“Nem lesz leépítés a közszférában”

Életszerűtlen a tömeges elbocsátások gondolata a közszférában, ráadásul az elmúlt években az állami intézményrendszerek átalakítása végbement, további jelentős leépítéssel pedig ismét újra kellene gondolni a struktúrát, bizonyos területeken emellett szakemberhiány is van – nyilatkozták a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek. Úgy tudjuk, a közszféra zsugorítása nincs sem a kormány, sem a versenyképességi tanács napirendjén. A dolgozók cégekhez integrálását ­javasló gyáriparosok korábban nem a leépítést, hanem az állami folyamatok racionalizálását ­hangsúlyozták.

Nincs jelenleg sok esély arra, hogy a kormány 100 ezer embert építene le a közszférából a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint. A Jobbik, valamint az ellenzéki média vélhetően szándékosan értelmezte félre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének a még 2016 nyarán a munkaerőhiányra készített javaslatait, amelynek egyik pontja a közszféra méretének csökkentése volt.

Rolek Ferenc, az érdekképviselet alelnöke megkeresésünkre kiemelte: nem kérték a kormányt arra, hogy hirtelen engedjen el 100 ezer embert a közszférából, ehhez szükség van olyan programokra, amelyek segítségével az állam kisebb létszámmal is fenn tudja tartani a szolgáltatásokat. Rolek kiemelte: nincsenek tárgyalások erről a kormánnyal, ráadásul megfelelő kormányzati szándék esetén ez a folyamat legalább 4-5 évet venne igénybe.

– Nincs a versenyképességi tanács napirendjén a költségvetés által fizetett alkalmazottak létszámának csökkentése – mondta a Magyar Időknek ­Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a versenyképességi tanács tagja elképzelhetetlennek tartja, hogy hirtelen 100 ezer főt elküldjön az állam. A digitális technológiákat az állami intézményeknél, a hivatali ügyintézésben is ki kell építeni, amivel idővel kevesebb munkaerőre lesz szükség, ám nem lehet megmondani, hogy mennyi embert váltanak ki ezek a fejlesztések, és mikorra.

A digitális rendszerek idővel kiválthatják a munkaerő egy részét a bürokráciában, de ez nem okoz létszámleépítést, mivel sokan elmennek nyugdíjba, a helyükre pedig adott esetben már nem vesznek fel új embert. Azzal egyetért a kamara, hogy aki ma elmegy a közszférából, az már könnyen talál munkát a versenyszférában is. Parragh hozzátette: jelenleg nincsenek adatok, mérőszámok sem arra, hogy honnan lehetne a cégekhez irányítani dolgozókat az állami szektorból.

Jelenleg a köztisztviselői és kormánytisztviselői létszám a százezer főt sem éri el.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke sem gondolja, hogy az állam tömeges elbocsátásba kezdene. Felidézte, az állami intézményrendszer átalakítása, a jogállások rendezése az elmúlt években végbement, ennek célja az volt, hogy a jogszabályokban meghatározott működés fenntartható legyen.

Az új struktúrára lettek kialakítva az életpályamodellek, a bérrendezések is, így a 100 ezer fős létszámleépítéshez ismételten át kellene alakítani a rendszert, erre viszont nincs esély. Palkovics emlékeztetett: az állam nemrég létszámstopot rendelt el a központi közigazgatásban, így aki nyugdíjba megy, helyére nem lehet embert felvenni. Ugyanakkor továbbra is várja az állam a pedagógusokat, az egészségügyi dolgozókat, és minden olyan terület dolgozóit, ahol létszámhiány van.

A szakszervezeti vezető arra is emlékeztetett: az állam hajtott végre bürokráciacsökkentést a háttérintézmények átalakításával, ennek köszönhetően a kormánytisztviselői létszám kisebb. Rá­adásul a kormány bizonyos területeken erősíteni kívánja az állam szerepét, ami szintén nem a létszámcsökkentés irányába mutat.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 825 ezer embernek adja az állam a fizetését. Közmunkások nélkül az első negyedévben 704 ezer fő dolgozott a közszférában. Legnagyobb részüket, 455 ezer főt a közalkalmazottak teszik ki, közöttük vannak az orvosok, a pedagógusok vagy a közigazgatásban dolgozók.

A köztisztviselői és a kormánytisztviselői létszám pedig együttesen sem éri el a 100 ezer főt. A kormánytisztviselők létszáma 2016 óta majdnem felére csökkent, az oktatási területen növekedett a létszám. Összességében az állami alkalmazottak létszáma alig változott 2016 óta, csak a közfoglalkoztatottak létszámcsökkenése mutatható ki a statisztikákból.

Forrás: magyaridok.hu

 
2018-08-06T13:28:59+00:00 2018. július 13.|