Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének, a JNT Security Kft.-nél működő szervezete 2015. április 21.-én 00:00 órától határozatlan időre – a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmében – sztrájkot kezdeményez.

A sztrájk előzménye, hogy a 2015 évre szóló bértárgyalások a munkáltatóval 2014. december 18.-án kezdődtek el, de mind a mai napig nem vezettek eredményre. A szakszervezet kérése az alapbérek átlagos 5%-os növelése volt, valamint a béren kívüli juttatások 22.000 Ft/fő/év összegű növelése.

strong>A munkáltatói javaslat mindössze 1,5%-os átlagos alapbérnövelés volt, ami a későbbi tárgyalások során 1,6%-ra módosult.

Az elhúzódó tárgyalások során a munkavállalók türelme elfogyott és kiszolgáltatott helyzetük javítása érdekében azonnali munkabeszüntetést javasoltak a szakszervezeti delegációnak, akik további esélyt adva egy jobb ajánlat megtételére a munkáltatónak, 2015. március 27.-én sztrájkbizottságot alakítottak.

A sztrájkbizottság folyamatosan tárgyalt a JNT Security Kft. képviselőivel, sőt a szakszervezet a munkáltató kérésére 2015. április 10.-én részletes, a teljes munkavállalói létszámot lefedő és az egyes kereseti sávokat konkrétan meghatározó alapbér fejlesztési javaslatot nyújtott át a tárgyalások során. Ez a javaslat az 5%-os emelésen belül nem csak az alapbérek fejlesztését tartalmazta, hanem fedezetet biztosított a béren kívüli juttatások megemelt kifizetésére is. A szakszervezet javaslata éves szinten a munkáltató részére 53,3 millió Ft járulékok nélküli terhet jelentett volna a JNT által ajánlott 20,6 millió Ft helyett, tehát 32,7 millió Ft éves többletről szóltak viták.

Mivel a munkáltató az általa ajánlott keresetfejlesztési ajánlaton nem akart változtatni a tárgyalások során, a sztrájkbizottság kénytelen volt bejelenteni a határozatlan idejű sztrájk elindítását.

A sztrájkbizottság a kialakult helyzetért elsősorban a JNT Security Kft. vezetését, valamint a Magyar Posta Zrt. tulajdonosi képviseletében eljáró és a tulajdonosi jogköröket gyakorló Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vezetését tartja felelősnek.

A JNT Security Kft. vezetését azért, mert több mint 4 hónapi tárgyalássorozat keretén belül úgy tárgyalt a szakszervezeti delegációval, hogy tudta, jóváhagyott üzleti terv hiányában nincs felhatalmazása a szakszervezeti kérésnek eleget tenni és nem tudatosította a tulajdonosi képviselőkben a helyzet tarthatatlanságát. További felelősség terheli a vezetést, mert a bértárgyalás folyamatában segítséget nyújtott egy olyan új szakszervezet létrehozásában, mely mesterségesen felduzzasztott létszáma alapján reprezentatívvá válhatott, és megegyezési szándékai – érdekes módon –egybevágtak a munkáltatói akarattal és a keresetfejlesztési javaslatokkal. Felelősségét növeli, hogy 2015. április 17.-én az újonnan létrehozott szakszervezettel, jogellenesen külön megállapodást akart kötni egy új konstrukciós keresetfejlesztés megvalósítása érdekében, mely nyomokban sem tartalmazza a JNT munkavállalóinak keresetfejlesztési igényeit. Súlyosbítja a helyzetet, valamint kialakítja a tárgyalófelek közti bizalmatlanságot, hogy a sztrájkbejelentés előtt olyan egyoldalú intézkedésre került sor írásban, amely megkérdőjelezi a munkáltatói tárgyaló fél jóhiszeműségét, és annak akaratát, hogy a kialakult helyzetet békés tárgyalásokon keresztül lehessen megoldani. Az egyoldalú munkáltatói javaslat lényege, hogy minden munkavállalót 2015. január 1-től visszamenőleg egységesen 3.000 Ft/hó bérfejlesztésben részesít, ami éves szinten – bérsávoktól független differenciálás nélkül – megegyezik a tárgyalásokon már bejelentett, de az ÉŐDSZ szakszervezet által el nem fogadott 1,6%-os alapbér fejlesztési javaslattal.

A Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vezetése azért tartozik felelősséggel a kialakult helyzetért, mert a Magyar Posta Zrt. tulajdonosi képviselőjeként nem biztosított olyan pénzügyi eszközrendszert a tárgyalások során, amivel a kialakult helyzet elkerülhető lett volna. Ez annál is inkább érthetetlen, mert ugyanakkor az anyavállalat Magyar Posta Zrt.-nél a 2015 évi bérfejlesztésről a megállapodást, már 2014 decemberében aláírták és a postai munkavállalók 82,25%-a 1,5% és 4,7% közötti sávos bérfejlesztésben részesült 2015. január 1-től.

A felelősség kérdését csak növeli, hogy 2015. március 31.-ével a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. szerződést írt alá a Takarékbankkal 40%-os tulajdonrész szerzésről, és az FHB is 10%-os tulajdonos lett. A JNT jövőbeni kilátásai bizakodóvá tette a munkavállalói állományt, hogy keresetfejlesztési igényei hosszú évek után végre megnyugtatóan rendeződni fognak. (Mint a vg.hu 2015. április 8.-i cikke is írja: „Az új üzleti lehetőség mindenesetre alaposan átírhatja a JNT terveit és lehetőségeit.”) A hosszú távú és biztos üzleti kapcsolat birtokában a tulajdonosi képviselő tudatában volt, hogy a JNT pénzügyi helyzete stabilizálódik, mely biztosítékot nyújthat a kialakult feszültség rendezésére. Mégsem adott felhatalmazást a JNT tárgyalási stratégiájának kedvező megváltoztatására annak ellenére, hogy 2015. április 17.-én a következő bértárgyalásra úgy került sor, hogy nyilvánosságra hozták az egyik új tulajdonos, a Takarékbank 2,04 milliárd Ft-os adózott eredményét.

A fentiek alapján a sztrájkbizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az ÉŐDSZ által kért keresetfejlesztés – az eredményes gazdasági jövő pénzügyi biztosítékának megelőlegezésével is – megvalósítható és a munkavállalók érdekeinek szempontjából jogos igény. A munkavállalók a sztrájk tekintetében elszántak, a szakszervezeti követelések mellett állnak. A sztrájkbizottság a bejelentett sztrájk ideje alatt nem fog visszaélni a sztrájkjoggal, és tisztában van azzal, hogy a sztrájk önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájk alatt a hatályos magyar és nemzetközi jogi előírások alkalmazására törekszik, így ezek figyelembevételére és betartására kéri a munkáltatót is. A sztrájkjog gyakorlása során a sztrájkbizottság a munkáltatóval együtt fog működni, így a sztrájk ideje alatt is folyamatosan egyeztetést javasolunk a vitás kérdések rendezése érdekében. Felhívjuk a munkáltató figyelmét, hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.