Akár már szeptember utolsó hetében, legkésőbb október első napjaiban elkezdődnek a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. Az őszi bértárgyalásokat most a korábbiaknál jóval nagyobb figyelem kísérheti, mivel a munkáltatók és a szakszervezetek egyeztetésének tétje, hogy a minimálbér jövőre eléri-e a kétszázezer forintot, a bérminimum pedig a 260 ezer forintot.

Rövidesen, akár már e hónap végén, de legkésőbb október elején elkezdődhetnek a tárgyalások a több mint egymillió munkavállaló fizetését érintő jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelésről. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, a szakszervezetek messzemenőkig támogatják a kormánynak azt a szándékát, hogy a minimálbér egy vagy két lépcsőben, vagyis akár már 2022-től elérje a bruttó kétszázezer forintot. 

Ez összességében húszszázalékos béremelést jelent. A jóval több munkavállalót érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum ugyanekkora emeléssel pedig átlépné a 260 ezer forintot – idézte fel a szakszervezeti vezető.

Palkovics Imre arra emlékeztetett, nem példa nélküli a minimálbérek egylépcsős, jelentős emelése,

2016-ban 15, illetve 25 százalékkal nőttek a kötelező legkisebb bérek. Éppen ezért nem járna semmilyen káros hatással, ha 2022-ben a két összeg húsz-húsz százalékkal nőne, vagyis egylépcsős felzárkózásról születne ősszel döntés. Sőt a magyarországi keresetek jelentős felzárkózását eredményezné a lépés, mivel egy ekkora mértékű emelés már a bérskála szinte egészére felhajtó hatással van. Ez azt jelenti, hogy a minimálbérek fölött kereső munkavállalóknak is emelkedne a bére, vagyis összességében csaknem kétmillió ember jövedelme lehet magasabb jövő évtől.

Nemcsak a munkavállalók, de a szociális ellátásban részesülők és a kisgyermekes családok jövedelme is érdemben nőne, ha a minimálbér a jelenlegi 167 400 forintról kétszázezer forintra nőne januártól. Ennek oka, hogy a minimálbér összege befolyásolja a legtöbb juttatás, például a gyed vagy a táppénz összegét is. A kisebb összegű minimálbér összességében néhány százezer munkavállalót érint közvetlenül, ráadásul jelentős részük a valóságban már most is magasabb összeget kap kézhez, vagyis az emeléssel a zsebbe fizetett kereset egy része láthatóvá válna.

Jóval több munkavállalót, körülbelül egymillió embert érint közvetlenül a garantált bérminimum emelése.

A középfokú végzettséghez kötött szakmunkás minimálbér – a minimálbérrel azonos mértékű emeléssel – az idei 219 ezer forintról 260-265 ezer forintra nőne. A bérminimum húsz százalék körüli emelése a Munkástanácsok elnöke szerint már erőteljes hatással lenne a magyarországi bérszínvonalra. Ennek oka, hogy a 219 ezer és 260 ezer forint között kereső akár több mint egymillió foglalkoztatott bérét is emelnie kellene a munkáltatónak. 

– Ha a szakszervezeteknek sikerül az ősz folyamán megállapodniuk a munkáltatói oldal képviselőivel egy bátor, nemzetközi összevetésben is ritkán látott mértékű béremelésről, akkor a becslések szerint akár a munkavállalók több mint fele részesülne érdemi fizetésemelésben

– összegezte Palkovics Imre. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, az első tárgyalási fordulókon kicsi az esélye a megállapodásnak. Ennek oka, hogy a munkáltatók várhatóan csak akkor hajlandók megfontolni egy, a vállalkozásoknak jelentős pluszterhet hozó lépést, ha ez a munkáltatók kötelezettségeinek csökkentésével jár. A Munkástanácsok vezetője szerint sem képzelhető el ilyen jelentős bértömeg növekedés úgy, hogy a vállalkozások, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások adó- és járulékterhe változatlan maradjon. 

Ezért az őszi egyeztetések másik kulcskérdése az lesz, hogy a kevésbé tőkeerős, elsősorban kisebb vállalkozások milyen segítséget kapnak a jelentős béremelések végrehajtásához.

Palkovics Imre kiemelte: a Munkástanácsok széles körű szakmai párbeszédet kezdeményezett a minimálbér meghatározásának eddigi gyakorlatáról,  és az idei tárgyalások megalapozásának módjáról. A szakmai párbeszéd most még időszerűbb, mint korábban, mivel a 2022-es minimálbérek mellett egy újabb, több évre szóló bérmegállapodás is napirendre kerülhet. A Munkástanácsok elnöke hozzátette: 

a minimálbérek összegéről a szociális partnereknek, vagyis a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között.

Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy előnyös lenne, ha a minimálbér összege egy vagy két lépcsőben bruttó kétszázezer forintra emelkedne. A kormányfő szintén kiemelte, hogy a lépés csak úgy képzelhető el, hogy a hazai vállalkozások működése ne kerüljön veszélybe. Korábban írtuk: érdemi, korábban nem látott mértékben nőhet a 25 év alattiak kézhez kapott fizetése jövőre. 

A kormány már korábban döntött a fiatalok személyi jövedelemadó-mentességéről. A bruttó bérből tehát tizenöt százalékkal kisebb elvonással számolhatnak januártól a 25 év alattiak. 

Ez önmagában több tízezer forintos nettó béremelkedést jelent januártól a decemberi fizetéshez képest.

Ezt további tízezrekkel növelné az elmúlt évekhez képest jóval magasabb országos béremelés.

Borítókép: Havran Zoltán

Forrás: Magyar Nemzet