„Az európai szociális párbeszéd kulcsterületei” címmel tartott kétnapos konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA). A konferencián a szociális párbeszéd erősítésének szükségességéről volt szó, az európai kilátásokról és a fejlődés lehetőségeiről.
Az EZA elsődleges feladata, hogy képzési rendszert működtet az európai keresztény munkás szervezeteknek, emellett szoros kapcsolatban áll az Európai Néppárt Kereszténydemokrata Munkástagozatával (EUCDW).
A kétnapos szemináriumot követően, az EZA közgyűlésén Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökét az EZA közgyűlésének elnökségi tagjává választották.
A konferencia célja az eszmecsere volt, agoraként működött, ahol 22 országból érkező keresztény értékrendű szakszervezet vezetői vitatták meg az Európai Unió politikájának a társadalomra és a munkásságra vetülő hatását.
Fő téma a társadalmi párbeszéd volt, amely a demokrácia alappillére, és ennek hiánya súlyos következményekkel jár. Az európai demokrácia alapja a szociális párbeszéd. Fontos, hogy a munkát végző embernek beleszólása legyen a saját munkáját érintő kérdésekben. Jelenleg az EU különböző országiban különböző intenzitással és sikerrel működik, de összességében megállapítható, hogy gyengélkedik a szociális párbeszéd. Az eszmecserével segítséget nyújthatunk egymásnak a szociális párbeszéd erősítésére tett törekvéseinkben.
A konferencián résztvevők leszögezték: válságban vagyunk, és a gazdasági és politikai problémák nem csak Európát hálózzák be. Az emberek között újra nő a szociális különbség, ugyanakkor olyan új nehézségekkel kell közösen megküzdenünk, mint a klímaváltozás vagy az ebola, de beszélhetünk a kulturális konfliktusokról is. Mindezek olyan problémák, amelyeket nem lehet törvényekkel megoldani.
A szakszervezeti munkát sok tekintetben újra kell gondolni. Vannak új eszközök, új struktúrák, amikkel transzparenssé válhatunk. Ilyenek a nagy nyilvánosságot biztosító közösségi oldalak. Eljött az ideje, hogy korrigáljuk a hibáinkat. Ahogy Ferenc Pápa Strasbourgban kifejtette: a személyes érdekek szerepe megnőtt, elhatalmasodott az individualizmus, az arrogancia. Eljött az ideje visszahozni a munka méltóságát. Nem csak a munka mennyiségéről, hanem a minőségéről is gondoskodni kell. Gazdasági és szociális fenntarthatóságra van szüksége Európának, és mindezek alappillére a keresztény szociális etika!
Az európai polgárok a szociális minimum meghatározását kérik!
A konferencián elhangzott, hogy európai szinten az egyik legfontosabb megoldandó közös probléma, amellyel kapcsolatban egy éve tart az EZA szemináriumsorozat szerte Európában, a mobilitás és migráció kérdése.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a témával kapcsolatban a következőket tartja fontos és végrehajtandó feladatnak: A külföldi munkavállalásban érintettek számának erőteljes növekedésével nem tart lépést a munkavállalási feltételekről beszerezhető korrekt előzetes tájékoztatás, nem kellően szervezettek, átláthatóak a mobilitási csatornák, és elégtelen a már külföldön dolgozók helyzetének nyomon követése, a segítségre szorulók támogatása. A cél, hogy a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők korrekt előzetes tájékoztatást kapjanak a külföldi munkavállalás előnyeiről és kockázatairól; a csalárd módon működtetett mobilitási (munkaközvetítési és munkaerő kölcsönzési) csatornák felderítése és leleplezése, a külföldi munkavállalás karrierépítést szolgáló eszközeinek, módszereinek támogatása, a szakmai és vállalkozói tapasztalatokat szerzett munkavállalók hazatérésének és visszailleszkedésének elősegítése.
A másik felmerülő kérdéskör az ifjúsági foglalkoztatás, és az elöregedő társadalom problémái voltak.
Biztosítani kell a munkáltatók és munkavállalók közötti hatékony információáramlást, hogy a vállalatok minél gyorsabban és könnyebben rátaláljanak a számukra megfelelő fiatal munkavállalókra. Emellett hatékony továbbképzési, átképzési programokra van szükség;
Szükség van a próbaidő rendszerének hatékony kialakítására, valamint munkahelyi mentor programok indítására, ezzel is segítve, hogy a tapasztalattal nem rendelkező fiatalok minél könnyebben megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
Az elkövetkező években az európai társadalmak egyre növekvő mértékben fognak szembesülni a demográfiai idősödésből fakadó hatásokkal és problémákkal. Általánosságban az európai emberek tovább élnek, kevesebb gyermeket vállalnak, korábban mennek nyugdíjba, mint egy évtizede. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ezek a folyamatok az ún. baby-boom nemzedék nyugdíjba vonulásától kezdve jelentős egyensúlyhiányhoz vezetnek majd a generációk között (ezt a jelenséget hívják a korfa felbillenésének). Az egyensúlyhiány mélyreható változásokat fog előidézni a munkaerőpiacon, a szociális ellátó- és védelmi rendszerben, az egészségügyi rendszerben és a társadalmi integráció különböző folyamataiban. Ennek eredményeként az európai szociális modell, mely a bismarcki társadalombiztosításon alapszik, a továbbiakban nem lesz fenntartható, radikális reformokra és/vagy új megközelítésekre, paradigmaváltásra lesz szükség a szociálpolitikában.