Budapest, 2026. szeptember 25. – A 2027. évi minimálbér, a munkavállalói jövedelmek növelésének lehetőségei, valamint a hazai érdekegyeztetési rendszer jövője állt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésének középpontjában.

A Munkástanácsok Országos Szövetségét Kozma Zsolt elnök és Bubenkó Csaba alelnök képviselte. Az ülésen részt vett dr. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, valamint dr. Szabó Imre Szilárd, foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkár is.

Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatást adott a gazdaság jelenlegi helyzetéről és a következő időszak várható folyamatairól. A munkavállalói és a munkáltatói oldal közösen részletes foglalkoztatási és kereseti adatok rendelkezésre bocsátását kérte a Pénzügyminisztériumtól annak érdekében, hogy a közelgő minimálbér-tárgyalások megfelelő és minden fél számára azonos adatokra épülhessenek.

A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás eredeti pályája 2027-re 14 százalékos emeléssel bruttó 374 600 forintos minimálbért irányzott elő. A megállapodás szerint, ha a bérek, a GDP és az infláció előrejelzéstől való eltérése együttesen meghaladja az egy százalékpontot, a felek újratárgyalják a 2027-es minimálbéremelés mértékét.

Az ülésen elhangzottak alapján a gazdasági növekedés elmarad a korábban várttól. A friss adatok alapján lehet megállapítani, hogy teljesülnek-e az újratárgyalás feltételei, ezért a következő hetekben különösen nagy jelentősége lesz a foglalkoztatási, kereseti, inflációs és gazdasági növekedési adatok részletes értékelésének.

Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: a következő bértárgyalások egyik legfontosabb célja, hogy tovább növekedjen a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók jövedelme és keresetük vásárlóereje.

A pénzügyminiszter a tervezett adójóváírás lehetőségéről is tájékoztatást adott, amelynek részletes kidolgozása még folyamatban van. A Munkástanácsok szerint az adójóváírás fontos eszköze lehet az alacsonyabb keresetű munkavállalók nettó jövedelme növelésének, de nem helyettesítheti a munkáltatók által vállalt bruttó minimálbéremelést.

Az adórendszeren keresztül biztosított kedvezményekről a kormány dönt, míg a bruttó minimálbér emeléséről a szociális partnereknek a bértárgyalások keretében kell megállapodniuk. A két eszköz együttes alkalmazása ugyanakkor érdemben javíthatja az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmi helyzetét.

Napirenden az érdekegyeztetés jövője is

A VKF ülésének másik meghatározó témája a hazai érdekegyeztetési rendszer továbbfejlesztése volt.

A felek egy szélesebb részvételű érdekegyeztető fórum kialakításának lehetőségéről is tárgyaltak, figyelembe véve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményét. Az egyezmény a kormány, valamint a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közötti háromoldalú konzultációt helyezi a középpontba. Dr. Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az új fórum résztvevőinek körét objektív és átlátható szempontok alapján szükséges meghatározni. Ezek kialakításához a kormány a szociális partnerek javaslatait október 10–ig várja.

A tervek szerint a VKF továbbra is megmaradna, és a minimálbérrel kapcsolatos országos tárgyalások a jövőben is ezen a fórumon zajlanának.

Emelkedjen a munkába járás költségtérítése!

A szakszervezeti oldal a jelentősen megemelkedett üzemanyagárakra és gépjármű-fenntartási költségekre tekintettel kezdeményezte a saját gépjárművel történő munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés emelését is.

Az írásos javaslat szerint az adómentesen biztosítható költségtérítés jelenlegi 30 Ft/km-es felső határa 60 Ft/km-re emelkedne. A szakszervezetk emellett kezdeményezték, hogy a saját gépjármű hivatali, üzleti célú használatánál alkalmazható általános személygépkocsi-normaköltség 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re nőjön.

A kezdeményezés célja, hogy a szabályozás jobban igazodjon a munkába járás tényleges költségeihez. Ez különösen fontos azon vidéken élő, többműszakos munkarendben dolgozó munkavállalók számára, akiknél a megfelelő közösségi közlekedés hiánya miatt a saját gépjármű használata sok esetben nem választás, hanem a munkába járás feltétele.

A kérdésben egyelőre nem született döntés, az egyeztetések folytatódnak.

A Munkástanácsok a következő időszak tárgyalásain továbbra is azt képviseli, hogy a bérek és a munkavállalói jövedelmek érdemi növekedése mellett a foglalkoztatás biztonságának, a munkavállalók vásárlóerejének és a valódi, működőképes társadalmi párbeszédnek is meghatározó szerepet kell kapnia.