Részrehajlóan, így jogsértően járt el a tavalyi bértárgyalásokon a Volánbusz a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint. A közlekedési vállalat kirekesztette az egyik kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetet a tárgyalásokról, mert a másik érdekképviselet nem akarta közösen lefolytatni az egyeztetéseket.
Megsértette a Volánbusz Zrt. a 2022-es bérmegállapodásról szóló tárgyalások során a szakszervezetekre vonatkozó konzultációs szabályokat a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint.
A Volánbusz közreműködött abban, hogy a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek közül a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) ki legyen rekesztve az egyeztetésekről, mivel a másik, kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező érdekképviselet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet nem kívánta közösen lefolytatni a tárgyalásokat.
Az állami közlekedési vállalat tehát részrehajlóan járt el, megsértve ezzel a SZAKSZ és az általa képviselt munkavállalók alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben rögzített jogait.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a Volánbusz jogellenesen járt el a tavalyi bértárgyalásokon, és megsértette az eljárást megindító Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezetnek a konzultációra vonatkozó, a munka törvénykönyvében szabályozott jogait
– tájékoztatta a Magyar Nemzetet Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogásza. Kiemelte: a hazai bírósági gyakorlatban a szakszervezetek és a munkáltató közötti konzultáció fogalmának értelmezése is igen ritka, így ebben is előremutató végzés született.
Az eljárás előzménye, hogy a Volánbusznál jelen lévő, a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek közül a Közúti Közlekedési Szakszervezet nem kívánt a szintén kollektív alku megkötésére jogosult SZAKSZ-szal egyeztetéseket folytatni.
Ezért a közlekedési vállalat írásbeli egyeztetést ajánlott, illetve az online megtartott tárgyalás kezdete előtt mindössze fél órával küldte ki a meghívót, amellyel ellehetetlenítette az érdekképviselet álláspontjának közlését a munkavállalók jövőjével kapcsolatos, fajsúlyos kérdésekben.
A másodfokú bíróság ugyanakkor kimondta, hogy
a többek közt a munkavégzést, a munkakörülményeket vagy az alkalmazottak bérezését is szabályozó kollektív megállapodás a felek érdemi részvételével folytatott tárgyalás keretében köthető meg. Ezt sem írásbeli, sem telefonos tájékoztatással nem lehet pótolni.
A személyes tárgyalás elmulasztása ráadásul a járványhelyzetre hivatkozással sem volt alátámasztható.
Túlmutat a bérvitán a mozdonyvezetők tervezett sztrájkja
Nem világos, hogy a márciusra sztrájkot hirdető szakszervezet beleszólhatott-e a bértárgyalásokba.
Korábban beszámoltunk róla: a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a MÁV között komoly vitához vezetett a felek eltérő álláspontja arról, hogy a képviseletnek van-e beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.
Forrás: Magyar Nemzet
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)