A 2020. november 24-i Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legfontosabb napirendi pontja a 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyeztetés volt. A megbeszélésen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.

Az online ülésen elhangzott, hogy a szakszervezetek tíz százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelést tartanának kívánatosnak 2021-re és a munkavállalói oldal javaslata, hogy egy évre szóló bérmegállapodás kötésére kerüljön sor.

A munkavállalói oldal közös álláspontját Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke ismertette.

Bevezetőjében kiemelte, hogy komoly erőfeszítéseket tettek a VKF keretein belül annak érdekében, hogy a vállalkozások terhein csökkentsenek, aminek célja az volt, hogy a munkahelyeket hosszabb távon megőrizzék. A szakszervezetek számos javaslatát építették bele a vállalkozásfejlesztési és bértámogatási programokba.

A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegének megtárgyalása jogszabályi kötelezettség, hiszen a Munka Törvénykönyve 153. szakasza éves kötelező felülvizsgálatot ír elő.

A munkavállalói oldal részletes számítások alapján határozta meg a mértéket, ám a jelenlegi helyzetben a szakszervezetek is nyitottak a kompromisszumos egyezségre. A szakszervezetek számítási modellje a minimálbér megfelelő mértékének megállapításához figyelembe veszi az inflációt, az átlagkeresetek emelkedését, a társadalmi minimumra vonatkozó elvárásokat, valamint magában foglalja az aktuális gazdasági és politikai szándékokat. Mint köztudott, tavaly és idén nyolc-nyolc százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, miközben az átlagkeresetek emelkedése ennél magasabb volt, 9,9-10 százalék.

Az átlagkereset növekedése az idei évben sem csökken érdemben, ráadásul a munkáltatók a kormánytól jelentős segítséget kaptak, emellett a szociális hozzájárulási adó is évről évre csökken. A szakszervezetek a dolgozói szegénység felszámolását tűzték ki célul, ennek fönntartásához pedig hozzá kell igazítania a minimálbért és a garantált bérminimumot a nemzetgazdasági átlagkeresetek alakulásához. A szakszervezetek nem szeretnék, ha megtörne az a felzárkózási folyamat, ami a 2016-os bértárgyalásokon elkezdődött.

Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a szomszédos országokhoz – Visegrádi 4-ek – képest, így a béremelésnél törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére. Mindemellett már látható, hogy a V4-ek jelentős részénél a járvány ellenére is közel kétszámjegyű minimálbér emelésre kerül sor. Amennyiben a hazai kötelező legkisebb keresetek nem nőnek megfelelő mértékben, úgy ismét leszakadunk a környező államoktól.

A szakszervezetek minden körülmények között a reálkeresetek további növekedését tűzték ki célul, és szükségesnek tartják, hogy kerüljenek rögzítésre olyan alapelvek, melyeket ennek elérése érdekében figyelembe tudnak venni a felek. Fontos abban is megállapodni, hogy az infláció mértékére vonatkozóan az eltérő adatok közül mely forrásokra támaszkodva döntenek.

A munkaadói álláspont szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem célszerű a minimálbért és a garantált bérminimumot január 1-től emelni. Inkább azt javasolják, hogy a tárgyalásokat halasszák későbbi időpontra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból, ugyanis jelen pillanatban nem látnak reális lehetőséget a minimálbér emelésére január 1-től.

Kifejtették, hogy a 2020-ra kötött 8 százalékos bérmegállapodás az infláció, a termelékenység és a munkáltatói járulék csökkentés arányán alapult. Ehhez képest az idei gazdasági adatok azt mutatják, hogy ennek a 8 százalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 3 százalékos az infláció, a termelékenységi mutató viszont 5 százalékponttal esett. Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók nulla forrásból valósítottak meg 8 százalékos béremelést.

Rolek Ferenc a V4-ekre hivatkozó szakszervezeti érvre reagálva elmondta, véleménye szerint Magyarország nincs lemaradva a szomszédos államokhoz képest. Szerinte vásárlóerő paritáson nézve és a GDP-vel arányosan az Eurostat számok azt mutatják, hogy nagyjából átlagos szinten van az ország a régióban. A helyzet tisztázása érdekében arra kérték a felek Palkovics László minisztert, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika alapján a kormányzati oldal mérje fel, hogy Magyarország pontosan hol áll.

Palkovics Imre felhívta a munkaadók figyelmét arra, hogy veszélyes lenne figyelmen kívül hagyni a magyar minimálbér lemaradását a szomszédos országokhoz képest. Mint mondta, mindennek nem az lenne az egyetlen következménye, hogy a magyar munkavállalók bizonyos lemondásokat kénytelenek elviselni, hanem a pandémia után az elvándorlás óriási méreteket fog ölteni a környező országok munkaerőpiacának gazdasági vonzása következtében.

A második napirendi pontban elhangzott, hogy a kormány legújabb intézkedéseként elindította az Ágazati bértámogatási programot. A korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150%-áig. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a munkaadók.

Az előző ülésen elhangzott kérdésekre válaszként a kormányzati oldal elmondta, hogy pillanatnyilag nem lehetséges, hogy a munkavállalót sofőr (családtag) szállítsa a munkába kijárási tilalmi időszakban, de ennek a szabálynak a felülvizsgálatát megteszi a Belügyminisztérium.

A SZÉP kártyák felhasználásával kapcsolatban elhangzott, hogy a lejárat után is fel lehet használni 3%-os havidíj ellenében.

Bölcsődében, illetve óvodában a férőhelytől függően van lehetőség arra, hogy a munkahelyhez közeli közoktatási intézménybe vigyék a szülők a gyerekeket.

Készülőben van egy jogszabály elfogadása, amely szerint 2 óránként 10 perc időt kap a munkavállaló arra, hogy a munkahelye területén elkülönülve maszk nélkül töltsön pihenőidőt.