Project Description
Egy korábbi írásomban azt vizionalizáltam, hogy a Volánbusz Zrt.-nél folyó szakszervezeti munka előbb-utóbb Muppet-show jelleget ölt.
Nos: ez már nem vízió, ez már a valóság. A KDSZSZ honlapján a Szövetség elnöke arról informál, hogy a cégvezetés ugyanazon témákban külön-külön konzultál a KDSZSZ-szel és a KKSZ-szel.
Elgondolkodtató, hogy a két szakszervezet vezetői között már annyira elmérgesedett a viszony, hogy nem lehet egy tárgyalásra összeereszteni őket. A KDSZSZ elnöke a külön tárgyalást biztos nem kezdeményezte, akkor tehát a KKSZ. Remélhetőleg a munkáltató nem kíván beszállni ebbe a Muppet-show-ba. Mindenesetre, úgy tűnik, igyekszik elkerülni az esetleges nemkívánatos közjátékokat. (Azóta kiderült, nem lesz külön tárgyalás)
A Volánbusz Zrt. teljes állományi létszáma 18.500 fő. Ebből a két szakszervezeti tömörülés mintegy 11 ezer főt fed le, és 7.500 fő szakszervezet nélküli. Ezek után vajon őket be lehet-e vonni a szervezeti életbe, és mit szólnak mindehhez a tagok?
Egyre többen mondják, hogy elegük van ebből az acsarkodásból, és különösképpen egyes szakszervezeti képviselők Facebook-os „fogcsattogtatásából”. A KDSZSZ elnöke ugyan rendre beszáll a párbajba, ám tárgyalási hajlandóságát mindvégig fenntartja.
A mostani elmérgesedett viszonyban a KKSZ képzelt felsőbbrendűsége nem kis szerepet játszott. Pedig, a költővel szólva: hol van már a tavalyi hó. A „Mi vagyunk a KKSZ” beidegződés érhető tetten abban is, ha a KKSZ-ből lépnek át más szervezetbe, azonnal kész az elkoptatott panel: „aljas módszerrel szervezik át a tagságunkat”. Ha ők szerveznek át tagokat- bármilyen módszerrel – az rendben van.
Az is jellemző, hogy most amikor szóba került a gépkocsivezetők képzése, a KKSZ a témát teljesen kisajátította. Ha valaki utána néz, akkor láthatja, hogy 2016-ban és 2017-ben Palkovics Imre, a MOSZ elnöke és dr. Szabó Imre, a MOSZ irodavezetője folytattak tárgyalásokat kormányzati tényezőkkel a szakmásítás kérdésében. Ezen tárgyalásoknak volt
– többek között – köszönhető, hogy ha az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) nem is került be az autóbuszvezető, mint szakma, ám a bértárgyalásoknál a szaktárca és a munkáltató is szakmaként kezelte. Így lehetett kiindulópont 2017 óta a bértárgyalásokon a garantált bérminimum (szakmunkás bér).
Összegzésképpen: szerencsésebb lenne, ha kicsinyes hatalmi ambícióink és harcaink helyett inkább a munkavállalók élet- és munkakörülményeire koncentrálnánk.
Horváth László
társelnök
KDSZSZ