A minimálbéren dolgozók nettó fizetése jövőre már mindenképpen jelentősen emelkedik, hiszen Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy 2027-ben 15%-ról 9%-ra csökken a legkisebb kereset szja-terhe. A lépés azonban úgy tűnik, hogy csak még feszültebbé tette a helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.
A vállalati oldal képviselői ugyanis úgy gondolják, hogy a jövő évi béremelés akkor ezzel nagyrészt le is van tudva. Vagyis a kormány levette a cégek válláról ezt a terhet. Ezért nekik elég mindössze 4%-kal emelni a bruttó béreken, hiszen ha ehhez hozzáadjuk az szja-csökkentést, akkor is 13%-kal több pénz marad a minimálbéresek zsebében.
A munkavállalói oldal képviselői viszont arcpirítónak tartják, hogy a vállalati oldal a költségvetés terhére megvalósuló szja-csökkentéssel érvel az alacsony béremelés mellett. Ezt a pénzt ugyanis nem a cégek adják, hanem a magyar adófizetők.
A munkavállalói képviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy kétszámjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a korábbi béralkuban rögzítették.
A VFK-tárgyaláson résztvevő forrásaink szerint tehát a elbeszéltek egymás mellett a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői. A tárgyalásokon a Szociális és Családügyi Minisztérium is részt vett, ám nem foglalt állást a bérek emelése kapcsán.
A tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint a munkaadói oldal igyekezett elérni, hogy a kormányzat képviselői is helyezkedjenek az ő álláspontjukra, miszerint jövőre érjék be alacsony béremeléssel a dolgozók, mondván, hogy az adócsökkentéssel így is jelentősen nő a bérük a minimálbéreseknek.
A Portfolio kormányzati forrásai azonban határozottan cáfolták, hogy a kabinet bármelyik irányba elköteleződött volna a béremelés mértéke kapcsán. A kormány reális megállapodást szeretne elérni a munkaadói és a munkavállalói oldal között, amely összhangban van a gazdaság teherbíróképességével.
A baj csak az, hogy ezt a teherbíróképességet egészen másképp látja a két fél.
Nagyon elkeserítő volt a tárgyalás. Nem lesz egy könnyű menet
– értékelte az első bértárgyalási fordulót Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
“A többi szakszervezettel együtt az eredeti, 3 éves bérmegállapodásban rögzített 14%-os minimálbér-emelést szerettük volna elérni. Igazából ennél is magasabbra lenne szükség, ha tényleg szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb fizetések elérjék a hazai bruttó átlagbér 50%-át, de tisztában vagyunk vele, hogy nem áll jól a gazdaság” – fejtette ki Zlati.
A Munkástanácsok közleménye szerint elfogadhatatlan a 4 százalékos minimálbér-emelési ajánlat.
A 4 százalékos ajánlat a minimálbér további leszakadását jelentené
– mondta Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta: a hároméves bérmegállapodásban a felek közös célként rögzítették, hogy 2027-re a bruttó minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A tervezett adócsökkentés enyhítheti az alacsony keresetűek terheit, de nem helyettesíti a megfelelő bruttó béremelést
– fogalmazott.
A szakszervezeteknek felvetése abszolút érthető. Az EU-s irányelv szerint ugyanis a méltányos minimálbér lefordítható úgy, hogy a legkisebb fizetés érje el az országos átlag felét. Ezt azonban az elmúlt években nem sikerült elérni. Ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlag 50%-át, most azonnal 10-15%-os emelést kellene végrehajtani. Mivel a kormány jövőre az átlagbér 5,5%-os növelésével számol, így 2027-ben tovább kellene emelni a minimálbért, hogy ne maradjon le az átlagbértől. Így összesen akár 20% feletti minimálbér-emelés is adódhatna.
De most lett egy nagy csavar a történetben. Mégpedig a minimálbér szja-csökkentése. Ha a nettó minimálbért hasonlítjuk a nettó átlaghoz, akkor az szja-csökkentést figyelembe véve viszont csak 1-5%-os emelés kellene, attól függően, hogy a rendszeres vagy a nem rendszeres (egyszeri juttatásokkal együtt) átlagbérhez viszonyítunk. Ha ehhez hozzávesszük az átlagbér kormány által várt jövő évi növelését, akkor összesen 6-10% közötti mértékben kellene növelni a minimálbért.
A munkaadók részéről Kalmár Ákost, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagját értük el. „Elmondtuk az álláspontunkat, hogy az elmúlt 3 évben stagnált a magyar gazdaság, és a 3 éves bérmegállapodás egy sokkal dinamikusabb GDP-bővülésre lett tervezve, amely nem valósult meg” – mondta.
Az idén várható 1,8 százalékos gazdasági növekedés és szintén 1,8 százalékos infláció mellett nem tartjuk reálisnak a 14 százalékos minimálbér-emelést. Már csak azért sem, mert jövőre is 2 százalék körüli növekedés és 3 százalékos infláció lehet. Mind a minimálbért, mind a garantált bérminimumot 4 százalékkal emelnénk – fogalmazott.
Úgy véli, hogy mivel a kormány 15-ről 9 százalékra csökkenti majd a minimálbéresek személyi jövedelemadóját, ebben a bérkategóriában 13 százalékkal emelkedhet a dolgozók jövedelme. Az adócsökkentés pedig a többi bérkategóriát is segíti, tette hozzá.
A szakszervezeteknek a cégek álláspontjával pont az a problémája, hogy valójában nem ők adnák a béremelés jelentős részét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Facebook-posztjában ezt hangsúlyozta is, igen vehemensen. Azt írták:
AZ ADÓCSÖKKENTÉS A DOLGOZÓKÉ, NEM A CÉGEKÉ!
A felek között tehát úgy néz ki, hogy feszültebb a hangulat, mint az elmúlt időszakban bármikor. A Portfolio információi szerint informálisan szóba került egy kompromisszumos, 8%-os minimálbér-emelésről szóló javaslat, ám ehhez mindkét félnek jelentősen engednie kellene az álláspontjából. Úgy tudjuk, a vállalatok egyelőre “hajthatatlannak” tűnnek, mert abban bíznak, hogy a Tisza-kormány nem fog olyan erőltetett béremelési tempót diktálni, mint ami az Orbán-kormányok jövedelempolitikájára volt jellemző.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Forrás:https://www.portfolio.hu/gazdasag/20261022/minimalber-megtudtuk-hogy-nagyon-messze-vannak-egymastol-a-felek-871620