Ahogy nyár elején beszámoltunk róla, több szervezet kezdeményezett párbeszédet fiatalok foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban. Ebben kiemelt szerepet kapott a diákmunka, ahol augusztus végétől egy kormányrendelet szabályozza a jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. Erről és más a témát érintő kérdésekről kérdeztük Szabó Imrét, a MOSZ Ifjúsági Tagozatának elnökét.

Mit jelent a legutóbbi jogszabály változás a végzős diákok és a passzív hallgatók esetében?

A felsőoktatásban résztvevők alapképzés és mesterképzés közötti időszakra vonatkozó jogállása, sem a végzős, de továbbtanuló középiskolások jogviszonyának folytonossága nem volt megfelelően szabályozva. Ez jelentős problémát okozott például a diákszövetkezeteken keresztül bonyolított nyári munkavégzés tekintetében, mivel így – közvetett módon – nem illethették meg őket ugyanazok a kedvezmények, mint aktív státuszú diáktársaikat. A most hatályba lépett rendelet egyértelművé tette, hogy a hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható és a végzősök esetében a jogviszony a diákigazolvány érvényességéig tart. Ennek alapján ez a hallgatói csoport is egyszerűbben tudnak munkát vállalni, ami kiemelten fontos már a diákévek alatt. A megszerzett munkatapasztalat hatalmas része iskolaszövetkezeteken keresztül történik, egy – a szövetkezetek által megrendelt – felmérés szerint például iskolaszövetkezeteken kívüli munkatapasztalattal a megkérdezettek alig ötöde rendelkezik.

A passzív státuszban lévő közel 46 ezer hallgatót ez a változás nem érinti, ott a korábbi szabályozás érvényesül.

Megjelentek a legutóbbi munkaerő-piaci statisztikák, amik a foglalkoztatottság csekély növekedését mutatják a fiatal korosztálynál, ez mivel magyarázható?

A második negyedéves számok már a nyári adatokat is tartalmazzák, amikor több (a 15-24 éves korosztályba tartozó) fiatal tud munkát vállalni. Az előbb szóba kerülő diákmunka kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az ilyen formában munkát vállalók száma elérte a válság előtti szintet, ami egy pozitív jel lehet. Az ifjúsági munkanélküliségi statisztikák viszont Európa szerte borús képet festenek, a pénzügyi-gazdasági válság következményei talán leginkább pont a fiatalok munkához jutásának lehetőségét nehezítik. Új munkahelyek érezhető tömege kizárólag a gazdaság növekedésével jöhet létre, az állam ebben a jelenlegi helyzetben a saját aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerével tudja a problémákat orvosolni (pl. Munkahelyvédelmi Akcióterv, Első Munkahely Garancia program), amik segíthetik a munkához jutást különböző adó és járulékkedvezményekkel. A kérdés itt a tovább-foglalkoztatási garancia és lehetőség megteremtése a kedvezmények megszűnését követően.

A problémák megoldásának érdemi kezelését leginkább az oktatásügyben lehet elérni. A munkanélküliségi arány feleződik, ahogy haladunk felfelé a képzettségi létrán, az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20%-os munkanélküliségi arány a középfokú végzettségűeknél 10% alá, míg a felsőfokú végzettségűeknél 5% alá süllyed. Természetesen ezt is mélyebben kell elemezni, hiszen a végzettségi szintnek megfelelő elhelyezkedési számok már eltérő képet festenek – az oktatásügyi átalakítások egyik nagy vitájának elvi alapjaként -, mindenesetre érdemes és szükségszerű minél több forrást szánni a képzésre és átképzésre.

A múlt héten két esemény is érintette az ifjúságügyet. Megjelent a Magyar Ifjúság 2020 tanulmánykötet és napvilágot látott az Ifjúság 2012 jelentés. Hogyan lehet ezeket összegezni a fiatalok munka-erőpiaci helyzetét tekintve?

A Magyar Ifjúság 2020 tanulmánykötet egy folyamat eredménye, amiben hat munkacsoport és 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban kormányzati szereplők és civilek működtek közre. A kötet kormányzati intézkedéseket és javaslatokat tehát egyaránt tartalmaz Az Ifjúság 2012 pedig egy nagymintás ifjúságkutatás eredménye. Előbbihez mi is számos javaslatot fűztünk. Két példát említve: fontosnak tartjuk, hogy az atipikus foglalkoztatási formák pozitív és negatív hatásairól is készüljön egy szakmai áttekintés, hiszen Magyarországon is megnőtt például a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az elmúlt években. Németországban az ifjúsági munkanélküliség egyik megoldási eszközeként alkalmazzák ezt a fajta „rugalmasítást”, amivel kapcsolatban itthon sok a negatív tapasztalat. A másik a képzési helyettesítésről szól, segítve a munkaerő-piacra visszatérő kismamákat.

Az Ifjúság 2012 kapcsán folytatódik az a tendencia, ami az előző kutatásokhoz hasonló képet mutat. A fiatalok bizonytalannak látják a jövőjüket és félnek attól, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségekkel találkoznak. Rendszerint ezt nevezik meg a legfontosabb problémaként. Ami érdekes és a jelentésből is kitűnik, hogy nő a tanulmányok mellett munkát vállalók és az öntudatosan munkát vállalóknak a száma. A feketefoglalkoztatásra vonatkozó adatokat viszont nagyon nehéz így értelmezni, de ennek háttere a kiszolgáltatott helyzet mellett a munkaerő-piaci ismeretek oktatásának hiányában is rejlik, aminek tematikus oktatását továbbra is javasoljuk mind a köz, mind a felsőoktatásban.

Augusztusban egy új tagszervezet bejegyzését kezdték meg, megcélozva a pályakezdőket is. Miért volt erre szükség?

A kiszolgáltatottságra egyetlen válasz a szervezkedés. A szakszervezeteknek is érdemes olyan újszerű szervezési módokat találnia, amivel a hagyományostól eltérő módon is tudja bővíteni szervezettségét és jelenlétét. Erre mostanában több kísérlet zajlik, az elindult kezdeményezés is egy új kört próbál megszólítani: akik még nincsenek jelen a munkaerőpiacon, vagy jelen vannak, de kollektív érdekvédelmi lehetőségektől elzárva.

Október 7-én a Tisztes Munka Világnapjának témája is a szakszervezeti szervezkedés lesz. Itt közösen a többi konföderációval szervezünk egy akciót, rávilágítva a problémák súlyosságára. Novemberben pedig egy szakmai rendezvényen mutatunk be osztrák és német szervezési mintákat, valamint ennek szemszögéből az oktatásügy és a munka világának kapcsolatait. Az eltérő tagállami példák részletes megismerése különösen aktuális most, hogy az Ifjúsági Garanciaprogram uniós szinten kívánja elősegíteni a fiatalok munkához jutását.

Forrás: Espresso.hu

2013. szeptember 28., szombat, 20:35