A kormány által benyújtott 2027-es költségvetési tervezet nem elégedetlenséget, hanem valóságos felháborodást váltott ki a közszférában. Míg a pedagógusok és a közgyűjteményi dolgozók is sérelmezik a számokat, a rendvédelmiekre különösen hideg zuhanyként hatott a bejelentett béremelési javaslat. A Belügyminisztérium korábban meghallgatta a szakszervezeteket, ám az érdemi egyeztetéseket megkerülve, a közösségi médián keresztül tudatta az állománnyal a döntést. Pongó Gézával, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkárával jártuk körbe a testület előtt álló legégetőbb problémákat: a 9000 fős létszámhiányt, a megélhetési válságot, a megszűnt szolgálati nyugdíjat és az állományt fenyegető elvándorlást.
Egyre nehezebb helyzetben van a magyar rendőrség, a múlt héten beterjesztett 2027-es költségvetés számai pedig csak tovább szították a tüzet az egyébként is leterhelt és feszült állományban. Az Index Kibeszélő című műsorában a közszféra bérezési kérdéseiről, ezen belül is a rendvédelemben uralkodó tarthatatlan állapotokról esett szó. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára részletesen beszámolt arról, mi vezetett a jelenlegi konfliktushoz, és miért érzik úgy a rendőrök, hogy a tárca cserbenhagyta őket.
Egyeztetés helyett közösségi média
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is tárgyaltak a Belügyminisztérium (BM) vezetésével, köztük a belügyminiszterrel és az államtitkárral is. A megbeszélések során az FRSZ részletesen átadta a rendvédelmi dolgozók jelzéseit, problémáit és konkrét bérigényeit.
A tárgyalások során viszont a Belügyminisztérium egyetlen számadatot sem közölt, csupán meghallgatta az állomány képviselőit. A tárca arra hivatkozott, hogy először a kormánnyal kell tisztázniuk a pénzügyi mozgásteret, és csak ezt követően ülnek újra tárgyalóasztalhoz, hogy megbeszéljék a rendelkezésre álló források elosztását.
Meglepetésünkre – ezzel szemben – a Facebookról tájékozódhattunk, hogy mi történik 2027-től a rendvédelmi állománynál. Ezt sérelmezzük legfőképpen, hogy nem tudtunk tárgyalásokat folytatni, sőt még tájékoztatást sem kaptunk a Belügyminisztériumtól bérkérdésben
– emelte ki Pongó Géza.
Duplán csalódást keltő ajánlat: 15 százalékos emelés
A rendvédelmi dolgozók körében a bejelentett átlag 15 százalékos béremelés óriási meghökkenést okozott, ami a főtitkár szerint „duplán csalódást keltő volt”. Egyrészt azért, mert a dolgozók jelentős része azzal számolt, hogy már idén kap valamilyen bérrendezést a kormányzattól. Másrészt a 2027-re megajánlott összeg mértéke messze elmarad a reális elvárásoktól.
Az FRSZ 2026 májusában készített egy átfogó felmérést, amelyben mintegy 9000 rendvédelmi dolgozó – a teljes állomány majdnem egynegyede – nyilvánított véleményt. A felmérés eredménye szinte egyhangú volt:
a válaszadók szerint az 50 százalékos béremelés jelentené azt a minimumot, amellyel a jelenlegi dolgozók hosszú távon a pályán tarthatók lennének,
és amellyel a fiatalok számára is ismét vonzóvá válhatna a rendőri hivatás.
Bár ezt a felmért igényrendszert az FRSZ időben eljuttatta a Belügyminisztériumnak, a döntéshozók végül érdemi párbeszéd nélkül zárták le a folyamatot, és a 15 százalékos átlagemelés mellett határoztak. Pongó Géza rámutatott: az átlagértékek mindig megtévesztőek, hiszen a múltban is előfordult, hogy míg egyesek 30 százalékot, mások mindössze 5 százalékot kaptak. A szakszervezet ezért elvárja, hogy ez a 15 százalék legalább minden egyes munkavállalónak alanyi jogon járjon, és szorgalmazzák a tárgyalások azonnali folytatását a további források bevonásáról, valamint a 2028–2029-es évek kiszámítható bérfejlesztési pályájáról.
Hárommegyényi rendőr hiányzik a rendszerből
A bérkérdésnél is fenyegetőbb árnyékot vet a testület működésére a folyamatos és súlyosbodó létszámhiány. Maga a belügyminiszter ismerte el korábban, hogy a rendvédelmi területről mintegy 12 ezer ember hiányzik, és ezen belül csak a rendőrség kötelékéből 9000 fő.
Ez a hiány több mint három megyei rendőr-főkapitányság teljes állományának felel meg. Míg korábban 50 ezer felett volt a testület létszáma, jelenleg összességében – a hivatásosok, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a munkavállalók és a szerződéses határvadászok létszámát beleértve – nagyjából 46 ezer ember teljesít szolgálatot.
A 9000 fős hiány leginkább a tiszthelyettesi kart és a közrendvédelmi területet sújtja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
- Budapesten, az agglomerációban és a nagyobb vidéki városokban szinte alig látni gyalogos járőrt.
- Hiány van a gépkocsizó járőrvezetőkből is;.
- A megcsappant létszám miatt nő a rendőrség reakcióideje az intézkedések során.
- A közrendvédelmi feladatok hiányosságai miatt a bűnügyi munka is nehezebbé és lassabbá válik.
„Már most veszélyben van a normális teljesítmény” – fogalmazott Pongó Géza arra a kérdésre, hogy a hiány mikor veszélyezteti az alapfeladatok ellátását. A járőrbeosztásokban a szakmai alapfeladatokat jelenleg csak túlórákkal, vagy más szakterületekről (például tisztek és bűnügyesek utcai járőrszolgálatba vezénylésével) tudják pótolni, ami hosszabb távon fenntarthatatlan.
Az elvándorlás okai
A létszámcsökkenés egy öngerjesztő folyamatot indított el: minél többen léptek ki, a bent maradóknak annál többet kellett dolgozniuk. A szolgálatvezénylés kiszámíthatatlanná vált, a kollégákat a pihenőnapjaikról is rendszeresen behívják, így a családi élet tervezhetetlenné vált.
Ezzel párhuzamosan a rendészeti képzésre jelentkezők száma és felkészültsége is visszaesett. Míg korábban a tiszthelyettes-képző szakközépiskolákban egy-egy évfolyamon akár 2000 fő is végzett, ma évente mindössze 400-500 jelentkezik a pályára, és a lemorzsolódás még a képzés ideje alatt is jelentős. A létszámkényszer miatt a felvételi követelményekből és a tanulmányi elvárásokból is engedni kellett.
Utcára mehetnek a rendőrök?
A Tisza-kormány választási ígéretei között szerepelt a bérrendszer megújítása és egy vonzó életpályamodell kidolgozása. Jelenleg munkabizottságok alakultak a szakszervezetek bevonásával, azonban a tervezett új életpályamodell céldátuma 2028.
Az FRSZ attól tart, hogy ha az állomány nem lát azonnali és érdemi intézkedéseket, akkor 2028-ig a még megmaradt kollégák jelentős része is elhagyja a pályát. Ezért lett volna kulcsfontosságú egy már 2026-ban megkezdődő, érdemi – vagy akár többlépcsős – bérfejlesztés.
Arra a kérdésre, hogy a rendőrök kivonulhatnak-e az utcára tüntetni, Pongó Géza tisztázta a jogi kereteket. A rendvédelmi dolgozóknak 1989 óta szigorúan tilos a sztrájk, így erre nincs lehetőség. Tüntetést viszont szervezhetnek – a múltban volt olyan év, amikor a társszervekkel összefogva 10-11 alkalommal is demonstráltak az utcán.
Az esetleges mostani demonstráció lehetőségére a főtitkár azt mondta, „el tudom képzelni, de még nincs itt az ideje”. Az FRSZ bízik abban, hogy a szakértői munkabizottságok keretében a kormányzat nyitott lesz a tárgyalások folytatására, és végül törvénybe iktatja a szükséges szakmai és bérfejlesztési intézkedéseket, garantálva a megfelelő költségvetési fedezetet a rendőrség működéséhez és a tisztes megélhetéshez.
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
- Hol tart az állomány egyik legfőbb követelése, a 2012-ben eltörölt szolgálati nyugdíjrendszer helyreállítása?
- Elegendőnek tartják-e a most bejelentett 10 százalékos emelést a korábban befagyasztott illetményalapnál?
- Miért hozhat bérfeszültséget a minisztérium tervezett 50 ezer forintos területi pótléka?
- Mikorra készülhet el a szolgálati törvény átfogó módosítása?
- Kifogásolják az elavult béren kívüli juttatásokat is, hiszen a rendőrök cafeteria kerete immár húsz éve bruttó 200 ezer forint évente.