Óvatos elmozdulás mindkét fél részéről

 

A VKF ülés ez alkalommal is online került megrendezésre. Az ülés fő témája a 2021. évi minimálbér tárgyalás volt. Az oldalak a kormányhoz fordultak azzal a kérdéssel, hogy történt-e konkrét kormányzati döntés az oldalak által előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban.

Palkovics László, Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter elmondta: a munkaadók korábbi kérésének – miszerint a szociális hozzájárulási adó újabb 2%-kal csökkenjen – a feltétele egyelőre nem adott, az iparűzési adó csökkentéséről pedig nem született döntés. Hozzátette: a munkaadói oldalt valóban sok veszteség érte, de figyelembe kell venni azt is, hogy a KKV szektort az elmúlt évben 6-700 milliárd forinttal támogatta állam, valamint jövőre csak a GINOP keretein belül 1600 milliárd forint lesz elérhető ebben a szférában.

A munkavállalói oldal szerint nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az elmúlt évben a válság ellenére a 9,5%-os átlagkereset növekedés ment végbe a versenyszférában, ami előfeltételezi, hogy kedvezőbb körülmények között képes a gazdaság a magasabb minimálbér kitermelésére. Fel kell készülni arra is, hogy a gazdaság helyreállásával újabb hatalmas problémát okozhat a munkaerőhiány, amelyet a bérszakadék miatt a környező országok elszívó ereje hoz létre. Mindemellett a munkavállalói oldal sürgeti a megállapodást, tekintettel arra, hogy a már megkezdett vállalati bértárgyalásoknál kiindulópontnak tekintik a minibálbér emelését.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában nyomatékosította: mivel a jövő évi minimálbérről van szó, nagy súllyal esnek latba a jövő évi gazdasági kilátások és támogatási rendszerek a döntésnél. Sajnálattal állapította meg, hogy a munkavállalók 1,5%-os munkaerőpiaci járulékának eltörlésére vonatkozó javaslatára nem született válasz a kormányzat részéről. Hozzátette: ez a lépés azonnali nettó jövedelem-emelkedést eredményez a dolgozóknak és egyúttal a bértorlódás kezelésében is segítséget jelenthetne. 

A fentiekre reagálva a miniszter elmondta, hogy megfontolják a kérést.

Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP elnöke a munkaadói oldal képviseletében sajnálkozását fejezte ki. Bízott benne, hogy az ülésen a kormány nem a tőle megszokott tárgyalási módszert alkalmazza, hanem érdemi vitát tudnak folytatni, tekintettel a személyes miniszteri részvételre. Hozzátette, hogy a vita folytatásához szükséges lenne a kormány részéről egy pozitív, „attraktív” bejelentésre. A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetre való tekintettel mindhárom félnek áldozatokat kell hoznia.

Zs. Szőke Zoltán a járványügyi helyzetre való tekintettel felvetette a kétlépcsős béremelés lehetőségét, amelyet mind a munkavállalói, mind a kormányoldal egy lehetséges jó megoldásként értékelt. Ebben az esetben rögzíteni kell a második lépcső pontos idejét és a gazdasági növekedéstől függően a százalékos béremelés mértékét. A szakszervezetek szerint a minimálbér és a garantált bérminimum további emelkedésénél olyan mutatókat kell majd figyelembe venni, mint például a GDP vagy az infláció változása.

A szakszervezetek a kétlépcsős bérmegállapodás esetében 6,5%-os béremelést javasolnak, amit júliusban felülvizsgálnának, míg a munkaadók a kormányzati segítséggel 4%-os emelést tartanak elfogadhatónak.

Palkovics László megkérte a résztvevőket, hogy a kétlépcsős béremeléssel kapcsolatos javaslataikat vasárnap estig juttassák el a minisztériumba, ami a hétfői kormányülésen megvitatásra kerül. Hozzátette: a kormány nem szeretne kibújni a felelősség alól, partnerként szeretne részt venni a tárgyalásokban.

A minimálbér tárgyalások kedden folytatódnak. Az ülésen Palkovics László miniszter felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az idén utoljára december 30-án lesz kormányülés és addigra szeretné lezárni a bértárgyalásokat, hogy ott már a megállapodás részleteit tudják kihirdetni.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke felhívta a kormány képviselőinek figyelmét a Dunaferrnél kialakult világhelyzetre. A munkavállalók részletekben kapják meg a fizetésüket, a szakszervezet tagjait be sem akarták engedni a gyár területére, az orosz cégvezető pedig felmondott a szakszervezeti vezetőknek. A levelekre nem válaszolnak, a kollektív szerződést nem tartják be. Kordás László arra kérte a kormányzati oldalt, hogy hívja fel az illetékes hatóság figyelmét, hogy végezzen munkaügyi ellenőrzést és nyújtson olyan átmeneti támogatást a cégnek az állam, ami azt segíti, hogy a munkavállalók ne részletben kapják meg a fizetésüket. Mint mondta, a viszony rendkívüli módon elmérgesedett, szükség van a beavatkozásra és a helyzet konszolidálására.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, hogy a kormány felkérte az illetékes minisztert főtárgyalónak, aminek napokon belül látható jele lesz.

Az ágazati bértámogatási programról történő tájékoztatásban elhangzott, hogy hatályba lépett a módosító rendelet. A bértámogató programot eddig 7 ezer vállalkozás igényelte több mint 59 ezer munkavállalójára 5 milliárd forint értékben. A program határidejét meghosszabbították, az érintettek köre pedig kibővült, már az utazásszervezők és -közvetítők, valamint a szálláshely-szolgáltatást nyújtók is pályázhatnak a támogatásra. Az ágazati megoszlást tekintve a támogatás háromnegyede a turizmus-vendéglátás, egynegyede pedig az egyéb szolgáltató szektorokba jutott. Bővebb információ a munka.hu oldalon érhető el.

A Vállalkozások munkaerő-támogatása elnevezésű programban a résztvevő munkáltatóknak öt hónapon keresztül havi százezer forintos támogatást nyújt az állam, ha 25 év alatti, illetve alacsony képzetségűeket alkalmaznak. A tegnapi napig 3156 állás betöltésére került sor és az igényelt támogatás meghaladta a másfél milliárd forintot.

Végezetül a felek megtárgyalták a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvénytervezetet.