Több mint harminc résztvevővel rendezte meg a Munkástanácsok Országos Szövetsége 2026. szeptember 7–8-án, balatonföldvári oktatási központjában az „Új kihívások, régi dilemmák az érdekvédelmi szervezetek előtt” című kétnapos szakmai rendezvényét. A program a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-00041 azonosítószámú, „Kapacitásépítés támogatása a Munkástanácsok Országos Szövetségénél” című projekt keretében valósult meg.

A résztvevők többek között a postai és kézbesítési ágazat, a fém-, gép- és autóipar, az élelmiszeripar, az egészségügy, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és az adó- és vámigazgatás érdekképviseleteit képviselték.

A rendezvényt Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a találkozó célja az aktuális munkaügyi és érdekvédelmi kérdések közös feldolgozása, a gyakorlati tapasztalatok megosztása, valamint a tagszervezetek közötti szakmai együttműködés erősítése. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy kérdéseikkel és saját ágazati tapasztalataikkal aktívan kapcsolódjanak be a tanácskozásba.

Az első nap középpontjában a bértranszparencia és az „egyenlő munkáért egyenlő díjazás” elvének gyakorlati érvényesítése állt. Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke és munkaügyi szakértő ismertette az európai uniós bértranszparencia-irányelv hátterét, valamint a magyarországi szabályozás előkészítésének helyzetét.

Az előadás és az azt követő kerekasztal-beszélgetés során szó esett a nők és férfiak közötti kereseti különbségek összetett okairól, a gyermekvállalás szakmai életútra gyakorolt hatásáról, továbbá a vezetői pozíciókhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeiről. Kiemelt téma volt az alacsony alapbérek, a túlmunka és a különböző pótlékok kapcsolata is. Több ágazatban a munkavállalók nem szabad választásból, hanem anyagi kényszerből vállalnak túlórát, éjszakai vagy hétvégi munkát, ami hosszabb távon egészségügyi és munkavédelmi kockázatokkal járhat.

A résztvevők megvitatták azt is, hogy a bértranszparencia milyen új lehetőségeket és feladatokat jelenthet a szakszervezetek számára. Az új szabályozás hatékony alkalmazásához erős munkahelyi jelenlétre, megfelelő szervezettségre, a bérezési gyakorlatok alapos ismeretére és aktív szakszervezeti közreműködésre lesz szükség.

A második napon dr. Molnár Ákos, az Ipari Szakszervezet elnöke „Elnémított hangok: Mi maradt a sztrájkjogból?” című előadásában a magyarországi sztrájkjog jogi és gyakorlati kereteit mutatta be. Ismertette a jogszerű sztrájk legfontosabb feltételeit, köztük a gazdasági és szociális célhoz kötöttséget, az előzetes egyeztetési kötelezettséget, valamint a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatások esetében biztosítandó még elégséges szolgáltatás szabályait.

Kitért a sztrájktilalom alá eső területekre, a figyelmeztető, a szolidaritási és az általános sztrájk sajátosságaira, továbbá a jogszerű és jogellenes munkabeszüntetés eltérő munkajogi következményeire. Az előadás rávilágított arra, hogy bár a sztrájk alapvető kollektív munkavállalói jog, gyakorlását napjainkban szigorú eljárási és szolgáltatási feltételek korlátozzák. A sikeres érdekérvényesítéshez ezért alapos jogi felkészülésre és szervezett munkavállalói közösségre van szükség.

A kétnapos rendezvény szakmai előadásai, kerekasztal-beszélgetései és kötetlen programjai egyaránt hozzájárultak a tapasztalatcseréhez és a szakszervezetek közötti kapcsolatok erősítéséhez. A tanácskozás egyik legfontosabb következtetése, hogy az új munkaerőpiaci kihívásokra csak felkészült, megújulni képes és megfelelő szervezettséggel rendelkező szakszervezetek adhatnak eredményes válaszokat.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.

Mit jelent a bértranszparencia a gyakorlatban, és mire érdemes már most felkészülni? Valovits Nóra a Bizalmi.hu-n összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. A cikk itt olvasható!