Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a 2016-os bérmegállapodás. Míg a rendszerváltást követő két évtizedben mindössze 20 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje, addig az elmúlt öt évben ennek a duplája valósult meg.
 
Csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A hazai keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés – derült ki a KSH adataiból. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 200 forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat a héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje.

Azt a hosszú távú célt tűztük ki 2016-ban, hogy a hatéves bérmegállapodás végére legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek Magyarországon. Ha a koronavírus-válság hatásait kivesszük, akkor ez a célkitűzés gyakorlatilag teljesült

– állapította meg a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által tető alá hozott bérmegállapodásról. A szakszervezeti vezető úgy látja: a bérfelzárkózás terén nagyon jó időszakon vagyunk túl, több iparágban megszűnt a korábban jelen lévő bérfeszültség. A KSH adatai szerint valamennyi nemzetgazdasági ágban érezhetően nőttek a fizetések az elmúlt években:

  • a feldolgozóiparban 263,8 ezer forintról 412,4 ezerre,
  • az építőiparban 196,9 ezer forintról 311,2 ezerre,
  • a kereskedelemben 230 ezer forintról 372,6 ezerre ugrottak a bruttó átlagkeresetek 2015 óta.

A béreket az utóbbi években, 2018-ban és 2019-ben a dinamikus növekedés jellemezte, ami elsődlegesen a gyártás-termelés és a kereskedelem területén volt szignifikáns. Egyfajta emelkedő bérspirál alakult ki, a megnövekedett kínálat és a szakképzett munkavállalók hosszú távú megtartását megcélozva – mondta a Világgazdaságnak Juhász Csongor, a Prohuman munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató vállalat ügyvezetője. Jelezte, hogy

mérsékeltebb reálbér-emelkedésre van kilátás a továbbiakban.

Egyrészt a járvány visszafogottabbá tette az embereket, aki korábban váltani szeretett volna egy másik munkahelyre, inkább kivár most a bizonytalan körülmények miatt. Másrészt a járvány következtében történt leépítések és a cégeknél alkalmazott megszorítások miatt az elérhető kereseti szint is csökkent.

A hiányszakmákban dolgozók esetében azonban számíthatunk egyes ágazatokban a béremelkedés gyorsulására, ennek azonban egyik meghatározó jellegét a regionalitás adja

– emelte ki az ügyvezető. Palkovics Imre azt is hozzáfűzte, hogy a nemzetközi befektetőknek ez a bérdinamika nem okozott nagyobb terhet a forintgyengülés miatt, miközben a magyar munkavállalók mégis csak jobban élnek, mint öt-tíz évvel ezelőtt.

A jegybank 2021-ben 6 százalékos keresetkiáramlásra számít, így az infláció függvényében idén pár százalékos reálbér-növekedésre van esély – bocsátotta előre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Forrás: vg.hu

Kép:vg.hu