A Munkástanácsok Országos Szövetsége elküldte legfontosabb – vázlatos – javaslatait a kormány számára. A nemzetgazdasági ágazatokon átívelő, jogalkotással összefüggő elképzeléseink az alábbiak szerint foglalhatóak össze. Ezek a javaslatok nem csak üres szlogenek: részletes előterjesztésekkel rendelkezünk és számos elemet már megismertetettünk a szélesebb közvéleménnyel is az elmúlt időszakban.
1. Megfelelő bérezést: a garantált bérminimum jogintézményének átalakítása; az ágazati szakmai bértarifák rendszerének kialakítása és a bérek átláthatóságának megteremtése. Az évente felülvizsgált rendszer érdemben hozzájárulhat a keresetek dinamikusabb emelkedéséhez és a szakmai bérminimumok ágazati teherbíróképességhez történő igazításához. A differenciált bérminimumok erősíthetik a szakképzés presztízsét.
2. A munkabér és a társadalombiztosítási ellátások büntetőjogi védelmét: a társadalmi kár nyilvánvaló: a munkabér vagy éppen a társadalombiztosítási ellátás a megélhetés elsődleges forrása. A késedelem vagy a meg nem fizetés „dominóhatást” indít el családok megélhetésében, helyi közösségek gazdasági stabilitásában és végső soron a közbizalomban is. Indokolt a – jól körülhatárolt keretek között történő – pönalizálás.
3. Egészségesebb munkavállalókat: a munkavállalók egészségvédelméhez és egészség megőrzéséhez kapcsolódó intézmények rendszerének koncepcionális átalakítása, különös tekintettel a foglalkozás-egészségügyre, amelyet megfontolandó állami irányítás alá vonni (a szociális partnerek által ellátott kontrollal), megszüntetve a piaci logikát. Mindezt akár az alapellátás részévé tételével (tehermentesítve ezáltal a háziorvosi ellátórendszert), különös hangsúlyt helyezve a preventív, adatvezérelt eszközrendszerre. A foglalkozási megbetegedések elbírálásának menetét radikálisan fel kell gyorsítani, hogy az ne húzódjon el akár több mint egy évig.
4. Rugalmasabb nyugdíjrendszert: elsőként a jelenlegi merev struktúrát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a fizikai és pszichikai megterhelés a nyugdíjra való jogosultságot időben korábban nyissa meg, tekintettel arra, hogy az érintett munkavállalók esetében a nyugdíjas évek időtartama számottevően lerövidül. Kezelni kell továbbá azt a méltánytalan helyzetet is, ami figyelmen kívül hagyja a túlórák teljesítését. Javasoljuk ezért a rendkívüli munkavégzés óraszámainak meghatározott mértékét kiegészítő szolgálati időként elismerni a nyugdíj összegének kiszámítása során, növelve ezzel annak összegét, azonban nem csökkentve az irányadó nyugdíjkorhatárt. Célunk továbbá a korhatár előtti ellátások mellett munkát végzőket sújtó kereseti korlát kivezetése a rendszerből. A foglalkoztatás egészséges szerkezetét figyelembe véve és a fiatalabb generáció előtérbe helyezése mellett javasolt, hogy a közszférában a nyugdíj melletti foglalkoztatásra ugyanolyan feltételekkel kerülhessen sor, mint a versenyszférában.
5. Ellenőrzött munkahelyeket: szükségszerű a munkaerőpiacon működő ellenőrzési, hatósági mechanizmusok modernizálása és megerősítése a munkavédelem, illetve a foglalkoztatás-felügyelet területén, amelyek valódi visszatartó erővel bírnak a jogellenes munkáltatói gyakorlatokra. A visszaélések elkerülése okán szorgalmazzuk az elektronikus munkaidő-nyilvántartások általánossá tételét.
6. Élhető és közérthető szabályozást: a munkajogi normák teljes körű felülvizsgálata indokolt a verseny- és a közszférában, kiemelt tekintettel a munka- és pihenőidő szabályaira (a szélsőséges beosztási gyakorlatok lehetőségére), valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire (amely ma nem jelent igazi elégtételt a munkavállalók számára).
7. Egyszerűbb és olcsóbb jogérvényesítést: a munkavállalók által indított peres eljárások egyszerűsítése és a szakszervezeti közérdekű igényérvényesítés lehetőségének megteremtése elengedhetetlen, így nagyszámú, meg nem határozható sérelmet szenvedett fél érdekében is lehetőség lenne a fellépésre. Szükséges a „sommás munkaügyi per” bevezetése, amely a jelenleg elsikkadó, kisértékű perekben kínálna lehetőséget a vita gyors lezárására, jogerős ítélettel. A munkavállalók által indított munkaügyi perekben javasoljuk a pertárgy értékéhez érdemben igazodó perköltségre vonatkozó szabályozás megteremtését.
8. Erősebb szakszervezeteket és vitálisabb kollektív szerződéseket: nélkülözhetetlen a munkavállalók összefogásának és fellépésének fokozottabb védelme, a kollektív szerződés jogintézményének érdemi megerősítése a kizárólagos szabályozási tárgykörök bővítésével a munkáltatói egyoldalú szabályozás és a munkaszerződés rovására, a lefedettség növelésével. Elodázhatatlan a sztrájkjogi szabályozás felülvizsgálata a közszolgáltatások területén (még elégséges szolgáltatások mértéke) és az érdekegyeztetés fórumrendszerének újraépítése, normatív, szabályozott keretek megteremtésével.
9. A munkavállalói részesedés és tulajdonszerzés igényét: rendszerváltás óta fennálló igényünk a munkavállalók tényleges részesedési lehetőségének megteremtése a vállalatok tulajdonrészéből, illetve a megtermelt profitból (Munkavállalói Résztulajdonosi Program). Társadalmi célunk a munkavállalók felemelkedése a polgári létbe a bérből és fizetésből élők csoportjából, ami elengedhetetlen eleme a társadalmi középosztály kialakulásának és megerősödési folyamatának.
10. Megbecsült és kiszámítható foglalkoztatást a közszférában:a közigazgatást és a közszolgáltatásokat ellátó foglalkoztatási szektorok működésének alapvető feltétele a képzett, elkötelezett és hosszú távon is megtartható humán erőforrás. Ennek érdekében szükséges a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyainak (mintegy két tucat jogállási törvény) és bérhelyzetének átfogó felülvizsgálata, a versenyszférával összevethető, értékálló és kiszámítható díjazási rendszer kialakítása, valamint valódi előrelépési lehetőségeket és szakmai fejlődést biztosító életpályamodellek megteremtése.
Budapest, 2026. június 9.