”Igazságosabb Európát a munkavállalók számára” – ezzel a mottóval tartotta Kongresszusát az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation – ETUC) május 21-24-e között Bécsben. A kongresszust négy évente rendezik meg.

A Munkástanácsok Országos Szövetségét Palkovics Imre elnök és dr. Czuglerné dr. Ivány Judit jogi alelnök képviselte.

A fő téma az elmúlt négy év értékelése és a következő négyéves időszak programjának megvitatása és elfogadása volt. Fontos napirendi pontként szerepelt az “ETUC jövője” programpont keretében a szervezet vezetői struktúrájának átalakítása is. Célként jelölték meg, hogy az ETUC vezetőségén belüli jobban érvényesüljenek a regionális sajátosságok. Ennek a következményeként az új vezetésben a korábbi egy helyett két fő (Liina Carr és Josef Stredula) fogja képviselni a kelet-európai régiót. Kiemelkedő szerepet töltött be a Kongresszuson az ETUC Ifjúsági bizottsága, amely nagyobb szerepet igényelt a fiatalok számára a szervezet jövőbeni irányításában. Ezentúl az ETUC fő irányító szervezetében, a Főtitkár által vezetett hatfős Titkárságban egy fiatal képviselő is helyet foglalhat. A Titkárság összeállításánál fontos szempont volt a nők részvétele is, amelynek következtében három női képviselő került be a testületbe. A Kongresszus megválasztotta a következő négy évre az ETUC vezetőit: a főtitkár ismét Luca Visentini lett, a Titkárság további tagjai pedig: helyettes főtitkárok Esther Lynch és Per Hilmersson, a három szövetségi titkár pedig Liina Carr, Isabelle Schömann és Ludovic Voet lettek. Az ETUC elnökének  Laurent Bergert választották meg, míg a négy alelnök José María (Pepe) Álvarez, Miranda Ulens, Bente Sorgenfrey and Josef Středula.

A Kongresszus az utolsó napon ünnepélyes Nyilatkozatot (Manifesto) fogadott el az ETUC által a következő négy évben figyelembe veendő prioritásairól.

A következő négy év teendőit hat pontban határozta meg az ETUC Cselekvési Terve:

  1. demokrácia és jobb jövő építése az európai munkavállalók számára
  2. tisztességes gazdasági és társadalmi közeledésen, összhangon alapuló új és haladó gazdasági modell formálása
  3. harc a magasabb bérekért, erősebb kollektív alkukért és a jogok hatékony érvényesítéséért
  4. az igazságos átalakulás, a tisztességes digitalizáció és iparpolitika védelme
  5. az Európai Szociális Modell újraindítása és a jövő munkájának, a Szociális Jogok Európai Pillérének hatékony megvalósítása révén történő alakítása
  6. a szolidaritáson, egyenlőségen és a társadalmi bevonáson alapuló migráció és globalizáció.

Az Akcióterv minden pontjának központi eleme az EU szociális dimenziójának erősítése iránti igény volt, amelynek legfontosabb eszközeiként az ETUC a közös szociális jogszabályok elfogadását, az európai szociális párbeszéd és a transznacionális kollektív alkuk megerősítését, jogi kötelező erejének elismerését jelölte meg, mint az EU felé támasztandó követelményt. Fontos követelésünk még az Európai szociális modell valódi megerősítése a Szociális Jogok Európai Pillérének hatékony megvalósításán keresztül. A Kongresszus küldöttei kifejezetten követelték, hogy a már zajló digitalizáció, automatizáció, robotizáció munkavállalókat érintő folyamataiba, döntéseibe minden szinten vonják be a munkavállalók képviselőit is, valamint, hogy az új munkavégzési formák is nyújtsanak hatékony védelmet a munkavállalók jogainak betartásában, s a bizonytalan munkavégzési formák elkerülésében. Sok felszólaló hangsúlyozta a klímaváltozás ügyének fontosságát, a környezet védelmét, hiszen „halott bolygón” nincsenek munkahelyek sem. Továbbra is fontos követelése az ETUC-nak a nők és férfiak esélyegyenlőségének valódi biztosítása, a munkavállalók életének, egészségének és testi épségének védelme, a tisztességes mobilitás feltételeinek megteremtése, az „agylopás” megszüntetése, a szociális dömping elkerülése, a minden európai polgár számára biztosítandó méltó szociális biztonság megteremtése, az alapvető közszolgáltatásokhoz való megfelelő hozzájutás lehetősége, a bérek növelése és az EU egyes régiói, különösen a keleti és nyugati régiók közötti gazdasági és bérkonvergencia mielőbbi megvalósulása.

Az akcióterv megvitatása mellett fontos napirendi pont volt neves szakemberek és politikai szereplők bevonásával megtartott több panel-beszélgetés is, amelyek közül kiemelkedő érdeklődés kísérte a Globális és Európai Gazdaság Alternatív Víziója című témát. Ennek meghívott előadója Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdász professzora volt, aki a globális egyenlőtlenségeket helyezte beszéde középpontjába. Előadásában a professzor kiemelte a szakszervezetek szerepének fontosságát a gazdaság demokratizmusának és az elosztás igazságosságának a megteremtésében. A jelenlegi globalizáció rendkívüli negatív, antidemokratikus, igazságtalan és megváltoztatandó elemeként említette a gazdasági eredmények elosztásának mai rendkívüli aránytalanságát. Hangsúlyozta, hogy mára már meghaladott a piacok „mindenhatóságába” vetett hit, amely szerint a piac önmagában képes szabályozni a gazdaságot, s szükségesnek látja ő is a piacok működésébe való beavatkozást az államok és a szociális partnerek részéről is. A „nagyhatalmú” multinacionális vállalatok esetében a társadalmi felelősségvállalás érvényesülésének a mainál erősebb szükségességét hangsúlyozta, a multikkal szembeni eredményes fellépés eszközeként pedig a piacok szabályozására és az államok összefogására hívta fel a figyelmet. Előadásában beszélt a gazdasági növekedés és a termelékenység mérésének jelenlegi ellentmondásairól is. Az előadás végén pedig új könyvét („People, Power and Profits: Progressive capitalism for an age of discontent”) dedikálta, amelyben a mai neoliberális gazdaságpolitikák alternatíváit elemzi.  

A Kongresszus zárónapján néhány sürgősségi kérdésben javaslatokat, nyilatkozatokat fogadott el a Kongresszus többek között a Brexit munkavállalókat érintő következményeiről, az osztrák politikai helyzetről és az iráni szakszervezeti tagok védelmének és szabadságának követeléséről. A nyilatkozatokban az ETUC szolidaritásáról biztosította az érintetteket.

 

Czuglerné dr. Ivány Judit