A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén ismét a legkisebb hazai bérekről egyeztettek a munkaadói és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselői.

Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár elmondta: a cél, hogy az idei évben sikerüljön tető alá hozni a megállapodást. Mindez most különösen fontos, hiszen mindannyiunknak szüksége van a kiszámítható jövőre.

Az előző ülésen a munkaadói oldal nem ajánlott emelést, a munkavállalói oldal egységesen 10%-ot jelölt meg az emelés kívánatos mértékére. Hangsúlyozták, hogy – tekintettel a világjárvány okozta nehéz gazdasági körülményekre – kompromisszumképesek, a 10 %-ot egy tárgyalási alapnak tekintik.

A munkavállalói oldal ismételten hangsúlyozta, hogy fontos figyelembe venni a környező országok minimálbér emelésének mértékét, amelyhez képest nem maradhat le jelentősen Magyarország. A Munkástanácsok Országos Szövetsége készített egy összefoglaló táblázatot, mely a nettó minimálbérek vásárlóerő-paritását hasonlítja össze a V4 országaiban. A táblázat egyértelműen kimutatja Magyarország leszakadási tendenciáját. Ráadásul Lengyelországban, Szlovákiában már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7, illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapozza meg a jövő évi minimálbér emelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét. Mivel a kormány jelenlegi előrejelzése szerint a jövő évi infláció 3 százalék lesz, ezért egy ilyen mértékű minimálbér emelést tart lehetségesnek a munkáltatói oldal, de csak akkor és onnantól, ha megvalósul a 2 százalékos szocho-csökkentés. A 2 százalékos csökkentés feltétele egy korábbi megállapodás szerint az, hogy az idén 6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Kérdés, hogy ez megvalósulhat-e, hiszen a harmadik negyedévben csak 3,8 százalékos a reálbérnövekedés mérteke, a koronavírus-járvány miatt pedig az utolsó negyedév még rosszabbul alakulhat.

A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy a legalacsonyabb keresetűeknél másként áll össze a fogyasztói kosár, abban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a lakhatás költségei; a jövedelem jelentős része ezekre megy el. Ezért esetükben nem lehet az általános inflációval, azaz 3 százalékkal számolni, mivel az élelmiszerek drasztikusan, 15-20 százalékkal is drágultak. A minimálbér emelés mértékének meghatározásakor erre is tekintettel kell lenni. Ha a kormány csökkentené a személyi jövedelemadót, akkor elég volna egy kisebb bruttó emelés is, hiszen a nettó jövedelmek így erőteljesebben emelkednének.

Megállapodás továbbra sem született, az álláspontok viszont valamelyest közeledtek. A szakszervezetek 7,5 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek. Előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. A VKF ülésén Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem fejtette ki a kormány álláspontját. Mint mondta, a VKF-et követő kormányülésen ismerteti a két oldal véleményét. A tárgyalások jövő hét első felében folytatódnak.

Palkovics Imre a vita utáni figyelmeztette a kormány képviselőit, hogy az Európai Szemeszter keretein belül zajló nemzeti fejlődési reform programok, a foglalkoztatást és a növekedést ösztönző strukturális reformok előkészítésébe a mai napig nem történt meg a szociális partnerek bevonása. A kormány mindössze tájékoztatást ad az NGTT keretein belül, ami nem a megfelelő fórum, hiszen az NGTT-ben a kormány nem tagként vesz részt, nem tripartit fórumként működik, így itt nincs lehetőség a konzultációra.

Az Európai Szemeszterben való részvétel, a szociális partnerek bevonása európai uniós kötelezettség. A Bizottság minden évben részletes elemzést készít az egyes tagországok költségvetési terveiről, a makrogazdasági kihívásokról és a szükséges strukturális reformokról. Az elemzések alapján országspecifikus ajánlásokat dolgoz ki a következő 12–18 hónapos időszakra, és javaslat formájában benyújtja azokat a tagállamoknak.

Palkovics Imre felvetésével a munkaadói és a munkavállaló oldal is egyetértett.