A 2020. október 28-án megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a kormány képviselői tájékoztatták a résztvevőket „A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről” szóló törvényjavaslattal kapcsolatos részletekről.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a törvénymódosításra jellemző szemlélet a gyorsítás, racionalizálás, adminisztrációs terhek egyszerűsítése volt.
A törvényjavaslat 2020. október 27-én benyújtásra került. Célja a munkához jutás, a munkahelykeresés, a munkahely megtartása, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás elősegítése, valamint a jogszabálysértő foglalkoztatásból származó gazdasági előnyök kiküszöbölése, a foglalkoztatásra irányuló szabályok állami felügyeletének és a foglalkoztatottakat megillető jogok érvényesülésének biztosítása, a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítése.
https://www.parlament.hu/irom41/13481/13481.pdf
Palkovics Imre hozzászólásában kiemelte: a korábbiakhoz képest előrelépésnek tartja, hogy a törvényjavaslat anyagát, ha későn is, de előre megkapták. A benyújtott törvényjavaslat azonban nagyon komoly változást jelent a munkaügyi igazgatásban, emiatt több időre lett volna szükségük a szociális partnereknek ahhoz, hogy kellő alapossággal megvizsgálják, illetve a törvényjavaslatot összehasonlítsák a megszűnő, módosításra kerülő törvénnyel.
A megkapott anyagokból nem látszik világosan, hogy az ellenőrzési rendszer átalakítása miként megy végbe. A szakszervezetek szeretnének belelátni, illetve beleszólni ebbe a folyamatba, mert ez a munkavállalói védelem legfontosabb alapköve. A szakszervezetek szükségesnek tartották volna, hogy a törvényalkotó hatástanulmányt mutasson be, hiszen ez a jogszabályalkotás alapvető kelléke.
A munkavállalók számára kedvező változás a törvényjavaslatban, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás (feketemunka) esetén egy új, a munkavállalókat védő intézkedéssel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértést azzal bünteti, hogy a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének és ettől az időponttól kezdve állapítja meg a jogviszony fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentés teljesítésére.
Ezzel a hatóság az e jogsértéssel érintett munkavállalók számára biztosít társadalombiztosítási ellátást is eredményező egy hónapos jogviszonyt.
Kérdéseket vet fel azonban, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzés során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl mire jogosult, tehát az ellenőrzés mire terjedhet ki? A javaslat rögzíti a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság meghatározását és a hatóság ellenőrzési hatáskörének alapvonalait azzal, hogy annak részletes kifejtését a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza. A szociális partnereket tájékoztatni kellene a kormányrendelet tartalmáról, amely ismerteti, hogy az ellenőrzés tárgyköre mire terjedhet ki.
A legfontosabb kérdés mindenképpen az, hogy igényli-e a kormányzat a szociális partnerek hozzászólását a törvényhez?
A kormány képviselői a kérdésre válaszolva elmondták: van idő és lehetőség arra, hogy a szociális partnerek a törvényalkotás részesei legyenek, a részletek és a kormányrendelet kimunkálása még csak most kezdődik. Ehhez még nagyon sok egyeztetés kell. Törvényi szinten csak a legfontosabb dolgokat rögzítik, a későbbiekben dolgozzák ki a kormányrendeleteket.
A szankcionálással kapcsolatban a kormány képviselői kifejtették: eddig a jogszabály nem különböztette meg a „notórius csalókat” azoktól, akik adminisztrációs hibát követtek el. Azon a szemléleten szeretnének változtatni, hogy az a munkaadó, akinek nem célja a törvény megszegése, véletlen hibát követ el, ne részesüljön ugyanabban a szankcióban, mint egy tudatos csaló. Eddig esetleg egy személyi szám eltévesztése is egybeesett a megfontolt, szinte bűnszövetkezeti szinten működő törvényszegőkkel. Fontos, hogy ezek az esetek ne essenek egy kategóriába.
Palkovics Imre hozzászólásában elmondta, hogy az ellenőrzési rendszer célja az állam által létrehozott jogszabályi keret betartására való ösztönzés, ez kötelezi a munkáltatót. Számos munkaügyi ellenőrzés megerősíti, hogy sokan inkább megszegik a szabályokat, mert ez „kifizetődőbb”. Ez nem csak a munkavállalók számára elfogadhatatlan helyzet, hanem rontja a versenyesélyeket azok számára, akik betartják a törvényt. Ahogy az adófizetési morál javulásához hozzájárult a pénztárgépek bevezetése és a segítőkész hozzáállás, a munkaügyi szabályozásokban is meg kell találni a „pénztárgépet”, ami a törvények betartására készteti a munkáltatót.
A második napirendi pontban Bodó Sándor elmondta: a kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről. A felek azon az állásponton vannak, hogy a minimálbér megállapodás egy éves időtartamra vonatkozzon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelten kezeli a bérek emelését. 2013 eleje óta, tehát már 91 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése Magyarországon, ez a tendencia idén is folytatódott. Bodó Sándor ismertetése szerint a gyors és célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a koronavírus-járvány első hulláma után érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is betudhatóan 2020 októberére 300 ezer fő közelébe esett a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. A legfrissebb adatok alapján már 19 hete folyamatosan csökken a munka nélkül lévők száma, miközben a foglalkoztatottaké ismét meghaladta a 4,5 milliót.
A VKF ülésén a felek megtárgyalták a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései mellett az utóbbi évek bérfolyamatainak alakulását és a reálkereseti mutató negyedéves emelkedését is.
A minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések novemberben folytatódnak, valamint a felek megállapodtak abban, hogy bizottságot hoznak létre „A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről” című törvényjavaslat megvitatására, melyhez egy héten belül kérik a javaslatokat, ezután 2-3 héten belül meg tud kezdődni a közös munka.