A kiküldött munkavállalók védelmében

A Munkástanácsok Országos Szövetségének véleménye a Magyar Kormánynak a kiküldött munkavállalókra vonatkozó EU irányelv 2018. július 9-én elfogadott módosítása ellen az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresete kapcsán

A sajtóból értesültünk arról, hogy a magyar kormány keresettel támadta meg a kiküldött munkavállalókról szóló módosított EU irányelvet, mivel álláspontja szerint annak valódi célja nem a munkavállalók védelme, nem az irányelvben hivatkozott egyenlő bánásmód, hanem az alacsonyabb munkabérű országok vállalkozásainak és az azok által foglalkoztatott munkavállalóknak a magasabb bérű országok munkaerőpiacáról való kiszorítása. Ez a törekvés pedig sérti az EU egyik alapvető szabadságát, a vállalkozások szabad áramlásának jogát, hiszen az új irányelvben meghatározott foglalkoztatási feltételek aránytalan és szükségtelen mértékben növelik a munkáltatók kötelezettségeit. A magyar kormány – másik tíz tagállammal együtt – már az eljárás során is hivatalosan tiltakozott az irányelv tervezett módosítása ellen, az EU Bizottság azonban nem találta ezt megalapozottnak, ezért a módosítási eljárást folytatódott.

Szakszervezeti dilemmák

Az ún. új tagállamok szakszervezeteit, köztük a mi szakszervezetünket is, nehéz dilemma elé állítja ez az új európai rendelkezés. Az irányelv módosítása a munkavállalók közötti egyenlő bánásmódra hivatkozik, de a módosítási eljárás elindításában komoly szerepet játszott az új tagállamok munkavállalóinak a régi tagállamok munkaerőpiacaira irányuló szociális dömpingje ellen való fellépés szükségességére való hivatkozás is.

A kiküldött munkavállalókra vonatkozó új szabályok alapján a munkáltatók minden kiküldött munkavállaló esetében kötelesek lesznek a székhelyüktől eltérő EU tagállam területen történő szolgáltatásnyújtás során alkalmazott hazai munkavállalók számára megfizetni a munkavégzés szerinti ország munkabérét és az ott tartózkodással járó további költségeket is, míg korábban elegendő volt a munkavégzés helye szerinti tagállamban általánosságban elfogadott minimálbért megfizetni, ha az érintett munkavállaló hazai munkabére nem érte el ezt a szintet.

Az új rendelkezés így sok esetben komoly bérnövekedést hozhat a kiküldött munkavállalók számára, miközben ez nyilvánvalóan növeli a munkáltatók költségeit, amely körülmény ezáltal ronthatja a versenyképességüket is, ez pedig a külföldi munkák elnyerését veszélyeztetheti. Különösen a mikro- kis- és közepes vállalkozások esetében jelenthet komoly költségnövekedést az új szabály.

A szakszervezetek dilemmája az, hogy míg a magasabb bérek egyértelműen kedvezők a munkavállalók számára, amit csak támogatni lehet, a másik oldalról nézve viszont felmerülhet a veszélye annak, hogy a megnövekedett költségek miatt csökkenhet a magyar munkáltatók versenyképessége, s ezzel a más EU tagállamban történő szolgáltatásnyújtásuk és így a magyar munkavállalók foglalkoztatása, akik emiatt el is veszíthetik a munkájukat.

Pillanatnyilag nem tudjuk felmérni az esetleges következményeket, s csak remélni tudjuk, hogy a félelmünk alaptalan lesz. Ezt a reményünket azonban erősen megkérdőjelezi az a tény, hogy az EU két régiója (nyugat-kelet) között közel 15 évvel az EU-hoz való csatlakozás után is komoly bérkülönbségek vannak, amelyek felszámolása, a bérek közötti konvergencia még mindig hosszú időt, akár évtizedeket is igénybe vehet. Az új EU szabályok a szolgáltatások szabad áramlásának esetleges korlátozásával a gazdasági növekedésre is negatívan hathatnak, különösen az irányelvvel leginkább érintett ágazatokban (építőipar, fuvarozás, stb.), amely közvetve szintén nem segíti elő a bérek növelését.

Javaslataink a további szakszervezeti fellépésre

Szakszervezetünk természetesen nem támogatja a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok kijátszására irányuló esetleges munkáltatói módszereket, akár külföldi, akár hazai munkáltatókról van szó (pl. ún. „postafiók” vállalkozások létrehozása kifejezetten csak az alacsonyabb bérek fizetése érdekében, stb.). Ezekkel a módszerekkel szemben azonban más eszközökkel, ellenőrzéssel és komoly szankciókkal kell fellépni, s nem a törvényesen működő vállalkozások terheinek növelésével.

Szakszervezetünk támogatja a munkavállalók, így a kiküldött munkavállalók munkabérének emelését, s munkakörülményeinek javítását is, ugyanakkor nem tartja elegendőnek, ha az EU úgy vezeti be ezt a módosítást, hogy közben nem tesz meg mindent a valódi probléma, az egyes tagállamok közötti lényeges bérkülönbségek csökkentésére, sőt az általa bevezetendő új szabályok  – a végrehajtás során – gazdasági és bérkonvergencia helyett, nem csökkentik, sőt akár még növelhetik is a két régió közötti különbségeket. Az ilyen intézkedés nem szolgálja minden tagállam érdekét, sőt inkább a gazdaságilag már ma is fejlettebb tagállamokat segíti.

A Munkástanácsok Országos Szövetége ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az EU-ban kezdődjön valódi konzultáció a két régió közötti bérkülönbségek felszámolásáról, az ezt segítő hatékony és gyors intézkedésekről. Ilyen intézkedések nélkül az olyan szabályok, mint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó módosított irányelv, nem csökkenteni fogják az irányelv által hivatkozott egyenlő bánásmódban meglévő különbségeket a két régió munkavállalói között, hanem akár növelhetik is azt, s így az egyenlő bánásmódra való hivatkozás csak ürügynek tűnhet, a nyugati tagállamok munkaerőpiacainak védelme érdekében.

Ezt a vitát az ETUC-n belül is fontos lefolytatnunk, hogy a két régió munkavállalóit ne lehessen egymás ellen fordítani, hiszen csak egységes fellépéssel tudjuk az összes európai munkavállaló érdekeit hatékonyan védeni és képviselni. Fontosnak tartjuk, hogy a V4 országainak szakszervezetei is megtárgyalják ezt a kérdést, s lehetőség szerint egységes álláspontot alakítsanak ki.

Czuglerné Ivány Judit

Jogi alelnök

image_pdfPDFimage_printNyomtatás
2018-10-10T12:08:32+00:00 2018. október 10.|