Beszámoló a Munkástanácsok 2019-es Válaszmányi üléséről

„A technika átalakítja a munkát. A munka alanya azonban változatlanul az ember” -ez a II. Szent János Pál pápától származó idézet volt a mottója a Munkástanácsok Országos Szövetsége 2019. május 31-én tartott éves választmányi ülésének.

Az ülésen a választmány tagjai meghallgatták és elfogadták az elnökség éves beszámolóját, és sor került a Munkástanácsok Országos Szövetsége költségvetés tervezetének elfogadására és a Felügyelő bizottság beszámolójára, valamint tisztségviselő választásra.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszámolójában kiemelte: a Munkástanácsokat a hazai szakszervezeti életben ma is a stabilitás, létszámgyarapodás és a nyugodt, kiszámítható munkavégzés jellemzi.

A közelmúltban bejegyzésre került több új szervezet: a RESZASZ igen dinamikus, fiatal orvosokból álló, komoly mozgalmi múlttal rendelkező szervezet, amely a Rezidens Szövetség bázisán fejlődött ki, a Munkástanácsok munka világában meglévő befolyását tovább szélesítve egy nagyon érzékeny területen. 2019. január 1-jén csatlakozott a Munkástanácsokhoz a nagymúltú, minőségi munkát végző Független Rendőr Szakszervezet, valamint a frissen alakult, média területén tevékenykedő Magyar Mozgóképkészítők Szakszervezete is. Szintén új szervezetként erősíti tagságunkat a versenyszféra területén a LEAR Szakszervezet Kozma Zsolt vezetésével, akit azóta a Fém-Gép ágazatunk elnökévé választott.

Együttműködési megállapodások megkötésére került sor a közelmúltban olyan fontos szervezetekkel, mint például VDSZSZ Szolidaritás. A Munkástanácsok ágazatai számos direkt akciónak voltak kezdeményezői, illetve résztvevői, például a FESZ, KMSZ, postások vagy a KDFSZ.

Az elmúlt időszak legnagyobb port felverő eseménye a Munka törvénykönyve módosítása volt. A túlóratörvény jogszabálymódosítása felszínre hozta a szakszervezetek politikai törésvonalait, amit erősített a már lezajlott EU Parlamenti választások kampánya is. A szakszervezeti konföderációk között meglévő politikai, ideológiai nézetkülönbségek ellenére a Munkástanácsok igyekszik partneri kapcsolatokat fenntartani minden hazai szervezettel, mert továbbra is meggyőződésünk, hogy ahol és amikor lehet, a szakszervezetek egyetlen ereje a minél szélesebb összefogásban rejlik.

Összegezve: a Munkástanácsok 2018. második felétől napjainkig terjedő időszakban kiegyensúlyozott működést tudhat maga mögött, ami korántsem jelenti azt, hogy a munkavállalók foglalkoztatási helyzete, jövedelmi viszonyai, munkafeltételei, munkajogi feltételei, korkedvezményes nyugdíjazása teljes mértékben kielégítő lenne. Mindemellett 2019-ben tovább nőnek a reálkeresetek, várhatóan 8% körül, a nemzetgazdasági átlagkereset 348 ezer Ft, a foglalkoztatás 70%-os, a munkanélküliség 3,8%-on áll.

A Munkástanácsok tagja a hazai munkaügyi kapcsolatok szinte teljes makroszintű struktúrájának, benne a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumnak (KÉF).

Továbbá olyan nemzeti szintű szakmai fórumoknak is tagja a szervezet, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT), és alapító tagja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (MNÜA) kuratóriumi és felügyelő bizottsági szinten.

A választmány olyan kérdéseket is megvitatott, mint a nemek közötti béregyenlőtlenség kérdésének rendezése. A vitában elhangzott, hogy az EU szociális párbeszéd rendszerében született megállapodás alapján tagállami keretek között kellett volna adaptálni 2015 decemberéig (ezt a Munkástanácsokon kívül senki nem szorgalmazta). Mint ismert, a Munkástanácsok indított egy petíciós aláírásgyűjtést e kérdésben, amely a férfiak 40 évi szolgálati ideje utáni nyugdíjazási lehetőségének Alkotmánybíróság általi elvetésével együtt elhalt. Fontos változásokat indított az Európai Bíróság döntése a hazai kafetéria rendszer megsemmisítésével a szociális és jövedelmi rendszerek terén. Változások indultak a hazai szociális üdültetési gyakorlat terén és a kafeteria rendszer készpénzesítése terén bejelentett változtatási tervek formájában.

Ezek után megválasztották a Felügyelő bizottság és a Mandátum jelölő bizottság tagjait. A Felügyelő Bizottság tagjai Szente László, Kucsera Miklós, Horváth Csaba és Buzder Ferenc lettek, a Mandátumvizsgáló- és Jelölő Bizottság tagjai pedig Nagyné Eper Kinga, Bélavári Ferenc és Horvai László. 

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a negyedik ipari forradalomként emlegetett korszak már beköszöntött, amely alapjaiban változtatja meg azt, amit ma munkának hívunk. Radikálisan átalakul a munkaerőpiac szerkezete, ráadásul nem a távoli jövőről beszélünk.

A kutatók elkerülhetetlennek tartják, hogy a technikai eszközök, különösen a robottechnológia rohamos fejlődése és a népességalakulás trendjei miatt alapvetően megváltozik az, hogy milyen területen van szükség az emberi munkaerőre. Már napjainkban is tapasztalható, hogy azon a területen is jönnek a gépek, ahol az adatrögzítés, az információk feldolgozása áll a középpontban.

Számtalan munkakörnek felértékelődik a jelentősége, és új szakmák is kialakulóban vannak. Nagy szükség lesz az új technológiákhoz értő szakemberekre, de csak azokra, akiknek a kompetenciája összetett. A munkánkat sokkal inkább projektszerűen, alkalmi jelleggel végezzük majd, és több különböző megbízóval dolgozunk együtt. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsában és ezek lesznek a szakszervezetek számára a közeljövő legnagyobb kihívásai.

Palkovics Imre hozzátette: a Munkástanácsok Országos Szövetsége változatlanul a keresztényszociális értékrend alapján folytatja munkáját, és továbbra is a bérfelzárkóztatást és a szociális párbeszéd erősítését tekinti fő feladatának.