Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelméért. A szakszervezetek szerint a magyar kormánynak is követnie kell Németország, Ausztria vagy Románia példáját, és több munkavállalóra ki kell terjesztenie a bértámogatási rendszert.
Augusztus 31-ével megszűnt a lehetőség, hogy munkahelyvédelmi bértámogatási kérelmet nyújtsanak be a vállalkozások Magyarországon. A kormány még augusztus elején azt közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő meghosszabbítását, ugyanakkor az emelkedő esetszámok és a romló járványügyi helyzet a program újragondolására késztetheti a döntéshozókat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a koronavírus intenzív terjedése miatt fennáll a veszélye, hogy megbetegednek a munkavállalók, emiatt pedig újra időszakos leállásokra kényszerülhetnek a gyárak. Mindez likviditási problémákat, rosszabb esetben csődöt is eredményezhet. Kordás László úgy véli, ezért szükségszerű a munkahelyvédelmi bértámogatás meghosszabbítása, és a korábban már pályázó, de a járvány miatt újra nehéz helyzetbe került vállalkozásokat is támogatni kell. Az érdekképviseleti vezető szerint a támogatás mértékének emelésére is szükség van.
“Ha összehasonlítjuk a német kurzarbeittal, akkor azt lehet látni, hogy míg az a teljes bér 60 százalékáról szólt, a magyar az 50 százalék 70 százalékáról, tehát lényegesen kisebb összegről, amin változtatni kell. És szót kell mindenképpen ejteni azon munkavállalókról, akik nem tudják otthon hagyni a gyermeküket,
de adott esetben az óvodában, iskolában, bölcsődében már bezártak az osztályok. Számukra lehetővé kéne tenni azt, hogy akár teljes jövedelemmel vagy bértámogatásos jövedelemmel otthon maradjon legalább az egyik szülő. És folyamatosan mondjuk most már hónapok óta, hogy az álláskeresési támogatás hosszát és mértékét is növelni kellene, legalább átmeneti időre.”
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint is meg kell hosszabbítani a munkahelyvédelmi bértámogatást. Csóti Csaba, az érdekképviselet elnöke azt mondta: ha a kormány nem lép időben, akkor a költségvetési szférában is veszélybe kerül a munkahelyek biztonsága.
“Ha közvetlenül a bértámogatás nem is érint bennünket, akkor is nagyon hamar oda fogunk érni, hogy nekünk is szükségünk lesz a többiek támogatására. Igazából egyetlen nagy szakszervezeti konföderáció, így a SZEF sem érti, hogy az első perctől kezdve miért nem azt a modeltt követjük, amit Ausztriában látunk, ahol a szociális partnerekkel egy nagyon erőteljes együttműködésből alakította ki a koronavírussal kapcsolatos gazdasági következmények védelmi tervét a kormányzat, és ahol a bértámogatás alkalmazkodik a következményekhez.”
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint januárig érezhető lesz a bértámogatási program hatása a munkaerőpiacon, de hosszabbításra van szükség.
“Úgy tudjuk, szeptember közepén jelentkezik a kormány a gazdaságsegítő programokkal, de a szociális partnerek ennek előkészítésben nem vettek részt, ezért a szakszervezetek úgy gondolják, hogy az igényeket le kell írni, ez egy-két héten belül meg fog történni. Fontos elem lesz, hogy a kurzarbeit lehetőségét valamilyen formáját továbbra is lehetővé kell tenni.”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint augusztus 31-ig több mint 17 ezer vállalkozás igényelt munkahelyvédelmi bértámogatást, amelynek teljes összege 34 milliárd forint.