Körülbelül 700 postai dolgozó vonult ma délelőtt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája elé, miután a Magyar Posta hétfőn közölte a szakszervezetekkel: csupán egy egyszeri, szenioritás alapú kifizetést tud ajánlani béremelés helyett, amit augusztusban kapnának meg azok a dolgozók, akik már legalább 5 éve dolgoznak a vállalatnál, vagyis nem járna mindenkinek. Az összeg a Postánál eltöltött időtől függően növekszik.

Az M1 hírműsorában Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója tegnap arról beszélt: az állam azért nem tud több pénzt adni a postának, mert Brüsszel erre nem ad engedélyt, ugyanis uniós szinten szabályozzák az ilyen többletkiadásokat.

A posta olyan egyetemes szolgáltatás, amelynek minden körülmények közt működnie kell az ország bármely területén, az ezzel járó költségek viszont elég magasak, ezért az EU létrehozott egy támogatási alapot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok segíteni tudják saját postáik működését. A támogatás összege 2014-ben lett megállapítva Magyarország számára, azóta azonban nem emelkedett. Az összegről négyévenként lehet újra tárgyalni, Schamschula szerint van rá esély, hogy a következő ciklusban újranyissák a kérdést.

 

A 15 (de minimum 10) százalékos béremelést követelő postás szakszervezetek szerint az egyszeri bérkiegészítés elfogadhatatlan, ezért hívták utcára a dolgozókat. A tüntetésen szakszervezeti vezetők szólaltak fel, majd átadtak egy petíciót a miniszternek címezve.

Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke elmondta: tavaly november óta folynak a bértárgyalások, a munkáltató azóta sem teljesítette a követeléseiket. Úgy véli, januárig bőven lett volna idő megállapodni a béremelésről, a munkáltató most csak kifogásként használja a pandémiás helyzetet.

„Rettenetesen le vagyunk maradva a bérekben. Amikor 25 év szolgálat után nettó 140 ezer forintot visz haza az ember, azt ne gondolják, hogy elég, és ne gondolják, hogy meg fognak elégedni vele a dolgozók. Számukra az a 20 ezer forint emelés valószínűleg nem sokat jelent, nekünk viszont az életünk, hiszen családokat kell eltartani”

– mondta. Azoknak, akik nem jöttek el a tüntetésre, azt üzente, ne féljenek, ki kell állniuk magukért a munkavállalóknak.

Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének vezetője háláját fejezte ki azért, hogy hosszú évek után összefogtak a postás szakszervezetek. Emlékeztetett: a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok a munkáltató helyett fordultak levéllel az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy vizsgálják felül a Schamschula György által hivatkozott európai uniós irányelvet, amely a postai szolgáltatásokat szabályozza, és ellehetetleníti a béremeléseket.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban arról beszélt, Ursula von der Leyen megígérte, hogy bevonják a tárgyalásba a szakszervezeteket.

„Az a lényeg, hogy világossá tegyük, miért vagyunk itt, ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani, és a tárgyalás vége az kell, hogy legyen, hogy a mostani méltatlan helyzet kompenzálásra kerüljön”

– mondta.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint elfogadhatatlan az a helyzet, amit a munkáltató és a tulajdonos idézett elő azzal, hogy nulla százalékos alapbér-fejlesztési javaslatot tett le az asztalra.

Szerinte elfogadhatatlanok a látszattárgyalások, egymásra mutogatások a tulajdonos, a menedzsment és az Európai Unió részéről is.

„Meg kell szüntetnünk azt a méltatlan helyzetet, amelyben a Magyar Postánál dolgozók a béreik tekintetében hosszú évtizedek óta vannak. (…)A nulla százalékos bérajánlat egyirányú utcába sodorta a dolgozókat és a szakszervezeteket is. Innen nincs hová hátrálnunk, csak előre nézhetünk”

– mondta.

 
 
 

Andrássy Tiborné, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke Széchenyi Istvánt idézte: „Egynek minden nehéz, de soknak semmi sem lehetetlen.” Ezzel arra akart emlékeztetni: sok postai dolgozó szakszervezeti tag, de ha mindenki megkér még két embert, hogy lépjen be, akkor elegen lesznek.

Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke kiemelte: számos szakszervezet fejezte ki szolidaritását a postásokkal. Szerinte „méltánytalan, hogy egy postásnak a feladatán kívül egy perccel is többet kell az utcán tartózkodni, de ezt most muszáj.” A szakszervezeti vezető hozzátette: minden postavezetőnek itt kellene lennie a demonstráción.

Élő közvetítésünk a tüntetésről itt tekinthető meg:

 

A Magyar Posta az egyszeri juttatással kapcsolatban egyébként arról tájékoztatta a napokban a Magyar Nemzetet, hogy a vállalat jelenleg nincs könnyű helyzetben, hiszen az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása humánerőforrás igényes, vagyis a munkaerőköltség változása jelentősen befolyásolja a működés összköltségét. Emiatt jelenleg a posta felelős gazdálkodás mellett nem tud általános bérfejlesztést végrehajtani.

Az ebből adódó lehetőségeit mérlegelve, de szem előtt tartva azt is, hogy a postai munkatársak bére elmarad az országos átlagtól, ajánlja a vállalat az általános bérfejlesztés helyett ismét az egyszeri kifizetést. A járvány miatt a posta bevételei jelentősen csökkentek, a védekezés soron kívüli költségei pedig több milliárd forintra rúgtak. A veszélyhelyzet ideje alatt kiemelten fontos volt a munkahelyek megőrzése, így a postánál a nehézségek ellenére sem volt létszámleépítés- írta a lap.

Emellett a Posta szerint további pénzügyi és üzemeltetési kockázatot jelent az is, hogy a járványnak még nincs vége, bizonytalan, hogy az év hátralévő részében kihirdetnek-e újabb veszélyhelyzetet, és ha igen, mikor, milyen időtartamra, és milyen, a mindennapi életet érintő korlátozásokkal.

A szakszervezetek ugyanakkor felhívták a figyelmet:

köztudott, hogy a postások bére le van maradva az átlagtól. Még mindig nagyon sokan vannak garantált bérminimumon, vagy kevéssel fölötte, így a bérmegállapodás már januártól szükségszerű lett volna.

A négy postás szakszervezet a héten Bártfai-Mager Andreához fordult levélben, melyben többek közt arról írnak: a postások a járványügyi veszélyhelyzetben az élvonalban, lelkiismeretesen végezték munkájukat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a pandémiás helyzet által generált veszteséget a Magyar Posta esetében csak a munkavállalóknak kell viselnie. A többi állami tulajdonú vállalatnál megvalósult a bérfejlesztés és a veszélyhelyzet okozta bevételkiesés ellenére is a munkaerőmegtartás mellett folytatják tevékenységüket – írják.

A postai dolgozók feladata kiemelt, hiszen a különböző csomagok, küldemények mellett például a nyugdíjakat is nekik kell kivinniük, ez hónapról-hónapra 1,1 millió ember megélhetését érinti.

A bértárgyalások hétfőn folytatódnak, a szakszervezetek azt remélik, addig némileg változik a munkáltató álláspontja a béremelést illetően.

Forrás: merce.hu