Egyetértenek a szakszervezetek a kafetéria-rendszer bizonyos elemeinél az adókedvezmények megtartásában, ugyanakkor ennek módját már eltérően látják.

A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett.

Javasolják ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását. A lapunkhoz eljuttatott dokumentum szerint a munkavállalói oldal további egyeztetéseket sürget a kormánnyal, ennek hiányában egyéb nyomásgyakorlást is kilátásba helyeznek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke tegnap ezen elemek megtartását hangsúlyozta, amely a bérmegállapodás szerint 2022-ig szól. Szerinte ha belevennék, hogy a kormány és a szociális partnerek által elfogadott kafetériaelemek sora nem bővíthető, akkor nem kellene tartani egy újabb bonyolult rendszer kialakulásától. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is.

A Munkástanácsok egyetért bizonyos kafetériaelemek fenntartásával, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a rögzítése a bérmegállapodásban nem lenne szerencsés – fogalmazott megkeresésünkre Palkovics Imre, a szakszervezet vezetője.

Kiemelte: ebben az esetben fennállna a veszélye annak, hogy a kafetériaelemek megtartása érdekében a béremelések mértéke lenne kisebb, márpedig az érdekképviseletek elsődleges szempontja nem az egyéb juttatások, hanem a bérek emelése. Palkovics felidézte: míg a béreket beleszámítják a nyugdíj- és egészségügyi alapba, a kafetériaelemek nem járulnak hozzá e rendszerekhez. A munkavállalói oldal elsődleges célja, hogy a dolgozókat ne érje nettó jövedelemcsökkenés.

A 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a kafetéria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket.

A munkavállalói képviseletek szerint a változások nem okoznának nettó jövedelemcsökkenést, mivel ezt a cégek nem mernék vállalni.

Forrás: magyaridok.hu