Figyelembe kell venni a minimálbér-tárgyalásokon a kis- és középvállalkozások jelentős adókönnyítéséről szóló terveket – mondta Palkovics Imre. A szakszervezeti vezető kiemelte: a munkaadói oldalnak is nagyobb nyitottságot kell mutatnia bérkérdésben, ha a kormány enged a cégek terheiből.

Elmozdulhatnak a holtpontról a minimálbér-tárgyalások: várhatóan közös javaslatot tesznek a szakszervezetek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékére a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) jövő heti ülésén – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke konkrét számokat egyelőre nem közölt. A munkavállalói oldal közös álláspontjával kapcsolatban ugyanakkor elmondta,

a jelenlegi, bizonytalan helyzetben a szakszervezetek egyetértettek abban, hogy az egyeztetéseken kompromisszumos megoldásra kell törekedni a munkáltatói oldallal.

A képviseletek javaslatot tettek olyan modell kidolgozására is, amely a minimálbér megfelelő mértékének megállapításához figyelembe veszi az inflációt, az átlagkeresetek emelkedését, a társadalmi minimumra vonatkozó elvárásokat, valamint magában foglalja az aktuális gazdasági és politikai szándékokat.

– A MOSZ álláspontja szerint

ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát elfogadja a kormány, és a kis- és középvállalkozói szektor egésze mentességet kap az iparűzési adó terhe alól, akkor a munkaadói oldal nem zárkózhat el a magasabb minimálbér-emelésre tett javaslatoktól

– emelte ki az elnök. Emlékeztetett: a kötelező legkisebb keresetek reálértéke nem csökkenhet, és az infláció mértékén felüli emelést sem lehet elkerülni, ellenkező esetben ismét leszakadunk a többi visegrádi tagállamtól.

Palkovics Imre szerint ha a cégek jelentős könnyítéseket kapnak, a munkaadók nem zárkózhatnak el a minimálbér emelésétől
Fotó: Havran Zoltán

Palkovics Imre ugyanakkor egyelőre nem kívánt reagálni a Magyar Nemzet korábbi értesülésére, amely szerint a kompromisszumos minimálbér-emelés mértéke öt-hat százalék között alakulhat. Mint mondta,

konkrét számokról egyelőre nem tárgyaltak a partnerek.

Korábban írtuk: az öt-hat százalékos emelés valóban kompromisszumos megoldásnak tekinthető: a 2018 végén kötött, idei béremelést is magában foglaló megállapodás szerint 2020-ban nyolc százalékkal emelkedtek a minimálbérek.

A járvány hatására ugyanakkor a legtöbb ágazatnak eltérő mértékben ugyan, de komoly, nem várt nehézségekkel kell szembenéznie. A gazdaság szereplőinek nyújtott kormányzati támogatások jelentős kiesést okoztak az államkasszának is.

A szakértők azt is hangsúlyozzák, gondokat okozna a munkaerőpiacon, ha a szomszédos országokhoz képest ismét leszakadna a magyar kereset. Ráadásul az átlagkereset-növekedés a járvány ellenére idén is megközelíti a tíz százalékot.

Forrás: Magyar Nemzet

Nagy Kristóf