A tanulmányút időpontja: 2013 111.25-2013.11.29

A tanulmányút helyszínei: Svájc Bern,  Olten, Sion, Schafhausen

Az emlékeztetőt készítette: Vanicsek Mária, 2013.12.2.

A tanulmányút résztvevői:

A svájci kapcsolattartó partner:

Denis Torche Membre du bureau exécutif

A MOSZ nemzetközi ügyekért felelős munkatársa:Németh Katalin

 A delegáció tagjai:

MOSZ: Vanicsek Mária, Potykiewicz Tamás

VOSZ: Varga Júlia, Vida Péter a VOSZ Emberi Erőforrás Szekciójának elnöke.

Bemutatkozás és eszmecsere a Travail Suisse szakszervezet vezetőivel és  szakreferenseivel

  • A Travail Suisse szakszervezeti szövetség elnöke Martin Flügel  üdvözölte a delegációt és ismertette a szakszervezeti szerveződés felépítését Svájcban, főbb céljait és törekvéseit.  A jelenlegi konföderáció 2003-ban jött létre, 10 szakszervezetből áll, mintegy 150 ezer fős tagságot tömörítnek. Svájcban két szakszervezeti konföderáció van, a Travail Suisse a kissebbek. Az elnök úr befolyásosnak ítéli meg szervezetüket. Klasszikus lobbi tevékenységet folytatnak és így próbálják meg befolyásolni a politikai döntéseket. Direkt kapcsolatuk van a parlamenti bizottságokkal, ahol tagok is. Az közelmúltban és jelenleg két nagyobb kezdeményezést említettek: a gyermekgondozás és a több fizetett szabadság ügyét. Ez utóbbiban már megvolt a népszavazás, de elutasították a javaslatot, hogy öt hétről hatra emeljék a fizetett szabadság időtartamát.

A  tanulmányút témáját az idősek munkavállalásának segítését a szakszervezet fontosnak tartja elsősorban a társadalom elöregedése miatt. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az időseket nem bocsátják el diszkriminatív módon, de ha elveszítik a munkahelyüket nehezen találnak újat.

Az idős munkavállalók helyzete Svájcban

Tények, trendek, kihívások, javaslatok és megvalósult jó gyakorlatok

1. Tények

  • Az idősek körében  (55-64 évesek) magas foglalkoztatási aránya (2010-ben 70,5,1%). Az EU átlag 49.7, Svédországé a legmagasabb 74,5%, Máltában a legalacsonyabb (31,6%).
  • Ez az arány az időben nő. 2001-ben 67,3% volt, 2005-ben 65,1% 2011-ben 69,5%.

Ennek okai: a nők fokozott foglalkoztatása (2000:51,3), 2011-ben 69,6%)

  1. több az állás a szolgáltatási szektorban,
  2. több  a részmunkaidős állás:  39,2%, szemben a korábbi 33,2%-kal (25-54 év közöttiek)
  3. a női nyugdíjkorhatár felemelése 62-ről 64 évre.
  • Az idősek növekvő száma a teljes munkaképes lakosságon belül:

2000-ben 15,2%, 2010-ben 17,5%, 2020-ban 20%, 2025-re az előrejelzés 22% .

  • Több az önfoglalkoztató (kényszervállalkozó)

Önfoglalkoztatók aránya 21,1%,  szemben a korábbi  11%-kal (55 év felettieknél).

  • A  kor kérdés szektoronként különbözik

A z egészségügyi, oktatási, közalkalmazotti és energiatermelési szektor  az átlagnál jobban érintett. Az építőipar, szállodaipar és az IT szektor átlag alatt.

  • Az idős munkavállalók és a munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta alacsony (3% alatti) de amikor az idős munkavállalók lesznek munkanélküliek, nehezebben találnak újra munkát.

  • A várható nyugdíj korhatár

Azoknak az aránya, akik a hivatalos idő előtt mentek nyugdíjba 2010-ben 17,1%, 2000-ben 17,55% volt. Itt a szektorok közötti differencia nagy, a legmagasabb a pénzügyi és biztosítási területen (45,8%), a legalacsonyabb a mezőgazdaságban (6,9%) és a szállodaiparban és vendéglátásban (10%)

2. Trendek

  • Demográfiai öregedés és személyes  elszegényedés

Több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött a tárgyalás Svájcban a demográfiai öregedésről. Mostanra a viták középpontjában a demográfiai öregedés pénzügyi és társadalombiztosítási kérdései állnak.  Most, hogy a viták már a munkaerőpiacot is érintik a Travail.Suisse 2011-es kongresszusán nyilatkozatot tett közzé „Tíz tétel a demográfiáról – Manifesztum a jobb munka érdekében” címmel.

Ebben az összefüggésben a svájci állam is kibocsátott egy kezdeményezést, bevonva a szociális partnereket is a demográfiai öregedés miatti elszegényedés elleni harcba. Az kezdeményezés célja, intézkedések megtétele a munkaerő felhasználás optimalizálása  érdekében.  Két fő csoportot céloztak meg: a nőket és az idősebb munkásokat.

3. Ellentmondásos trendek

Jelenleg a svájci munkaerőpiac és a vállalatok szintjén ellentmondásos trendeket figyelhetünk meg az idősebb munkások foglalkoztatásávalkal kapcsolatban. Egyik oldalról az idős munkavállalók száma emelkedett. Ez köszönhető volt a svájci állam fentebb említett kezdeményezésének, a szakszervezeteknek, akik javították az idős munkavállalók munkakörülményeit és a tényleges nyugdíjba vonulás idejét kitolták, a munkáltatók szervezeteinek, akik különböző fórumokon fogékonyabbá tették a közvéleményt a kérdés iránt.  Néhány vállalatnál a vezetés jó példával járt elől a megoldás keresésében. De ez még mindig a kisebbség.

Más részről viszont ellenállást lehet tapasztalni és még rosszabbodott is az idős munkavállalókkal kapcsolatos helyzet. Ilyen romló tendenciák tapasztalhatóak:

  1. Az élethosszig tartó továbbképzés esetében.
  2. Diszkrimináció és előítélet él az idős munkavállalók alacsony teljesítményével kapcsolatban, ugyanakkor a nagyobb rutint, tapasztalatot kevéssé veszik figyelembe.
  3. A munkanélküli idősek nehezen találnak új munkát.

Egy tanulmány, amelyet 5 vállalatnál folytattak 2009-2010-ben 1000 ember bevonásával kimutatta, hogy a legnegatívabb kapcsolat az idősebb életkor és az az új munkahely megtalálása között van, itt rosszabb a helyzet, mint a nemi hovatartozás, vagy a képzettségi szint és az elhelyezkedés esetében.

4. Kihívások és javaslatok

A Travail.Suisse számára az idős munkavállalók jobb integrálása a munkaerő-piacba a demográfiai öregedés nyomán bekövetkező életszínvonal romlás miatt fontos.  Ezért szükséges fejleszteni a munkafeltételeket és harcolni  a diszkrimináció ellen. Nem hiszik, hogy Svájc számára megoldás lenne a bevándorlás növelése.

A kihívásra válaszul fokozni kell az idős emberek munkaerő-piaci jelenlétét és ennek érdekében intézkedéseket kell tenni a munkaerő-piaci-, társadalombiztosítási, képzési politikában.

4.1 Képzési politika

Az idős munkavállalók jelenleg kimaradnak a képzést befolyásoló jogszabályokból. Sem a szakképzési, sem a folyamatos képzést szabályozó törvényekben nincsenek benne. A legtöbb képzési programból hiányzik az idősek képzése.

A Szövetségi Tanács és a Parlament  ratifikálta az idős munkavállalókról szóló alapelveket. A Szövetségi Tanácsnak felül kell vizsgálni, hogy milyen képzési  politikával lehet az idős munkavállalók diszkriminációjával kapcsolatos kockázatot minimalizálni.  A Travail.Suisse támogatta ezt az alapelvet.

4.2    Munkaerő-piaci politika

Az idős személyek kb. egy harmada (55-64 év közötti korosztály) már nem dolgozik. Felük egészségi problémák, a korai (kényszer) nyugdíj miatt, és felük önkéntes döntés alapján. Ez potenciálisan 420 000 teljes munkaidős munkavállalót jelent.  Azt jelenti, hogy 20%-uk bevonása a munkába a teljes svájci foglalkoztatást 8%-kal emelné.

Az idősebb munkások foglalkoztatási rátája emelésének felelőssége a munkaadókon nyugszik. Speciális munkaerő politikát igényel, ami figyelembe veszi az idősebb munkavállalók igényeit a munkafeltételekkel, egészségügyi helyzetükkel kapcsolatban. A részmunkaidő lehetőségének kiterjesztése is javítana a helyzeten.

A munkanélküli biztosítást (segélyt) az idősebb munkavállalók nehezebb helyzetére kell alkalmazni.  Az időtartamát meg kell növelni úgy, mint visszailleszkedési támogatást. Ki kell terjeszteni az idősebb munkavállalók pénzügyi támogatását.

4.3 Társadalombiztosítás

A nyugdíjrendszer reformja

A jelenlegi nyugdíjkorhatár: 64/65 év. A kormányzat fel kívánja emelni a nők nyugdíjkorhatárát 65 év felé. A munkáltatók szervezetei további emelést követelnek. Tanulmányok alapján a munkaerőpiac jelenleg nem képes több idős munkaerőt felvenni. A nyugdíjkorhatár emelése helyett azt javasolja a szakszervezeti szövetség, hogy a jelenlegi 55-65 évesekkel kellene jobban gazdálkodni. A nyugdíjkorhatár általános emelését a népesség nem támogatná.

  • Svájcban jelenleg három pilléres nyugdíjrendszer van érvényben:
    • Első pillér az állami nyugdíj (kötelező) 50-50%-os  hozzájárulással, a munkavállalók és a munkáltatók részéről.
    • Második pillér: vállalati biztosítás (kötelező 20 000 frank fizetés fölött) hozzájárulás itt is 50-50%-os arányú.
    • Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjbiztosítás (ez választható)
    • A korai nyugdíjat lehetővé tevő biztosítási díj  megemelése az idősek számára. Korábban a korai nyugdíjba menetel lehetősége a gazdasági válság idején volt menekülési út  a munkások számára. Pár éve nagyon nehéz hozzájutni a korai nyugdíjhoz. (Erről a későbbiekben még részletesen hallottunk)
      • Ennek a valószínűsége 50-54 év között 8%.
      • 55-59 év között 12%
      • +60 évnél 15% a nők, 18% a férfiak esetében.

Látogatás a Seco-nál, a Svájci  állam gazdasági, munkaerő-piaci és képzési  irodájánál

Svájcban  (Ausztriával együtt) hagyományosan alacsony a munkanélküliség , jelenleg 4,2%-os. Az  európai fejlett gazdaságokban is ennél magasabb 10-12 % körüli munkanélküliséget értek el, bár Németország 2009 után  csökkentette munkanélküliségi rátáját, jelenleg 5,5% körül  van. A svájci ( és osztrák) munkanélküliséget sokkal kisebb hullámzás jellemzi, mint a magas munkanélküliségű ország csoportot.  Az idős munkavállalók foglalkoztatási rátája magas 78%-os. Az EU 25-ök közül csak Svédország  és Izland előzi meg ezt a rátát.  Az 55-64 éves férfiak  munkaerő-piaci részvétele 85%-os volt 1993-ban, majd 2013-ra kicsit csökkent (82%-ra) aminek fő oka a korai nyugdíj lehetősége. A nőknél  ugyanez a foglalkoztatási ráta 48%, illetve 67%-os. Náluk a munkaerőpiacon tartást ösztönző elemek jobban hatottak.

A pozitív eredmények magyarázata:

  • Jó gazdasági-piaci helyzet, a kedvező növekedési ütem.
  • Magas szakmai képzettség a magas életkorban is.
  • Kevesebb egészségi probléma a munkahelyeken.
  • Nem támogatják a korai nyugdíj intézményét.
  • Relatíve erős biztosítási szabályok a nyugdíjrendszerben:
    • Az első pillér demokratikus kontrolja.
    • A második pillér kontrolja a társadalmi partnerek által.
    • A harmadik pillér rugalmas nyugdíj lehetőséget biztosít.
    • A svájci munkaerő-piaci intézmények (munka erőpiaci szolgáltatók) hatékony működése a munkanélküliek újraelhelyezkedésének támogatásában.
    • Megfelelő jogi szabályozás a munkaerő piacon.

A kihívások

Az idősek újrafoglalkoztatásának korlátai. 2009 és 2011 között egyre több volt a hosszú ideje munkanélküli az idősek között, 2011-ben 34,5%, 2012-ben ez az érték visszaesett 28%-ra.

A tartós munkanélküliség kockázatai

  • Tipikus kockázati tényezők
    • Alacsonyabb képzettségi szint.
    • A vállalat specifikus munkaerő elértéktelenedik a munkanélküliség alatt.
    • Egészségi problémák
    • A meggondolatlan kilépések.
    • A munkáltatók korlátai
      • Előítéletek az idős munkavállalókkal szemben.
      • Esetenként magasabb a munkaerő költség az idősek esetében.

Munkanélküli biztosítás (segély).  A maximális időtartamot és az újra elhelyezkedési segély mértékét két tényező együttesen határozza meg: a fizetett hozzájárulás ideje, az eltartott gyermekek. Ezektől függően 9,2 hónaptól 24 hónapig tart a segélyezés. Az újra elhelyezkedési segély 70% általában, gyermekkel rendelkezőknél 80%, a maximális biztosított bér 10 500 CHF/ hó.

Az állami munkaügyi szolgálat általi ösztönzést is fontosnak tartják. Itt a fő cél a gyors és tartós állásba helyezés.

Ezt a következőkkel mérik:

  • Az álláskeresés időtartama.
  • A tartós munkanélküliség elkerülése.
  • A segélyezési időszak lejártának elkerülése.
  • Az újra bejelentkezés százaléka.
  • A munkaerő-piaci eszközök szabad választása a területi irodák által.
  • A kantoni költségvetés csökkentése az álláskeresők számának növekedésével.

Külön intézkedések  az  50 év feletti álláskeresők támogatására.

  • Munkába állási támogatás (AIT)
    • azok részére, akiket a tartós munkanélküliség fenyeget.
    • a munkaadó kapja,
    • az 50 feletti álláskeresők számára 12 hónapig AIT (egyébként 6 hónap),
    • az idősebbek fizetésének 50%-a a támogatás (egyébként 40%).

Az öregségi nyugdíjrendszer fenntarthatósága

 A társadalom öregedése miatt változtatni kell a jelenlegi szabályokon.

  • magasabb nyugdíjjárulékkal?
  • hosszabb munkaviszonnyal?
  • alacsonyabb nyugdíjszinttel?

Svájcban magas a külföldi munkavállalók aránya, a népességnek az 1%-a. Arányuk a magasan kvalifikált szakemberek között a legmagasabb, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a szolgáltatásban is.

A z utóbbi 10-20 évben erős volt a magasan képzett munkaerő beáramlása. Kérdés, hogyan lehetne a hazai munkaerő potenciált jobban kihasználni. Az idős munkavállalók adják az egyik elemét ennek a munkaerő potenciálnak.

 A negyedik pillér a „Svájci képzési stratégia”

  • Magasabb képzettség a gazdaság kihívásainak megfelelően.
  • Válasz a képzettségi hiányosságokra.
  • Az otthoni és a munkahelyi élet összeegyeztetése.
  • Megfelelő feltételek biztosítása azok részére, akik a hivatalos nyugdíjkorhatárig, vagy azon felül is dolgoznak.

Munkaerő-piaci kérdések az idős munkavállalók foglalkoztatásánál:

  • Hogy tudják a munkaerő-piaci intézmények elérni az idősek magas munkaerő piaci részvételét?
  • Hogy adhatnak a munkásoknak új ismereteket és tartós egészséget?
  • Hogyan lehet lebontani az idősek foglalkoztatását gátló akadályokat?
  • Mi a megfelelő képviseleti aránya a munkavállalóknak és munkaadóknak a munkaerőpiac intézményeiben?

A képzési stratégia elemei

  • A képzési politikák a szokásos üzleti és munkaerő piaci képzésre irányulnak.
  • Kantoni szinten a k készségek fejlesztése történik.
  • A szakszervezeti  konföderáció szerepet játszhat az információ áramlásban, koordinálásban (jó gyakorlatok terjesztésével, kezdeményezéssel (pilot programok finanszírozásával), kommunikációval (a főszereplők érzékenyítésével).

Látogatás a Svájci munkaadók egyesületének berni irodájában

 

A munkaerő-piaci helyzet a munkaadók szerint a jelen állapotában még kielégítő, de az elkövetkező években már rosszabbra lehet számítani, elsősorban a demográfiai helyzet miatt. A második világháború után Svájcban is baby boom volt. Az akkor születettek, ma az 50-65 éves korosztály tagjai és még dolgoznak, de már nem sokáig.  Várhatóan munkaerőhiány fog fellépni és ez erősödni fog, tehát már ma ki kell dolgozni a stratégiát arra nézve, hogy hogyan kezeljék a problémát. Beszélt az elveszett generációkról, amely alatt azt értette, hogy aki ma elvégzi az egyetemet és a gazdaságnak csak 5 év múlva lesz szüksége olyan szakértelemre, amelyre felkészítették, akkor az ő tudása addigra már elavul.

Legfontosabbnak azt látja, hogy fogékonnyá kell tenni a társadalmat a problémára, hogy felkészüljenek a megoldásokkal. Először itt került említésre az a kampány, amelyet később többször láttunk, és amelynek kezdeményezésében a szakszervezetek is élenjártak. Egy újságban egy középkorú hölgy és egy úr látható nagy számokkal kiemelve mellettük, 26, 32 év, kisbetűkkel pedig az, hogy ennyi év munkatapasztalatuk van. A cikkben leírva az szerepel, hogy hogyan veszítették el az állásukat.  A kampány a társadalom figyelmét akarja felhívni az idős munkavállalók fontosságára.

 

Új részleget hoztak létre a munkaerő-piacon a 45 év felettiek problémáinak kezelésére. Kiemelt témaként kezelik a bevándorlókat, a nőket (itt kiemelten a részmunkaidős foglalkoztatással foglalkoznak), valamint az idős munkavállalókat.

 

Látogatás a Svájci Posta logisztikai központjában

 

A Svájci Posta Berni logisztikai központjába látogattunk és a postánál működő szociális rendszerrel ismerkedtünk meg. A Svájci Posta részvénytársaság  100 százalékos állami tulajdonban van. A 62 ezer postai dolgozó 140 nemzetet képvisel.  Számos postához tartozó egyéb szervezetük van, többek között a Post Bus,  a Posta Pénzintézet, a Posta Nyugdíj Alap. A berni logisztikai központban 55 fő dolgozik, ennek egy harmada idősebb munkavállaló.  Elhangzott, hogy a posta nem tudna működni a bevándorlók nélkül. Egyébként mindenütt hangoztatták, hogy a bevándorlók jelentik a svájci gazdasági növekedés zálogát. 

A logisztikai rendszer igazgatója mutatta be a vállalati működést és az idősebb munkavállalókkal való kiemelt foglalkozást.  A munkafeltételeket és a munkaidőt igyekeznek az idősebb dolgozók igényeihez alakítani, megadni nekik  a rugalmas munkaidő lehetőségét, és ha a nyugdíjkorhatár elérése után tovább kívánnak dolgozni, nem küldik el  őket!

 

Látogatás az Olteni Egyetem Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézetében

Olten ipari központ, főként acélgyártása jellemző. A nehézipar túlsúlya miatt is erős szakszervezeti szerveződés tapasztalható a városban, amely kb. 30 ezer lakosú. A város egyeteme új és mint a neve is mutatja, főként alkalmazott társadalomtudományokat oktatnak.

Az Olteni  Egyetemen Emberi erőforrás- és Szervezetfejlesztés Intézetében (FHNW) Noemi Swoboda kutató két  projektet mutatott be részletesen. A „Prime Time” projektet, amelyben a 2005-2007 közötti időszak munkaerő piaci folyamatait elemezték. Sok   fontos megállapítás mellett  kiemelkedően érdekes volt az, hogy a vállalatok nincsenek tisztában  a demográfiai változásokkal. Ez annyira igaz, hogy saját jövőképük estében sem számolnak azzal, hogy hányan és milyen szakmákból mennek  majd nyugdíjba és ennek milyen következményei lesznek a munkaerő utánpótlás biztosításában. 

A második program az Életkor menedzsment program volt, amely a szervezet szintjén megteendő lépésekkel foglalkozott.  Az időskori karrier építés szervezése  is fontos feladat. Ennek során a következőket kell megvalósítani:

-a karrier tervezés,

-elmozdulás a termelői funkcióktól a szolgáltatói funkciók felé,

-a munkahely mobillá tétele,

– a támogató munkahely kialakítása.

Országos szinten is figyelembe kell venni a demográfiai helyzetet, mert különben ellátatlanul maradnak feladatok. Pl. a nuklearis erőművek nem tudják megújítani a személyzetüket, mert Svájcban leállították a képzést, miután az ország döntött a nukleáris energiatermelés leállításáról. Szintén leállították a pilóta képzést és emiatt a légiközlekedés létszámhiánnyal küzd.

Ezt követően a Demográfiai hálózatépítési programról hallottunk, amelynek a leginkább érdekes része a gyakorlati  emberi erőforrás tanácsadás volt, amely a személyiségből és annak szükségleteiből indult ki.  Az intézet vállalati tanácsadással is foglalkozik. Évente  kiadják az előrejelzéseiket, a Demográfiai barométert, a várható technológiai változásokról,  és jelzik a várható tudás transzfer jellemzőit is.

Látogatás a Sion-ban a munkaaadói szövetségnél

A munkaadók  területi szervezetet látogattuk meg („Le bureau des métiers a Sion), ahol bemutatták  a Kollektív szerződések rendszerét. Területi ágazati Kollektív Szerződések vannak, a cégek szintjén nem kötnek külön KSZ-t.  A Sion-i Építőipari KSZ került bemutatásra. Ez minden építőipari szakmára vonatkozik (amelyek fel is vannak sorolva a KSZ-ben), kivéve a kőműveseket.  Két nagy munkaadói szervezet és két szakszervezet írja alá. Az aláírást követően kiterjed az összes e területen működő vállalatra.  Három része van: normatív rész, szerződési rész, szabályok.  2011-2016 között érvényes, de időközben is változtathatók egyes részei, az aláírók közös megegyezésével. A KSZ 10 ezer munkavállalóra vonatkozik. Az adminisztratív foglalkoztatottaknak nincs kollektív szerződése.

A KSZ betartására közös ellenőrző szervezetet hoznak létre, amely itt Sionban a második figyelmeztetéskor már büntetést is kiszabhat. Vannak kantonok, ahol már az első rendellenességet büntetés követ.

A KSZ-t  a hivatalos lapban való közzététellel ismertetik, de egyéb fórumokon is terjesztik.

Bemutatták továbbá  a szociális kasszák közül az előnyugdíj kassza (RESOR) működését.  A 90-es évek elejei gazdasági válság idején a menekülés útja a munka nélkül maradottak számára az előnyugdíj lehetőségének megteremtése maradt.  Erről a KSZ 39. paragrafusa szól. A KSZ VI. sz. melléklete az előrehozott nyugdíj alapját teremti meg. Ez egy szolidaritási alap, amelynek  befizetései a mai előnyugdíjasokat finanszírozzák. A munkabér 0,9%-a az előnyugdíj alap befizetése, amelyhez a munkaadó ugyanennyivel járul hozzá. Az előnyugdíjhoz nagyon szigorú feltételek alapján lehet hozzájutni.  10 éves munkaviszonyra van szükség az ágazatban, melyből leszámítódik a munkanélküliség és betegség ideje, továbbá számít a betöltött életkor is. Az előnyugdíj mértéke az utolsó három év átlag fizetésének a 80%-a, jelenleg 3 800-4 800 CHF között van.  Ma sokkal többen fizetnek be, mint ahányan igénybe veszik az előnyugdíjat.

Látogatás a Schafhausen-ben a munkanélkülieket segélyező szervezetnél

Schafhausen Svájc legészakibb kantonja, beékelődve Németországba.  Nagy a jólét, még a svájci átlagnál is nagyobb. A munkanélküliség 2%- alatt van. A kantonban kiterjedten és folyamatosan foglalkoznak a munkanélküliek problémáival, sok az önkéntes munkás ezen a területen is. Egy a szakszervezetek helyi kezdeményezésére alakult munkanélkülieket segítő szervezetet látogattunk meg (VETS).

A VETS mintegy évi 1 500 alkalommal ad tanácsot és segítséget a munkát keresőknek. Ez a segítség kiterjed az  internetes álláskeresés technikájának a megtanítására, megfelelő formátumú életrajz készítésére, állás interjúra való felkészítésre.   Magyar tolmácsot hívtak a beszélgetéshez, és ő is elmondta, hogy őt is segítették az álláskeresésben.   Sok az idősebb álláskereső, 30-40%-ot is eléri a számuk. Oktatásokat is szerveznek az álláskeresők számára. A szakmai tanfolyamok ingyenesek a résztvevőknek. Ezek között fontos a nyelvoktatás, mert az idefordulók 2/3-a, főként az emigránsok erre rászorulnak.  Az irodát 5 önkéntes alkalmazott működteti.

Meglátogattuk a helyi munkaügyi irodát, ahol az   irodavezető mutatta be az iroda működését és beszélt a kapcsolatról is, a VETS-el.  A munkaügyi hivatalnak 20 alkalmazottja van, egy főre havonta  120 ember ügyeinek intézése jut. Feladataik: tartózkodási engedélyek kiadása, a feketemunkát ellenőrző szervezet működtetése, a munkavédelem. A munkanélküli segély kifizetését kivéve (amelyet a biztosító folyósít), minden egyéb, a munkaügyi szolgáltatások körébe tartozó ügyet intéznek.

Különböző programjaik vannak a  speciális programok arra épülnek, hogy más-más ember csoportoknak eltérőek az igényeik is. Pl.  a Horizont programban vannak továbbképzések, van un. Tandem program, ahol az önkéntesek  mentorálásával személyre szabott segítséget nyújtanak.

Összefoglalás

Svájc nagyon sokat tesz azért, hogy a szorgalmas munkával megteremtett jólétből visszajuttasson a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak is. Működik a szolidaritás, de ez nem feltétel nélküli adakozást jelent. Mindennek meg kell fizetni az árát. A nyugdíj magas, de terheli adó és fizetni kell az egészségbiztosítást is. Kiterjedt a munkaügyi szervezetrendszer, és konszenzusos alapon működő érdekképviselet épült ki, ahol egymás véleményének a meghallgatása  és tisztelete általános. Belátják, hogy a társadalom szétszakadása hosszútávon gátolná a gazdasági és társadalmi fejlődést is.  Ha hosszabban élünk, tovább kell dolgozni is mondják, de erre inkább ösztönözni, mint kényszeríteni próbálják az embereket a kedvezőbb anyagi és szociális feltételek megteremtésével. Régóta folynak a viták a nyugdíjrendszer reformjáról, mindenki elmondja a véleményét, újabb és újabb változatok látnak napvilágot, az egész társadalom fogékony a kérdést illetően és mire kialakul egy végső változat, az legalábbis ismerős lesz a társadalom többsége számára, annyira hogy a közvetlen demokrácia szabályai szerint állást tudnak foglalni a kérdésben.