2020. május 25-én a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke levelet küldött Ursula von der Leyen-nek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben a postai szolgáltatásokra vonatkozó irányelv módosítását kezdeményezik.  A levélre érkezett válasz itt olvasható:

Mészáros Melinda Asszonynak

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnökének,

Palkovics Imre Úrnak

a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének

 

Tisztelt Hölgyem, Tisztelt Uram!

 

Köszönöm Ursula von der Leyen asszonynak, az Európai Bizottság elnökének címzett, 2020. május 25-i, az EU postai szolgáltatási irányelvével kapcsolatos kérdésről szóló levelüket. Von der Leyen asszony felkért, hogy a nevében én válaszoljak Önöknek.

Tudomásul vettük az egyetemes szolgáltatás nyújtásának nettó költségének a Magyar Posta általi kompenzációjával kapcsolatos aggodalmaikat, valamint azt a konkrét összefüggést, amelyre felhívták a figyelmünket a megnövekedett bérek és egyéb tényezők miatti nettó költségnövekedéssel kapcsolatban.

E tekintetben szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a postai szolgáltatásokról szóló irányelv (a 2002/39 / EK és a 2008/6 / EK irányelvvel módosított 97/67 / EK irányelv) tartalmaz néhány elvet, amelyek többek között meghatározzák az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét, mint bármely más költséget, amely az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos vagy ahhoz szükséges. A nettó költségek kiszámításának részletesebb útmutatója az irányelv mellékletében található. Ez megerősíti, hogy a növekvő költségek (magasabb bérek és egyéb okok miatt) olyan elemek, amelyek a nettó költség kiszámításának részét képezik. Az irányelv kifejezetten lehetővé teszi az adott tagállam számára – ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségekkel járnak, és ez méltánytalan pénzügyi terhet jelent az egyetemes szolgáltató számára – hogy az érintett vállalkozást állami forrásokból kompenzálja. Ebben az esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt vonatkozó állami támogatási szabályokat teljes mértékben be kell tartani. Ez magában foglalja a 2012/21 / EU bizottsági határozat 2. cikkének (1) bekezdésében lefektetett 15 millió eurós felső határt is.

A postai szolgáltatásokról szóló irányelv 23. cikke előírja az Európai Bizottság számára, hogy az négyévente jelentést nyújtson be az alkalmazásáról (például a felülvizsgálatáról) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság a soron következő felülvizsgálati lehetőséget – a jobb szabályozási követelményekkel összhangban – felhasználja a postai szolgáltatásokról szóló irányelv hivatalos értékelésének elvégzésére, annak felmérésére, hogy az irányelv továbbra is megfelel-e a jelen és a jövő céljainak az egyre inkább digitalizált világban. Mivel ez az előkészítő folyamat magában foglal egy online nyilvános konzultációt az érdekelt felekkel, amely nemsokára, még ebben az évben elindul, szeretném bátorítani Önt és tagszervezeteit, hogy járuljanak hozzá ehhez a folyamathoz.

 

Az EU postai politikájáról további információt a következő weboldalon talál: https://ec.europa.eu/growth/sectors/postal-services_en

 

Tisztelettel:

elektronikusan aláírva:

Hubert Gambs

Az alábbiakban a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége levele olvasható:

 

Tisztelt Elnök asszony!

Egy igen akut problémára szeretnénk felhívni a figyelmét, amely bénítja az érdemi kollektív tárgyalásokat Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatójánál. Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Kormány az általunk ezúton jelzett problémával egyidejűleg az Európai Bizottsághoz fordult.

A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezett az európai postai piacok teljes liberalizációjának elrendeléséről. A probléma röviden, hogy a korábbi piacnyitás következtében a kormány nem nyújthat a vállalatnak bérjellegű támogatást, mivel az a Magyar Posta Zrt. esetében tiltott állami finanszírozásnak minősülhet. Ugyanakkor a posta – érthető és az alábbiakban is részletezett okokból – önerőből nem tudja megadni azt a béremelést, amely megakadályozza a dolgozók további elvándorlását, amely jelenség évek óta komoly problémát okoz már a közszolgáltatás színvonalának fenntartásában is. A logisztikai és kézbesítői területen egyre nehezebben kezelhető mértékben tapasztalható és egyre erősödő a munkaerőhiány, mely főként a központi régióban és Nyugat-Magyarországon jellemző. Jelentős elbocsátásokra, a szolgáltatások drasztikus leépítésére pedig álláspontunk szerint nem kerülhet sor, a szakszervezetek ez ellen határozottan szót emelnek!

Az állami vállalatok munkavállalóit érintő kérdések megvitatására 2017-ben megalakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának ülésein a munkaadók hiába értenek egyet a szakszervezetek érvelésével, hiába zajlik a vállalati bértárgyalás, a folyamat a szabályozás ellentmondásainak fényében rengeteg bizonytalanságot hordoz, amely további feszültséget generál a több mint 30 ezer munkavállaló és családjaik körében. Álláspontunk szerint a megoldást problémánkra csak az Európai Bizottság hozhat, amelyhez kérjük az ESZSZ határozott fellépését!

Az Irányelv rendelkezéseinek átültetése a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) megalkotása útján történt meg. A Postatv. az Irányelvvel összhangban akként rendelkezik, hogy az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, melynek az állam az egyetemes postai szolgáltató útján tesz eleget. A Postai irányelv lehetőséget ad a piaci viszonyok között működő egyetemes postai szolgáltatók részére a feladathoz kapcsolódó kompenzációra, azaz a szolgáltatónak a kötelezés miatt előálló piaci hátránya kiegyenlítésére.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozatban (a továbbiakban: Határozat) rögzítettekkel összhangban az érintett területen működő közszolgáltatóknak 15 millió euró összeghatárig nyújtható állami támogatás. A magyar állam jelenleg ebben, az általános támogatási szabályok szerinti formában biztosítja a méltánytalan többletteher ellentételezését a Magyar Posta Zrt., mint kijelölt egyetemes postai szolgáltató részére.

Ahogyan az szinte valamennyi tagállam esetében is tapasztalható, az elmúlt évek jelentős változást hoztak a magyar postai piacon is, ami alapvetően megváltoztatta az egyetemes postai szolgáltatók helyzetét. A Magyar Posta esetében az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége emelkedő tendenciát mutatott az elmúlt évek során, illetve a Magyar Posta a jövőben is növekvő tendenciát prognosztizál.

Iparági sajátosság, hogy az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása humánerőforrás igényes, így a munkaerőköltség változása jelentősen befolyásolja az egyetemes postai szolgáltatás összköltségét. A magyar gazdaságban 2017 óta tapasztalható átlagjövedelem növekedés hatása nem kerülte el az egyetemes postai szolgáltatót sem. A munkavállalók (illetve a munkavállalókat képviselő szakszervezetek), a Magyar Posta vezetősége, illetve a Magyar Állam között létrejött háromoldalú megállapodás révén jelentős bérfejlesztés vette kezdetét 2017-ben, amelynek eredményeként a 2017-2019. években közel 40%- mértékű bérfejlesztés végrehajtására került sor. A bérszínvonal szükségszerű emelkedésével ugyanakkor nem volt lehetőség az egyetemes postai szolgáltatás árainak megfelelő mértékű emelésére, így az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe folyamatos emelkedést mutat.

A Magyar Postát érintő méltánytalan többletteher összege az elmúlt években jelentősen megnőtt, miközben a Vállalat üzemi eredménye leromlott, így a társadalmilag is elvárt egyetemes szolgáltatási szint fenntartása a Magyar Postát pénzügyi szempontból fenntarthatatlan pályára helyezi, évről-évre egyre nagyobb veszteség várható.

Az országos bérszínvonal változásához kapcsolódó költségnövekedés miatt az egyetemes postai szolgáltató fokozatosan romló gazdasági helyzete szükségessé teszi a tagállami kötelezettségnek minősülő szolgáltatáshoz az Irányelv szerint kapcsolódó kompenzációs mechanizmus felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az egyetemes postai szolgáltatás a szükséges állami szerepvállalás mellett hosszútávon is fenntartható módon folytatható legyen. Álláspontunk szerint a jelenlegi keretszabályok nem biztosítják az egyetemes szolgáltatások folyamatos és kiszámítható ellátását, tekintettel arra is, hogy a 15 millió eurót meghaladó támogatás nyújtása minden esetben csak egyedi eljárás keretében lehetséges. Fentiekre tekintettel szükséges egy olyan új keretszabályozás megteremtése, amely külön eljárás nélkül is lehetővé teszi az egyetemes postai szolgáltatók részére a feladatellátáshoz szükséges valós és teljes körű kompenzáció biztosítását.

A fentiek alapján a Magyar Kormány kezdeményezte az Irányelv módosítását, melyhez kérjük az Európai Bizottság támogatását az egyetemes postai szolgáltató finanszírozásához való állami hozzájárulás kiterjesztése érdekében!

Budapest, 2020, május 25.

Tisztelettel:

Palkovics Imre, elnök elnök Munkástanácsok Országos Szövetsége

dr. Mészáros Melinda, elnök, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája