NEM ZÁRKÓZIK EL A KORMÁNY AZ ÚJABB ADÓCSÖKKENTÉSTŐL
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében – tudta meg a Magyar Idők. Úgy értesültünk, a kormány megfontolja az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését, amely mint a munkavállalókat sújtó megszűnő teher azonnali nettó bérnövekedést eredményez. A testület tegnapi ülésén a hatéves bérmegállapodással kapcsolatban elégedettségüket fejezték ki a szociális partnerek, azonban újabb tehermérséklésekre is javaslatot tettek. A kormány december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatban az érdekképviseletek megegyezésére vár, ám ennek létrejöttére kicsi az esély.
Megfontolja a kormány azokat a javaslatokat, amelyeket a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek fogalmaztak meg a jövő évre tervezettnél nagyobb, bérekre rakódó tehercsökkentésről – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülését követően.
A szakszervezeti vezető közölte: a felek áttekintették a hatéves bérmegállapodás eddigi eredményeit, amelynek sikereit senki sem kérdőjelezte meg. A munkaadói oldal ugyanakkor kérte a következő évekre esedékes szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének előrehozatalát, ám annak mértékére nem tettek javaslatot. Korábban lapunk kérdésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azzal indokolta a döntést, hogy a jövőre is jelentős, 8, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés kigazdálkodásához nagyobb segítségre van szükségük a vállalkozásoknak.
A szakszervezetek ugyanakkor a munkavállalókat terhelő járulékok csökkentését javasolják. Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban. Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.
Palkovics kiemelte: a kormány nem foglat állást a javaslatokról, de nem is zárkózott el az adócsökkentés folytatásától, mivel határozott szándék a fizetések még ütemesebb felzárkóztatása. A munkaerőpiaci járulék eltörlésére ráadásul azért is hajlana a kormány, mert tovább egyszerűsítené az adórendszert, emellett kisebb bevételkiesést jelentene, mint az szja mérséklése. Ráadásul ez utóbbi egy számjegyűvé tétele továbbra sem került le a napirendről. A szakszervezet emellett a minimálbérek tervezettnél nagyobb emelését is szorgalmazná, hiszen a régiós országokban is jelentős emelést hajtottak végre, emiatt hátrányunk a bérversenyben érdemben nem csökkent. A Munkástanácsok elnöke kérdésünkre hangsúlyozta: a tegnapi ülésen nem született döntés, a novemberben esedékes következő találkozón viszont már konkrétumokról is tárgyalhat a munkaadói és a munkavállalói oldallal a kormány.
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében
A kormány a szociális partnerekre bízta december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdéskörét – mondta Palkovics. Ezzel kapcsolatban viszont nem várható egyezség a munkaadói és a munkavállalói oldal között. A szakszervezetek természetesen támogatják az újabb szünnapot, a munkaadói oldal azonban rendkívül hevesen tiltakozik annak bevezetése ellen.
A Munkástanácsok elnöke kiemelte: a vállalati szférát tömörítő érdekképviseletek nem tudták az ülésen pontos adatokkal alátámasztani, hogy mekkora kár érné a gazdaságot abban az esetben, ha újabb munkaszüneti napot kapnának a dolgozók, ráadásul racionális érveket sem hoztak fel. Palkovics emlékeztetett: az Európai Központi Bank felmérése szerint 0,05-0,1 százalékkal eshet vissza a GDP-növekedés újabb munkaszüneti nap bevezetésével. Ugyanakkor a többnapos munkaszünetet megelőzően a kereskedelem élénkebb forgalomra is számíthat, ami kompenzálhatja a kiesést.
Ismert, a témában hamarosan kiírhatja az Országgyűlés a népszavazást abban az esetben, ha a következő hetekben összegyűlik az ehhez szükséges kétszázezer aláírás. A kormány azonban dönthet úgy is, hogy a meglehetősen költséges népszavazás helyett az Országgyűlés elé terjeszti a kérdést, és a parlament szavaz az újabb munkaszünet bevezetéséről.
Palkovics Imre felidézte: novemberben Göteborgban rendezik az európai uniós szociális csúcs ülését a szociális pillér bevezetéséről. Ez a kezdeményezés magában foglalna egy olyan hatóságot, amely beleszólhatna a tagállamok bér- és szociális politikájába, ezzel jelentősen csorbítva a nemzeti kormányok önrendelkezését. Ezért a Munkástanácsok kezdeményezte, hogy a november elejére tervezett, következő vkf-ülés napirendjén a kormány ismertesse álláspontját a szociális pillérrel kapcsolatba
Forrás: Magyar Idők