Ma reggel- Palkovics Imre a munkabaleseteket szenvedett munkavállalóknak szóló tanácsadásról




MT karácsony

mt-kar-csony330_256mt-kar-csony-336_256




15% minimálbér, 25% garantált bérminimum emelés 2017-re

A kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre.

A Portfolio számításai szerint a bruttó minimálbér 128 ezer forintra emelkedhet a jelenlegi 111 ezerről, míg a szakmai bérminimum jövőre 161 ezer forint lehet, ha elfogadják a kormány javaslatát.

2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.

A kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot – mondta el a tárcavezető. A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter. Az egyeztetéseket folytatják a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, 6 évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a tárgyalás után elégedetten nyilatkozott. A munkáltatókat képviselő Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke már nem ennyire lelkes: szerinte a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Pozitívan fogadták viszont a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére.

 




A digitális fejlesztések magyarországi programja

[gview file=”http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/11/20161006_DT_MOSZ_prezentacio.pdf” height=”600px” width=”100%” save=”1″]




Digital world of work

[gview file=”http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/11/DIGITAL WORLD OF WORK.pptx” height=”600px” width=”100%” save=”1″]




Minimálbér 2017-A szakszervezeti konföderációk által kidolgozott ajánlások

A szakszervezeti konföderációk által felállított Bér Munkacsoport által kidolgozott ajánlások a 2017-es minimál bérekről szóló tárgyalásokr

A konföderációk által felállított munkacsoport a felkérésnek megfelelően javaslatot dolgozott ki az ez évi bértárgyalásokhoz. Egyetértés született abban is, hogy a hosszabb távú bérfelzárkóztatási program kidolgozását ősszel kezdi meg. A javaslatokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum kétlépcsős emelésére

ber-munkacsoport-javaslat-rov

A minimálbér emelés mértékénél abból a követelményből indult ki a munkacsoport, hogy 2018-ra a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szakszervezetek által előre jelzett mértékét. A szakképzett munkavállalókra vonatkozó garantált bérminimum dinamikusabb növekedését a munkaerő piaci helyzet és a szakképzett munkaerő fokozott megbecsülésének követelménye is indokolja.

Figyelemre méltó fejlemény, hogy a szakszervezetek által javasolt bérpolitika mellett újabban fontos közéleti szereplők is felsorakoztak, köztük kormányzati tényezők és tekintélyes közgazdászok.

Kép forrása: 24.hu




Digital scoreboard 2016 – Hungary

[gview file=”http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/10/Hungarycountryprofile.pptx” height=”800px” width=”95%” save=”1″]




Ütköző- Rádióvita a béremelés mikéntjéről

Palkovics Imre elnök úr az MR 1 Kossuth Rádió Ütköző című, aktuális közéleti és politikai témákról szóló vitaműsorban Rolek Ferenccel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével arról vitatkozik, hogy a munkaerőhiány kezelését célzó  tervezett béremelést miért nem javasolt a járulékokból csökkenteni.

A járulékok a munkaerő fenntartását, a munkaerő újratermelési költségét fedezik, hosszú távú gondoskodási funkciójuk van. Ha ezeket csökkentik, az a jövőbeli tartalékok felélését jelenti – mutatott rá.

Az elnök szerint a vállalatok által megtermelt hozzáadott értékből kellene a munkabérek bruttó értékét növelni, a másik megoldás pedig a személyi jövedelemadó (szja) vagy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése lehetne. Van olyan ki nem fizetett profit, amiből lehetne a béreket emelni. Az építőipar például 21-22 százalékkal bővült termelékenységben és hozzáadott értékben az elmúlt 4 évben, miközben a bértömeg, az összes munkavállaló összes kifizetett bére 2,5 százalékkal nőtt.

A vita itt hallgatható meg:




50-100 milliárd forint áramlik digitális eszközbeszerzésre az oktatásban

A következő években 50-100 milliárd forint áramlik digitáliseszköz-beszerzésre az oktatásba – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a Digitális gazdaság – kihívások a munka világában címmel megrendezett konferencia szünetében, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás kérdésre válaszolva hangsúlyozta: sok az ilyen eszközökkel jól felszerelt iskola, ugyanakkor sok olyan intézmény is van, ahol hiány van ezekből, de „ez a probléma az előttünk álló valamivel több mint három esztendőben meg fog oldódni”.

Fontosnak nevezte a digitális alapismeretek terjesztését és az informatikus szakemberek képzését is. Hangsúlyozta: nem csupán az a cél, hogy a mainál többen jelentkezzenek ilyen szakokra, hanem az is, hogy az informatikai cégek ne csábítsák el tanulmányaik közben a diákokat, hanem fejezzék be tanulmányaikat és magasan képzett szakemberekké váljanak.

Hangsúlyozta: a digitalizáció olyan átfogó, minden ember életének szinte összes vonatkozását érintő folyamat, amely nem csupán az állam, hanem a gazdaság működését is átalakítja. Az alkalmazkodás sikere dönti majd el, hogy Európa és nemzetgazdaságai a folyamat nyertesei vagy vesztesei lesznek.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy százezerszám keletkeznek olyan munkahelyek, amelyeket digitálisan jól képzett emberekkel lehet csak betölteni, de szükség van a kis- és középvállalkozások digitális fejlettségéneke erősítésére is. Ez az a terület, amelyen jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól – mondta, hozzátéve, hogy egy már működő programmal mostanra már több ezer kkv-t sikerült elérni.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: történelmi jelentőségű eredmény, hogy az elmúlt öt-hat évben sikerült elérni az elmúlt negyedszázad legalacsonyabb munkanélküliségi, egyben legmagasabb foglalkoztatási mutatóit az országban. Ma már nem a munkanélküliség, hanem több területen a munkaerőhiány az első számú gazdasági probléma – mondta.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: korunk globalizálódó és digitalizálódó gazdaságában a fő kérdések közé tartozik, hogy hol történik az értékteremtés és hová áramlik az ellenértéke. Akárcsak az, hogy a munkaerőpiacok vagy a szociális ellátórendszerek milyen válaszokat képesek adni az új helyzetre. Fontosnak nevezte, hogy új társadalmi alkufolyamatoknak kell kialakulniuk, az embertől a gép által átvett munkafolyamatokban is meg kell jelennie az etikának, a határozott értékrendnek, a „jó munka” fogalmának, és újra kell gondolni a nagy szociális ellátórendszerek finanszírozását is.




Új típusú szakszervezeti összefogás a közszolgáltatás területén dolgozó munkavállalókért

A közszolgáltatás területén működő négy ágazati szakszervezet (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás, Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner) megbeszélést folytattak és az alábbi kezdeményezést indították el.

A munkaügyi kapcsolatok szempontjából a versenyszféra sajátos helyzetben lévő halmaza az állami tulajdonú közszolgáltatást végző vállalkozások köre. A köztulajdonban álló közszolgáltatásban működő szakszervezetek is egyre inkább abban érdekeltek, hogy kialakuljon egy szorosabb együttműködés közöttük, mely végeredményben elvezethet egy érdekképviseleti szövetségi rendszer létrehozásához.

Jelen kezdeményezésünk célja, hogy létrejöjjön egy olyan – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumához hasonló – konzultatív, szervezői fórum, ahol az érintettek megfelelő képviselete mellett az érdekegyeztetés rendszere tovább tagolódhatna.

Ezzel a hiánypótló intézménnyel ezen a területen is intézményesített szociális párbeszéd jönne létre, kiegészítve és teljessé téve ezzel a hazai érdekegyeztetés rendszerét. Problémáink többségében azonosak és feszítőek: a munkaerőhiányból és bérhelyzetből fakadó problémák, korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új rendszer lezáratlan kérdései, vállalati strukturális átalakítások, munkakörülmények, stb.

Kezdeményezésünk nyitott és konföderációktól független. Várjuk az érintett ágazati szakszervezetek csatlakozását!

Budapest, 2016. október 6.

Munkástanácsok Országos Szövetsége