Táppénz: könnyen kiderülhet a csalás, ha gyanút fog a munkáltató

Mindenképpen rosszul jár az a munkavállaló, aki annak ellenére vesz igénybe betegszabadságot vagy táppénzt, hogy valójában kutya baja sincs. A több évtizedes hagyománnyal bíró trükközés semmiképpen sem kifizetődő: 

• anyagilag sem éri meg, mivel a táppénzen töltött napokra a fizetés mindössze 50 vagy 60 százaléka jár, 
• a táppénzcsalással a dolgozó – szélsőséges esetben – akár még büntetőjogi következményekkel is számolhat, ha pedig „lebukik”, akkor a munkahelye elvesztésével valószínűleg számolnia kell.

Táppénzzel kapcsolatos csalást legtöbbször akkor követ el egy alkalmazott, ha valamilyen okból nem tud fizetett szabadságra menni, nem akarja ellátni a munkahelyi feladatait, vagy így próbálja meg elkerülni az esetleges felmondást. Az érintettek többsége ráadásul azt hiszi, ha az orvosa már megállapította keresőképtelenségét, akkor nem kell tartania a lebukástól. 

Gyorsan lebukik, aki a táppénzzel trükközik

Ez súlyos tévedés, mivel a munkáltatónak nem érdeke, hogy beosztottja betegállományban legyen, sőt úgynevezett táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettsége is fennáll és a körülményekből pedig könnyen rájöhet, keresőképtelensége nem feltétlenül megalapozott.

– figyelmeztetett Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére felidézte, ha a munkavállaló keresőképtelensége megállapítható, úgy – főszabály szerint – a munka törvénykönyve alapján részére betegszabadság jár, melynek mértéke naptári évenként tizenöt munkanap. A betegszabadság lejártát követően, illetve bizonyos esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a munkavállalót.

„A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény állapítja meg a keresőképtelenség esetköreit. Az orvosi elbírálással, ellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat kormányrendelet tartalmazza. Betegség esetén a biztosítottak jogai nem korlátozhatók, a keresőképtelenség elbírálása és annak igazolása pedig az orvosok joga és felelőssége” – részletezte a szakértő.

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltató tehát jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a fővárosi, vagy vármegyei kormányhivataloknál. Az illetékes kormányhivatal a munkavállaló háziorvosának székhelyétől függ.

A szabad szövegezésű felülvizsgálati kérelemnek mindössze a munkavállaló személyes adatait és a munkáltató adatait és az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét kell tartalmaznia, valamint a telefonos és postai elérhetőségeket.

Szabó Imre Szilárd az eljárás részleteivel kapcsolatban kifejtette: a kormányhivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, ami jelenleg munkavállalónként 15 800 forint.

Újabb orvosi vizsgálat is várhat a beosztottra

A kormányhivatal által kijelölt szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentáció alapján, vagy 

A döntésről mind a munkáltatót, mind a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által a keresőképtelen biztosítottakról vezetett naplóba is.

A táppénz tényleg megvéd a felmondástól?

A meghozott döntéssel szemben a munkavállaló és a munkáltató is orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet, a közléstől számított nyolc napon belül a kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási, fővárosi kerületi hivatalánál – részletezte az eljárást Szabó Imre Szilárd. Hozzátette:

A felmondás esetén a felmondási idő kezdete a keresőképtelenség végét követő első munkanapon kezdődik. Azonnali hatállyal a keresőképtelenség alatt is megszüntethető a munkaviszony, például abban az esetben, ha a táppénz alatt jut a munkáltató tudomására egy olyan körülmény, amely a továbbiakban nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását, itt is be kell tartani azonban a „15 napos” határidőre vonatkozó rendelkezéseket.