A munkáltatók az eredetileg tervezett 14 százaléknál jóval kisebb, akár 6 százalék alatti minimálbér-emelést tartanának megvalósíthatónak 2027-ben. A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez: a gazdasági nehézségek terheit nem lehet a legkevesebbet kereső munkavállalókra hárítani.
A vállalkozások gyenge gazdasági teljesítményére hivatkozva csökkentenék a jövő évi minimálbér-emelés mértékét a munkáltatók – számolt be az RTL Híradó. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint egy friss felmérésben a vállalkozások kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremeléssel számolt. A cégek elmaradó megrendelésekkel, a vártnál alacsonyabb árbevétellel és szűkülő mozgástérrel indokolják álláspontjukat.
A szakszervezetek számára azonban a minimálbér emelése a megélhetés és a bérfelzárkózás kérdése. Az alacsony keresetű dolgozók jövedelmének jelentős részét az élelmiszer, a lakhatás és a mindennapi kiadások viszik el. Az infláció lassulása önmagában nem teszi olcsóbbá a megélhetést, és nem pótolja a korábban elszenvedett vásárlóerő-veszteséget.
A bérfelzárkóztatás közös vállalás volt
A 2024 novemberében, az Orbán-kormány részvételével megkötött hároméves bérmegállapodásban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek azt a célt rögzítették, hogy a minimálbér 2027-re elérje az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetsége is aláírta.
Az eredeti ütemezés 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt. Ez a pálya 2027-re havi bruttó 374 600 forintos minimálbért irányzott elő.
A megállapodás lehetőséget biztosít az emelések felülvizsgálatára, ha a gazdasági mutatók a meghatározott mértéknél jobban eltérnek az előrejelzésektől. A szakszervezetek szerint azonban az újratárgyalás során is meg kell őrizni a felzárkóztatás célját. A munkáltatók teherbíró képessége mellett a munkavállalók megélhetését és a korábban közösen vállalt cél teljesítését is mérlegelni kell.
Mit jelent az uniós viszonyítási érték?
Az uniós minimálbér-irányelv a bruttó átlagbér 50 százalékát és a bruttó mediánbér 60 százalékát a minimálbér megfelelőségének értékeléséhez használható referenciaértékekként említi. Nem ír elő minden tagállam számára 2027-es teljesítési határidőt. A rendszeres bruttó átlagkereset felének 2027-re történő elérése a magyar bérmegállapodásban rögzített cél.
A szakszervezetek tehát egy korábban elfogadott hazai vállalás teljesítését is számon kérik, amikor érdemi, kétszámjegyű minimálbér-emelést követelnek.
A kormánynak is szerepet kell vállalnia
A megállapodáshoz a kormány érdemi közreműködésére is szükség van. A dolgozók adóterheinek mérséklése pedig közvetlenül javíthatja az alacsony keresetűek megélhetését. A szakszervezetek ezért a béremelés mellett a választási kampányban megígért adójóváírás megvalósítását is szorgalmazzák. Az adójóváírás növelné a kézhez kapott nettó keresetet, ugyanakkor nem helyettesíti a bruttó minimálbér emelését, és önmagában nem teljesíti az átlagkeresethez viszonyított 50 százalékos célt.
A következő bértárgyalások tétje, hogy sikerül-e megőrizni a legkisebb keresetek felzárkózását. Ehhez olyan megállapodásra van szükség, amelyben a munkáltatók és a kormány is vállalják a rájuk eső felelősséget, a munkavállalók pedig érezhető javulást tapasztalnak a mindennapi megélhetésükben.