A kormány február 1-jétől hat alapélelmiszer árát befagyasztja, egyben kötelezi a kereskedőket, hogy a tavaly október 15-i áron kínálják azokat. Milyen reakciókat válthat ki a vásárlókból ezeknek a termékeknek az árcsökkenése?
Olyan termékekről van szó, amelyeket az emberek igen gyakran vásárolnak. A hatályba lépés után pedig egész biztosan olyanok is meg tudják vásárolni, akik az árnövekedés miatt ezt nem, vagy csak ritkábban engedhették meg maguknak. Ráadásul az, hogy Szép-kártyával is lehet ettől az időszaktól vásárolni, bizonyosan megnöveli a keresletet ezen áruk után.
Lesz elegendő ezekből a termékekből?
Egész biztosan megfelelő lesz az ellátás, hiszen csupán arról van szó, hogy a tavaly októberi árak térnek vissza, akkor sem volt belőlük hiány. Az infláció – sajnos – ezekre az árucikkekre komoly hatással volt.
Elképzelhető, hogy például a megadott hústermékek árának csökkenése kedvező hatással lesz más, hasonló termékek árára is?
Végül is előfordulhat, hogy például más húsfajták is olcsóbbak lesznek. De valójában ez nem feltétlenül jelent bevétel kiesést a kereskedőnek, hiszen akik ezekért a termékekért betérnek az üzletbe, sok minden mást is vásárolnak, vagyis végül nagyobb forgalmat generálnak.
Lehet-e már tudni, hogy milyen árakkal kell számolniuk, vagyis az egyes üzletekben, hálózatoknál pontosan mekkora volt az ár tavaly október 15-én?
Nagyon könnyű kiszámolni, hiszen a nyilvántartásokból ez napra, sőt, szinte órára pontosan kikereshető. Persze, egyelőre nem tudni, hogy az új intézkedés mihez rendeli majd az árak viszonyítását.
Számítanak tömeges hatósági ellenőrzésre, mint történt az a benzinkutaknál az árstop első napjaiban?
Nem hinném, hogy az államnak a kereskedők tömeges megbüntetés lenne a célja.
Vagyis nem számítanak nagyobb mértékű elégedetlenségre a kereskedők részéről?
Lehet, hogy ezeken a termékeken kisebb árréssel és haszonnal adhatnak túl, ám szinte bizonyos, hogy lényegesen nagyobb forgalmuk lesz, így a bevételük sem lesz kevesebb.
Forrás: Blikk
Kép: Magyar Nemzet