemi tanácsoknak nemcsak a bérek és munkakörülmények alakításában, hanem a technológiai változások, az ipari átalakulás és a klímavédelmi intézkedések előkészítésében is érdemi szerepet kell kapniuk.

A tisztességes bérek, a biztonságos munkahelyek és az igazságos átmenet alapfeltétele az erős munkavállalói érdekképviselet és a valódi kollektív tárgyalás.

 

Szerző: Dr. Podruzsik Szilárd, az EGSZB elnökségi tagja, Munkástanácsok delegáltja.