ÚJRA MINIMÁLBÉRUGRÁS JÖHET

A VILÁGGAZDASÁGI BIZONYTALANSÁG MIATT CSAK KÉSŐ ŐSSZEL LEHET MEGÁLLAPODÁS

Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, ugyanakkor a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdasági folyamatok azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthetnek, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat is.

A kormány az ideinél némileg alacsonyabb, 8,8 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol a 2019-es költségvetésben, a várakozások szerint ebből a versenyszférában a bérek átlagosan 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal nőhetnek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, jövőre is kiemelt hangsúlyt kap a keresetek felzárkóztatása, valamint a szakképzett munkaerő megtartása, ezért a büdzsében foglalt célok teljesítéséhez elengedhetetlen a minimálbérek újabb két számjegyű emelése.

A szakszervezet javaslata szerint – az inflációs célkitűzést figyelembe véve – a minimálbért legalább 10-12 százalékkal, míg a garantált bérminimumot 15 százalékkal kellene emelni 2019-ben. Palkovics emlékeztetett: a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásban csak 2017-re és 2018-ra határozták meg a minimálbéreket, így ősszel ismét tárgyalni kell a jövő évi vagy akár a hosszabb távú felzárkóztatásról. Az elnök hozzátette: a bérmegállapodás célja, hogy 2016 és 2022 között legalább 40-50 százalékkal emelkedjen a reálkereset.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megkeresésünkre kedvezőnek nevezte, hogy a nettó minimálbér 2017 óta már meghaladja a létminimum összegét az érdekképviselet kutatóintézetekkel közösen végzett felmérése szerint. Ugyanakkor kiemelte: folytatni kell a munkát, mivel az úgynevezett társadalmi minimumhoz, tehát a stabilabb megélhetéshez további lépéseket kell tenni az alacsony keresetűeknél.

Ezért a konföderáció az őszi bértárgyalásokon hosszú távú felzárkóztatást kezdeményezhet, közösen kidolgozva azt a kormánnyal, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében. Hozzátette, a felzárkózás érdekében a szakszervezet célja, hogy 2022-ig, a bérmegállapodás keretei között legalább 27 százalékkal emelkedjen a nettó minimálbér, amelyhez a személyi jövedelemadó mérséklése is jelentősen hozzájárulhatna.

– A Liga Szakszervezetek célja, hogy a nettó minimálbér elérje és meg is haladja a másik három visegrádi ország szintjét, Csehországhoz képest ugyanis a kézhez kapott összeg az idén 37,8 százalékkal volt elmaradva – mondta lapunknak Mészáros Melinda. Az érdekképviselet elnöke kiemelte, a felzárkózást kétféleképpen lehetne elérni: egyfelől változatlan közterhek mellett, másfelől a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 1,5 százalékos munkaerő-­piaci járulék eltörlésével, a minimálbérig nullaszázalékos szja-kulcs bevezetésével.

A Liga számításai szerint változatlan közterhek mellett – az inflációt és a világgazdasági tényezőket nem számolva – jövőre a minimálbért 38 százalékkal, bruttó 190 ezer, a garantált bérminimumot pedig 44 százalékkal, bruttó 260 ezer forintra kellene emelni. Köztehercsökkentés mellett is változatlan a szakszervezet azon célja, hogy a minimálbér nettó összege 127 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 174 ezer forintra emelkedjen, ezzel elérve a cseh minimálbér összegét. Mészáros Melinda emellett megjegyezte, ma már nem a minimálbér, hanem a végzettséghez kötött garantált bérminimum szerepe a nagyobb, ezért támogatják annak nagyobb mértékű emelését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk kérdésére elmondta, jelenleg keresletvezérelt a munkaerőpiac, verseny van a dolgozókért, ami felfelé hajtja a béreket. Ugyanakkor a költségvetésben meghatározott jövő évi keresetemelkedéssel, valamint a 2019-től alkalmazandó minimálbérekről ma még korai beszélni. A kamara elnöke ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: még nem lehet látni, hogy a világgazdasági folyamatok milyen következményekkel járnak. Vannak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi folyamatok kedvezőtlen irányt vesznek.

A bizonytalansági tényezők közé sorolható az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése és az Európai Központi Bank kamatemelésre vonatkozó előrejelzése, a török gazdaságban rejlő bizonytalanságok, az iráni atommegállapodás felmondása kapcsán kialakult helyzet, az olajárak változása, a válsággócok a Közel-Keleten és Ukrajnában, valamint az USA világpolitikájának kiszámíthatatlanságát. Parragh László hozzátette: a minimálbérekről ősszel kell megállapodni, a magyar gazdaságra is kiható világpiaci folyamatok alakulását is figyelembe véve.

Az érdekképviseleti vezetők egyetértenek a kormány óvatos hozzáállásával a jövő évi büdzséhez, ám az őszi bértárgyalásokon továbbra is fontos célként jelölték meg a munkaerő megtartásának elősegítését, a hatéves bérmegállapodásban megfogalmazott célok elérését, a jövedelmi viszonyok további javítását, valamint a felzárkóztatás erősítését. A munkaadóknak is érdekük a bérek lehetőségeikhez mért, jelentős emelése a munkaerőpiaci folyamatok miatt, s a bérmegállapodás szerint a szociális hozzájárulási adó 2020-ban is abban az esetben csökken további 2 százalékponttal, ha a reálkereset-emelkedés jövőre is meghaladja a hat százalékot.

Forrás: magyaridok.hu

Az ATV-n ebben a témában készült riport Palkovics Imrével itt nézhető meg!