2018. november 12-én, hétfőn a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Munkavállalói oldala tart egyeztetést, majd 13-án kedden Testületi Ülésen tárgyalnak a felek a 2019. évi minimálbérről, illetve garantált bérminimumról, továbbá a bérajánlásról. 

A Munkástanácsok Országos Szövetsége az alábbiak figyelembevételével teszi meg javaslatát:

A magyar gazdaság 2017-ben fordulóponthoz érkezett. A makrogazdasági alapok megteremtése egészséges szerkezetű, átfogó gazdasági növekedéssel párosult. Az elmúlt öt év elegendő bizonyítékkal szolgál arra, hogy a fenntarthatóság alapjait is sikerült lerakni, de a továbblépéshez fordulatra van szükség. Összességében megállapítható, hogy a 2010-től kezdődő fiskális és a 2013 utáni monetáris politikai reformok egyidejűleg teremtettek makro-pénzügyi és gazdasági stabilitást és megalapozták a szükségszerű versenyképességi fordulat lehetőségét.

A magyar gazdaság versenyképessége a makrogazdasági mutatókat tekintve ugyan jelentősen javult, ugyanakkor a következő években a munkatermelékenység javítására, a hatékonyság növelésére kell a súlypontot helyezni. Ezen a terén a 2008-as válság előtti szint közelében vagyunk és egyben elmaradunk az unió és a régiónk átlagától. Ez a záloga a bérek hosszú távú felzárkózásának. A versenyszférában dolgozók 70 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, ezért kiemelten fontos, hogy a kkv-k termelékenysége nőjön, ehhez alapvető és általános szemléletváltásra van szükség.

A hatékonyság javítása a beruházások és az innováció további növelésén, a digitalizáció térnyerésének támogatásán, valamint a munkaerőpiac folyamatos fejlesztésén és a bérek folytatódó felzárkóztatásán keresztül valósítható meg. A termelés ma már egyik legnagyobb korlátját jelentő munkaerőhiány oldása a munkaerő területi mobilizálásával – ezt korlátozza a cafeteria rendszer hibás átalakítása – , a szaktudás további fejlesztésével, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek integrálásával lenne támogatható.

Cél, hogy Magyarország az olcsó, alacsonyabb képzettséget igénylő termelésről fokozatosan átálljon a nagyobb hozzáadott értéket előállító tudás- és innovációvezérelt gazdasági modellre, amelyben a versenyelőny forrását már nem az alacsony bérköltség, hanem a kvalifikált, innovatív minőségi munkaerő biztosítja. A vállalatok versenyképessége szempontjából pedig kiemelten fontos a megkezdett járulékcsökkentések folytatása, sőt a tervezetthez képest a költségvetés teherbíró képességéhez mérten akár gyorsítani is lehetne az ütemen.

A bérek további növelése komplex gazdaságpolitikai feladat. A költségvetés jelenlegi állapota, illetve a nemzetgazdaságban, a nemzetközi színtéren végbemenő folyamatok alapján a minimálbér, illetve a garantált bérminimum további jelentős emelésére van szükség versenyképességünk fokozása érdekében. A bérrobbanás nem hungarikum, hanem globális jelenség. Értelemszerűen az egyes országok fejlettségi szintje ennek mértékét érdemben befolyásolja. A velünk közel azonos fejlettségű régiós országokban is hasonló folyamatok zajlanak. A Munkástanácsok gazdasági elemzései egyértelműen alátámasztják a bérfejlesztések sikerét és szükségességét.

A gazdaság minden szereplője igényli a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Az évekre előre konkrétan meghatározott mértékű minimálbér és bérminimum emelések támogatják a vállalti szektor működési környezetének optimalizálását, segítik a hosszú távú stratégia terveik megvalósíthatóságát. Egy alapvetően kiszámíthatóbb üzleti környezetben tudnak élni, ami egyben javítja az ország versenyképességét is. A nemzetgazdasági folyamatokról készített elemzéseink azt támasztják alá, hogy a szükség van a további bérfejlesztésekre.  A költségvetés és a vállalati szektor tűrőképességét figyelembe véve javaslatunk szerint 2019-ben legalább 13, illetve 15%-kal emelni. A minimálbér ezzel bruttó 156 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 208 000 forintra emelkedne.

A gazdaságpolitika irányítói szempontjából továbbra is megfontolandó lenne az SZJA kulcs ütemezett csökkentése, mint ahogyan azt már korábban többször is előirányozták. Ez a lakossági fogyasztás stimulálásán keresztül további lökést adhatna a lassulás előtt álló gazdasági növekedésnek, miután 1 százalékpontos csökkentés következtében összességében több mint 130 milliárd forint marad a háztartásoknál.

Az általános forgalmi adó kulcsa az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb. A 27%-os kulcs fokozatos csökkentése emelhetné a bérek vásárlóerejét, javíthatná a vállalatok jövedelmezőségét. A gazdaság fehéredésén, valamint a fogyasztás növekedésén keresztül pedig a költségvetésnek a jelenleginél érdemben magasabb bevétele származhatna a kulcs mérsékléséből. 2019-ben a tervek szerint 4 200 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek ÁFA befizetésekből.